Kötelezettségszegési eljárást indított az Európai Bizottság Magyarország ellen, miután az az EU közös orvosi kannabisz álláspontja ellen szavazott az ENSZ illetékes testületében.
Ahogy arra számítani lehetett, a tavaly bevezetett új magyar menekültügyi eljárási szabályok sem felelnek meg az uniós jognak az Európai Bizottság szerint. Ezért kötelezettségszegési eljárást indítottak Magyarországgal szemben, a kormánynak két hónap áll rendelkezésre álláspontjának elfogadtatására, ellenkező esetben az Európai Bírósághoz fordul a testület.
Jóllehet az Európai Bíróság még júniusban erre kötelezte Magyarországot, a mai napig nem módosították a törvényt.
Az Európai Bizottság által kezdeményezett ügy több mint tíz éve kezdődött, a helyzet azóta sem javult sokat.
Jogellenesen tartották őrizet alatt a tranzitzónákban a Magyarországon keresztül az EU-ba érkezett menekülteket a magyar hatóságok, megsértve a nemzetközi védelem iránti kérelmüket és kiutasításához kapcsolódó uniós jogszabályokat – mondta ki az Európai bíróság.
Három ügyben is kötelezettségszegési eljárást indított az Európai Bizottság Magyarországgal szemben. Az egyik ügy a menekültügyi eljárással kapcsolatos, néhány hónap alatt kiderült, hogy az új szabályozás sem felel meg Brüsszel szerint az EU-s jognak.
Sérti az uniós jogot a magyar nemzeti felsőoktatási törvény 2017-es módosítása, ezért ezeket a rendelkezéseket meg kell semmisíteni - mondta ki az Európai Bíróság. Ez a jogszabály-módosítás Magyarországon csak a Soros György által létrehozott Közép-Európai Egyetemet (CEU) érintette. Az ítélet kimondja, hogy a Magyarország által bevezetett azon feltételek, amelyek lehetővé teszik a külföldi felsőoktatási intézmények tevékenységének Magyarország területén való gyakorlását, az uniós joggal összeegyeztethetetlenek.
Már nem áll meg a kormány érve, hogy az ország jobban teljesít az EU átlagánál.
Az Európai Bizottság szerint a gyerekek után ugyanakkora ellátás jár a szabad mozgáshoz fűződő jogukat gyakorló európai uniós és helyi munkavállalóknak is.
A főtanácsnok indítványa szerint a 2017-ben elfogadott jogszabály sérti a tőke szabad mozgását.
Johnsonék nem hajlandóak brit uniós biztosjelöltet megnevezni, holott már többször kérték tőlük.
Az osztrák családi pótlék ügyében is lépett a brüsszeli testület.
A brüsszeli testület csütörtökön hozza nyilvánosságra az erről szóló döntését.
Ezzel a középmezőnyben vagyunk a tagállamok között, viszont fajsúlyos ügyekben vannak hiányosságaink.
A magyar kormány képviselője szerint önkényesen, politikai megfontolások alapján, jogsértő módon kezdeményeztek eljárást az érintettek – Csehország, Lengyelország és Magyarország – ellen.
