Újabb kötelezettségszegési csomagot tett közzé az Európai Bizottság, amelyben Magyarország az egyik legtöbb ügyben érintett tagállam. A mostani döntések alapján öt új vagy továbbléptetett eljárás indult, illetve két ügyben az Európai Bizottság már az Európai Unió Bíróságához fordult, míg egy korábbi bírósági ítélet végrehajtásának elmaradása miatt újabb felszólítást is küldött Budapestnek. Valamennyi ügy az Orbán-korszak öröksége.
Úgy lépett június 12-én hatályba az EU migrációs és menekültügyi reformja, hogy a tagállamok egyáltalán nem állnak készen. Magyarország gyakorlata viszont az Orbán-kormányok miatt még az eddigi rendszernek sem felel meg, és most egyszerre kéne megoldani mindkettőt. Marsai Viktor migrációkutató szerint a Tiszának nincs mozgástere ahhoz, hogy a jelenlegi rendszert fenntartsa és a Bizottság igényeit is kielégítse. Az ellentmondást az ellenzék is érzi.
Az Európai Bizottság több, egymástól független ügyben is fellépett Magyarországgal szemben, uniós jogsértések gyanúja miatt. A lépések az egységes piac működésétől a migrációs politikán át egészen az adózásig több területhez kapcsolódnak.
A hivatalba lépő kormánynak tulajdonképpen nem sok választása van: ha el akar kerülni egy újabb vesztes pert, majd az azzal járó esetleges pénzbüntetést, akkor át kell alakítania a közmédiát és a médiafinanszírozási rendszert. Néhány vezető felmentése, szerződések felmondása nem elegendő.
Az Európai Bizottság tavaly óta ugyanebben a tárgyban kötelezettségszegési eljárást is folytat Magyarország ellen.
Az Európai Unió Bírósága főtanácsnoka, Tamara Ćapeta szerint Magyarország és a Cseh Köztársaság megsérthette az uniós jogot azzal, hogy jogszabályaik lehetővé teszik a gyanúsítottak kihallgatását ügyvédjük távollétében, ha az ügyvéd egy meghatározott határidőn belül nem jelenik meg. A megállapítás az Európai Bizottság által indított kötelezettségszegési eljárás része.
Ebben a hónapban három uniós jogsértési eljárásban érintett Magyarország, ebből az egyik egy bírósági ítélet végre nem hajtásával kapcsolatos.
Károsította az ügyfeleket, és jogbizonytalanságot teremtett a magyarországi kriptotörvény tavaly őszi módosítása az Európai Bizottság szerint. A lépés nyomán az összes kriptoszolgáltató felfüggesztette hazai tevékenységét. A bizottság két hónapot adott a kormánynak, hogy megmagyarázza, mire jó ez az egész.
Kötelezettségszegési eljárást indított az Európai Bizottság a magyarországi médiahelyzet miatt, többek között az állami hirdetések elosztása, a médiatulajdonlás átláthatósága és az újságírók védelmének hiányosságai miatt. Ezenkívül négy másik ügyben is jogsértési eljárás indult.
Az Európai Bizottság értékelése szerint a magyar kormány ismét megsértette az uniós jogot: öt ügyben is kötelezettségszegési eljárást indítottak, vagy a már zajló eljárás folytatásáról döntöttek. Gond van a magyar közbeszerzési rendszerrel, a kibertámadások elleni védelemmel, az útdíjakkal és a matricákkal is.
Újabb pert bukott el a magyar kormány az Európai Bíróságon. Ezúttal az építőanyagok kiviteli tilalmával kapcsolatban mondta ki a testület, hogy sérti az uniós jogot.
Év elején a romhányi gyáregység költözött Romániába a jobb piaci viszonyok miatt, most a kigazdálkodhatatlan különadók és a gyenge kereslet miatt a tófeji egységben is megszűnik a gyártás. Lázár János és kormány a jelek szerint csúnyán elszámolta magát évek óta tartó hadjáratával.
Kötelezettségszegési eljárás indult Magyarország ellen az ingyenes szén-dioxid-kvótákat terhelő különadó miatt. A teherrel sújtott külföldi cégek visszafogják termelésüket, dolgozókat küldenek el, vagy egyszerűen távoznak, például Romániába. Közben egyre agresszívebben hódítanak az indiai és kínai szállítók.
A kormány kapott pár kokit és sallert Brüsszelből a kvótaadó, a kiskereskedelmi különadó és az árréstop miatt. Az infláció még mindig magas, tavaly már a magyar háztartások fogyasztása volt a leggyengébb az egész EU-ban, törvénybe írták a nyugdíjasok élelmiszer-utalványát. Az idei költségvetés kuka, a kormány behúzott 1,4 ezer milliárd forint dolláradósságot, közben pár tízmilliárd forintért csuklóztatja a fővárost. Lázár János tárcája durván szigorítaná a plázastopot, Orbán Ráhel elköltözteti a bababoltját. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
A 2023-ban megjelent, több száz milliárd forintos bevételt hozó rendeletről a piaci szereplők már akkor azt mondták, hogy sérti az uniós jogot, az Európai Bizottság most jutott el odáig, hogy felszólítsa Magyarországot a jogszabály eltörlésére.
Az Európai Bizottság azt kifogásolja, hogy az intézkedések a külföldi láncokat érintik, ezért indít kötelezettségszegési eljárást. A kiskereskedelmi különadó ügye halad a bíróság felé.
Ha a kormány nem módosít a súlyosan diszkriminatív adónemen, az ügy az Európai Unió Bíróságán köthet ki.
Ahogy egyre több fronton vív reménytelen jogcsatákat az Orbán-kormány az EU Bíróságán, úgy válik mind világosabbá a stratégiája: ha bukik, akkor sem veszít, mert nem vagy csak részben hajtja végre az ítéletet. Egy új kormány könnyen jogi aknamezőn találhatja magát.
Az Európai Bizottságnál továbbra is téma, hogy Magyarország kilépett a Nemzetközi Büntetőbíróságból (ICC). Bár az ICC nem uniós intézmény, mégis EU-s jogot sérthet a magyar döntés.
A hazai tőzsdei cégek vezetésében csak elvétve ülnek nők, a kizárólag férfiakból álló kormány pedig az Európai Bizottság fellépése ellenére sem akar ezen változtatni.
