szerző:
EUrologus
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Jogellenesen tartották őrizet alatt a tranzitzónákban a Magyarországon keresztül az EU-ba érkezett menekülteket a magyar hatóságok, megsértve a nemzetközi védelem iránti kérelmüket és kiutasításához kapcsolódó uniós jogszabályokat – mondta ki az Európai bíróság.

Helybenhagyta a luxembourgi testület csütörtök reggel kihirdetett ítéletében, a júniusban közzétett főtanácsnoki véleményét. Az Európai Bíróság döntése szerint a magyar kormány uniós kötelezettségszegést vitt véghez amikor az igazságos menekültügyi eljáráshoz való tényleges hozzáférés biztosítására irányuló kötelezettségének nem tett eleget.

Hasonlóképp a menedékkérőknek a tranzitzónákban történő jogellenes őrizetben tartásával és a harmadik országok Magyarországon jogellenesen tartózkodó állampolgárainak jogellenes kiutasításához kapcsolódó eljárási garanciák megsértésével is az Európai Unió szabályaival ellentétesen cselekedett.

Minderre azután került sor, hogy Magyarország a migrációs válságra válaszul 2015-ben módosította a menedékjogra és a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok kiutasítására vonatkozó szabályozását.

A bíróság ezen módosításokról kimondta: azzal, hogy kötelezővé tette a tranzitzónába lépést a magyar kormány, majd drasztikusan korlátozta a naponta megvizsgált kérelmek számát, megakadályozza, hogy a menedékkérelmezők megfelelően benyújtsák kérelmüket.

Eredetileg az Európai Bizottság indított kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen, melyet a bírák most helybenhagytak ahogy az várható volt és lenni szokott a főtanácsnoki véleménnyel összhangban.

Korábban idén májusban már kimondta, hogy a menedékkérők tranzitzónákban való elhelyezése őrizetnek minősül – melyre válaszként a magyar kormány bejelentette, hogy a röszkei és a tompai tranzitzónát is megszünteti, és befogadóállomásokra szállította az ott fogva tartott embereket.

A nagytanácsban eljáró Bíróság lényegében helyt adott az EB kötelezettségszegés megállapítása iránti keresetének – megjegyezve, hogy a fent említett vonatkozó ítéletnek való megfelelés érdekében azóta bezárta a két tranzitzónáját a magyar kormány. A Bíróság ugyanakkor azt is kimondta, hogy ezen bezárások nincsenek hatással a jelen keresetre, mivel a helyzetet azon időpont vonatkozásában kell értékelni, amelyet az EB az indokolással ellátott véleményében a megállapított hiányosságok orvoslását érintően határidőként meghatározott, amely időpont 2018. február 8.

A bíróság kimondta:

  • Magyarország nem teljesítette a nemzetközi védelem megadására irányuló eljáráshoz való tényleges hozzáférés biztosítására irányuló kötelezettségét, mivel azon harmadik országbeli állampolgároknak, akik a szerb–magyar határon igénybe kívánták venni ezen eljárást, azzal kellett szembesülniük, hogy a gyakorlatban szinte lehetetlen a kérelmük előterjesztése.
  • A bíróság több nemzetközi jelentésre hivatkozva is bizonyította: a nemzetközi védelem iránti kérelemnek a nyilvántartásba vételét, a benyújtását és a vizsgálatát megelőző előterjesztése az e védelem megadására irányuló eljárás lényeges szakasza, és a tagállamok azt indokolatlanul nem késleltethetik.
  • A Bíróság megerősítette májusi ítéletét, mely szerint amennyiben a menedékkérőknek a kérelmük vizsgálatának teljes ideje alatt tranzitzónában kötelesek maradni, akkor az az uniós „befogadási irányelv” értelmében „őrizetnek” minősül és a biztosítandó garanciák tiszteletben tartása nélkül íródott ez a törvényi passzus.
  • A bírák emlékeztetnek rá, hogy a „befogadási” irányelv kimerítően felsorolja azokat az eseteket, amelyekben a nemzetközi védelmet kérelmező őrizetbe vétele megengedett. Eközben a bírósági döntésben megállapítják, hogy a jelen ügyben nem teljesülnek azok a feltételek, amelyek mellett az őrizetbe vételt az említett, határon lefolytatott eljárások keretében engedélyezik az uniós szabályok.
  • Különösen aggályos a luxembourgi testület szerint, hogy miközben az őrizetbe vétel kapcsán szigorú írásos indoklási kötelezettség és garanciák vonatkoznak a tagállamokra, addig azt a magyar hatóságok automatikusan alkalmazták szinte mindenkire, kivéve a 14 év alatti kísérő nélkül érkezett kiskorúakra. A magyar szabályok általános és automatikus jellege miatt nem teszik lehetővé, hogy a kérelmezők e garanciákban részesüljenek a bírák szerint.
  • Elutasították a bírák Magyarország azon jogi érvelését is, mely szerint a migrációs válság igazolta az „eljárási” és a „befogadási” irányelv bizonyos szabályaitól való eltérést a közrend fenntartása és a belső biztonság megőrzése céljából.
  • Végül a határozat kimondta, hogy azzal, hogy a magyar rendőri hatóságok kényszerrel a magyar–szerb határtól pár méterre található kerítés túloldalára kísérik a kérelmezőket, egy olyan földsávra, amelyen nem áll rendelkezésre semmilyen infrastruktúra – az uniós „kiutasítási” irányelv értelmében vett kitoloncolást hajtanak végre. Ezzel pedig uniós és nemzetközi jogot sért Magyarország, mivel az érdekelteknek a gyakorlatban nincs más választásuk, mint hogy ezt követően elhagyják Magyarország területét, és Szerbiába távozzanak jogorvoslati lehetőség nélkül.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
70 ezerszer kértek ingyenes bérletet Budapesten az álláskeresők

70 ezerszer kértek ingyenes bérletet Budapesten az álláskeresők

Videón a Microsoft új operációs rendszere, a Windows 10X

Videón a Microsoft új operációs rendszere, a Windows 10X

Már most látszik, hogy Biden máshogy kezeli majd a koronavírust, mint Trump

Már most látszik, hogy Biden máshogy kezeli majd a koronavírust, mint Trump