Az izraeli-iráni háború lezárását jelentette be Donald Trump
A bejelentés hírére beszakadt az olaj ára.
Magyarország uniós jogos sértett azzal a törvénnyel, mely büntetőtörvényi passzussal fenyegeti a menedékkérőket segítő civil szervezeteket – derül ki az Európai Bíróság vonatkozó határozatát megelőző főtanácsnoki indítványából.
Magyarország a 2018-as Stop Sorosként elhíresült jogszabályi reformmal megnehezítette a nemzetközi védelemre irányuló eljárásokhoz való hozzáférés feltételeit, valamint a nemzetközi védelmet kérelmezők számára tanácsadás és segítség nyújtását célzó tevékenységek gyakorlásának feltételeit civil szerveztek számára – derül ki Athanasios Rantos főtanácsnok álláspontjából.
Az Európai Bíróság vonatkozó ítéletét megelőző jogi vélemény – mely a gyakorlatban nagyrészt egybevág az ezt követő ítélettel – három fő pontot kifogásol. Egyrészt, hogy a magyar kormány egy ide kapcsolódó büntetőtörvénykönyvi passzussal kriminalizálta a menedékkérőknek segítséget nyújtó magánembereket és civil szervezetek fellépését. A főtanácsnoki vélemény leszögezi: „Az ilyen tevékenység büntetendőnek minősítése sérti az uniós jogalkotó által a nemzetközi védelmet kérelmezők számára történő segítségnyújtásra vonatkozóan biztosított jogok gyakorlását".
Másrészt a magyar kormány olyan életszerűtlen szabályokat hozott, amelyek alapján Magyarországon gyakorlatilag nincsenek menedékkérők. A magyar jog alapján ma ugyanis a mendékkérelmező, ha Magyarország területére való érkezése előtt biztonságos tranzitországon keresztül haladt át, akkor eleve nem fogadják be menedékkérelmét elbírálásra.
Továbbá a főtanácsnok kifogásolja azt is, hogy a tagállam olyan nemzeti jogi kritériumokat alkotott, melyeknek ha nem felelnek meg a nemzetközi menedékkérelem benyújtását segítő szervezet, akkor azokkal szemben korlátozásokat írt elő azon személyek tekintetében, akikkel szemben ilyen bűncselekmény miatt büntetőeljárás van folyamatban, vagy amiatt büntetést szabtak ki. Ennek megfelelően a Magyarország ellen az Európai Bizottság által az Európai Bírósághoz benyújtott kereset alapján a bíróság kimondhatja: a magyar kormány megsértette az uniós eljárási irányelvet és az uniós befogadási irányelvet is.
Rantos főtanácsnok emlékeztet rá, hogy az Európai Bíróság 2020. március 19-i ítéletében már megállapította a Bizottság által kifogásolt elfogadhatatlansági ok jogellenességét. „Következésképpen a főtanácsnok annak kimondását indítványozza a Bíróságnak, hogy Magyarország ezen elfogadhatatlansági ok bevezetésével megszegte az eljárási irányelvből eredő kötelezettségeit.”
A tavalyi bírósági határozat után a luxemburgi testület azt vizsgálta, sértette-e a nemzetközi védelmet kérelmezők számára történő segítségnyújtásra vonatkozó uniós jogi rendelkezéseket hazánk. S ugyan megállapította, hogy a magyar Alkotmánybíróság ítélkezési gyakorlata biztosítani látszik, hogy az elesettek és a nélkülözők javára nyújtott egyszerű humanitárius segítségnyújtást ne lehessen a jogellenes szervező tevékenységgel azonosítani, ez azonban nem egyenlő az uniós jog által szintén biztosítandó jogi segítségnyújtás lehetővé tételével.
Az EUrologusnak nyilatkozó, a témát közelről ismerő uniós intézményi forrás szerint éppen ezért nem helytálló a magyar kormány azon érvelése, mely szerint nem büntettünk egyetlen szervezetet sem e BTK passzus alapján. Valójában ugyanis a menedékkérőknek adandó segítségnyújtás kriminalizációjának végrehajtás nélkül is erős visszatartó hatása van, amely menekültjogi és emberi jogi szempontból is rendkívül aggályos.
A Magyar Helsinki Bizottság a főtanácsnoki indítványára reagálva emlékeztet: az Európai Bizottság közel másfél évig próbálta meggyőzni a kormányt a szabályozás tarthatatlanságáról. Az ügy ezek után került az uniós bíróság elé: az Európai Bizottság keresete az új szabályozás mindkét elemét tartalmazta:
1. A menekülőket segítők börtönnel való fenyegetése: ellentétes azzal az uniós szabállyal, amely előírja, hogy a menekülők kapcsolatba léphessenek és információt, jogi tanácsot kaphassanak civil szervezetektől;
2. Az, hogy minden Szerbián át érkezett menedékkérőt csípőből el kell utasítani: erről azóta már az Európai Bírósága Magyar Helsinki Bizottság ügyfelei perében 2020 márciusában kimondta, hogy az ezt előíró szabály ellentétes az uniós joggal. Most mindkét pontnál azt kéri a főtanácsnok, hogy az Európai Unió Bírósága mondja ki: a szabályozás uniós jogba ütközik.
A Magyar Helsinki Bizottság közleménye hozzáteszi továbbá: a főtanácsnoki indítvány újdonsága, hogy a Büntető Törvénykönyvnek a „jogellenes bevándorlás elősegítésére, támogatására” vonatkozó gumi szabályait is jogsértőnek találja. Ezek akár egy évig tartó szabadságvesztéssel fenyegetik a menekülőknek segítséget nyújtó személyeket.
A bejelentés hírére beszakadt az olaj ára.
Bár Donald Trump amerikai elnök hétfő este bejelentette, hogy megszületett Izrael és Irán között a tűzszüneti megállapodás, az érdekelt felek egyike sem erősítette meg hivatalosan is a fegyvernyugvási alku tényét.
Bár a támadás meglepte a világot, voltak jól látható előjelei annak, hogy mire készül az Egyesült Államok.
Korábban Lázár János azzal vádolta meg őket, hogy túlterheléses támadást indítottak az EMMA rendszere ellen.
Érdekes részletek derültek ki az uniós külügyminiszterek hétfői tanácsülését követően, ahol Szijjártó Péter az Oroszországgal szembeni következő szankciós csomag vétóját jelentette be, Szlovákiával együtt.
A csádi stratup- és fintechguruként ismert Adam Medellának nagy tervei lehettek Magyarországon, ám a projektfinanszírozásra felkészített magyar cége működésének első teljes évéről határidőre nem adott számot.