szerző:
Dobos Emese - Arató László
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Az Európai Bizottság által kezdeményezett ügy több mint tíz éve kezdődött, a helyzet azóta sem javult sokat.

Zhvg
A világ egyik legsürgetőbb problémája a környezet védelme, a klímaválság, a fenntarthatóság. Ezekre nekünk különös figyelmet kell fordítanunk, ezért kiemelt helyen is kell kezelnünk. Innen új alrovatunk címe is: Zhvg.
Friss cikkek a témában

Magyarország megsértette a környezeti levegő minőségével kapcsolatos uniós jogi szabályokat – állapította meg ítéletében az Európai Bíróság. Az ország három részében, hosszú éveken keresztül állt fenn a jogsértő gyakorlat. Az Európai Bizottság keresetlevelében az állt, hogy 2005. január 1-jétől Budapest térségében és a Sajó-völgyben, illetve 2011. június 11-től (a 2014-es év kivételével) Pécs térségében – mindhárom érintett zóna esetében 2017-ig – rendszeresen és tartósan túllépte a PM10 részecskékre vonatkozó napi határértéket, ami a szálló por uniós rendeletben meghatározott méretét jelenti.

A bírósági ítélet kimondja, hogy Magyarország egyrészt nem teljesítette arra vonatkozó kötelezettségét, hogy ezen részecskékre vonatkozó napi határértéket a teljes területén tiszteletben tartsák, másrészt arra irányuló kötelezettségét sem, hogy e határértékek túllépésének időtartama a lehető legrövidebb legyen.

Magyarország elsősorban a határon átnyúló szennyezésre hivatkozott, a Bíróság viszont rámutatott, hogy a határértékeket ezen körülmények figyelembevételével állapították meg. Azt is felrója a testület a magyar hatóságoknak, hogy csak jelentős késéssel fogadták el a levegőminőség javításával kapcsolatos intézkedéseket.

©

Az említett részecskéknek (amelyek fő összetevői a szulfátok, a nitrátok, az ammónia, a nátrium-klorid, a szén, az ásványi maradékok és a víz) való tartós kitettség növeli a szív- és érrendszeri, valamint a légzőszervi megbetegedések és a tüdőrák kockázatát” – áll a Bíróság közleményében.

Miért baj, ha túllépi a légszennyezettség a megengedett határértéket?

A légszennyezettség az első számú halálok a világon, és Európában is jelentős problémát jelent. A légszennyezettséget több „összetevő” alkotja: így az ultrafinom részecskék, a nitrogén-dioxid és az ózonszennyezés is. A légszennyezettség csökkentésére irányuló intézkedések halogatása emberéletekbe kerül, mert ezek megléte súlyos betegségekhez és végső soron halálhoz is vezethetnek. Magyarországon is évente mintegy 13 ezer ember hal meg idő előtt a szennyezett levegő miatt. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség adatai szerint Európában évente 400 ezer ember életét lehetne megmenteni, ha jobb lenne a levegőminőség. A megfelelő intézkedések pedig különösen most sokat számítottak volna világszerte, ugyanis 2020 tavaszán bebizonyították kutatók, hogy a légszennyezés is felelőssé tehető a koronavírus súlyos szövődményeiért és haláleseteiért.

Magyarország ellen 61 kötelezettségszegési eljárás van folyamatban, ezek közül 13 környezetvédelmi ügyekben indult. A kis méretű szennyező részecskékkel kapcsolatos ügy még 2018 februárjában lépett a második szakaszba a csapnivaló hazai levegőminőség miatt: akkor két hónapja lett volna Magyarországnak – és mellettünk több más, kötelezettségszegő tagállamnak is – bizonyítania azt, hogyan orvosolná a helyzetet.

„Maga a jogsértés már korábban is fennállt, de a szóban forgó kötelezettségszegési eljárást is több mint 10 éve indította a bizottság” – emlékeztet Bendik Gábor, a Levegő Munkacsoport környezetvédelmi szakjogásza.

©

„Az uniós jogszabályok alapján egy évben legfeljebb 35 napon lehet magasabb a PM10 koncentráció az egészségügyi határértéknél. Magyarország egyes részein szinte minden évben előfordul, hogy 70–90 napon keresztül meghaladják ezt a mérőállomásokon mért adatok” – magyarázza Bendik Gábor a kötelezettségszegési eljárás elsődleges okát. A szakértő szerint nagy kár, hogy idáig eljutott az ország, hiszen számos lehetőség – és elég sok idő – lett volna arra, hogy megfelelő intézkedésekkel ezt orvosolják.

„Még 2011-ben született is egy kormányhatározat a PM10 csökkentési programról, amiben szerepeltek a legfontosabb intézkedések, amelyek a háztartási tüzelésre, az iparra és a közlekedési szennyezésre vonatkoztak. A gond az, hogy ezeket vagy csak nagyon vontatottan, vagy egyáltalán nem is hajtották végre, hiába írta elő magának a kormány” – mondja. Emlékeztet: Magyarország éves jelentéseket tett közzé a szállópor-koncentráció csökkentésére vonatkozó intézkedésekről és a szennyezés okairól, de a legfontosabb lépések elmaradása miatt ezek is inkább csak azt próbálták megmagyarázni, hogy miért nem sikerült a célokat elérni – összegzi Bendik Gábor. A szakértő szerint bár voltak kisebb előrelépések ez idő alatt, előfordultak visszalépések is, az egy-egy részecskeszennyezés szempontjából jobb év inkább a kedvezőbb időjárás miatt alakult így, érdemi előrelépés azonban sajnos nem történt.

A környezetvédelmi szakjogász szerint az egyik legnagyobb gond az, hogy bár már 6 éve elkészült egy jogszabálytervezet, ami megtiltotta volna, hogy a lakosság eltüzelje a legrosszabb minőségű szénfajtákat, köztük a lignitet, ezt – politikai szándék hiányában – azóta sem fogadták el. „Ez nagy lépés lett volna, mert a lakossági tüzelés felelős a PM10 szennyezettség 60–70, és az ennél még kisebb méretű PM2,5 szennyezés úgy 85 százalékáért” – magyarázza. Bár a szakértő szerint más intézkedésekre is szükség lett volna ahhoz, hogy tartsuk a határértékeket, így Budapesten átfogó közlekedési átalakításra is többek között.

©

Előrelépésként könyvelhettük volna el Bendik Gábor szerint, hogy 2021. január 1-jével végre megvalósulhatott volna a zöldhulladék-égetés országos tilalma. A gond azonban az, hogy a szakértők szerint is érthetetlen okokból ennek szabályozását a veszélyhelyzet idejére visszaadták önkormányzati hatáskörbe – így azonban jelenleg mégsem országos szintű az égetés tiltása.

A Levegő Munkacsoport munkatársa szerint Bulgária példájából tanulhattunk volna: az ottani légszennyezettség miatt már 2017-ben ítéletet hozott a Bíróság. S bár az ítélet megszületett és megállapították a jogsértést, az ország azóta sem mutatott fel érdemi előrelépést és halogatta a megfelelő intézkedések bevezetését, így a Bizottság ismét a Bírósághoz fordult és Bulgáriának most már szankciókkal kell szembenéznie, aminek anyagi vonzata is lesz.

Megváltoztatták az oltási rendet, már 16-18 éveseket is felvesznek a listára

Megváltoztatták az oltási rendet, már 16-18 éveseket is felvesznek a listára

Több régióban is elfogyott a vakcinatartalék Olaszországban

Több régióban is elfogyott a vakcinatartalék Olaszországban

Rég nem látott válságba kerülhetett Észak-Korea a koronavírus miatt

Rég nem látott válságba kerülhetett Észak-Korea a koronavírus miatt