Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Veszélyes vizeken is az élen kell maradni – véli a jegybank elnöke, aki új gazdasági modellt sürget, és el van ragadtatva Christine Lagarde-tól, bár IMF-elnöksége idején még konfliktusos volt a viszony. A Közgazdasági Társaság vándorgyűlésen hallgattuk meg Matolcsy Györgyöt.
Aki nem látja a klímaváltozást, nagyobb szemüveget vegyen fel – figyelmeztette valamennyi kétkedőt a Magyar Közgazdasági Társaság szokásos vándorgyűlésén, Nyíregyházán Matolcsy György, majd gyorsan hozzátette: a gazdasági klíma is változik a globális térben.
A magyar gazdaság hét éve felzárkózó pályán halad, a magyar modell 1.0 jól vizsgázott, de viharfelhők közelednek, ezért tovább kell lépni – mondta Matolcsy, egy kínai közmondást idézve: ha jön a vihar, vannak, akik falakat építenek, mások pedig szélmalmokat. Utóbbi úgy értendő, hogy be kell fogni a vihar energiáját. Ehhez pedig versenyképességi fordulatra van szükség.
A következő válság más lesz, mint a 2008-2009-es, amely a pénzügyi szektorból terjedt át a reálgazdaságba. Több jel mutat arra, hogy a "lassulás, megtorpanás, esetleg válság" a reálgazdaságból fog kiindulni, onnan terjed át a pénzügyi szférára.
A jegybank elnöke hosszasan elemezte a globális feszültséggócokat.
Matolcsy elragadtatottan beszélt Christine Lagarde-ról, az IMF most leköszönő elnökéről, aki szerinte ott is "kitűnő munkát végzett", bölcs tanácsokat adott. Ez a rajongás azért meghökkentő, mert 2011 novemberében, amikor a hitelminősítők bóvliba vágták a magyar állampapírokat, így minősítve a gazdasági miniszter Matolcsy György unortodox gazdaságpolitikáját, akkor ő váratlanul hitelkérelemmel fordult az IMF-hez, és elkezdődött az egy évig tartó pávatánc. A magyar kormány nem értett szót Lagarde csapatával, emiatt 2012-ben dühödt kampányt indított az IMF ellen. Végül is szép Matolcsytól, hogy Lagarde-ot utólag rehabilitálta. Mindez persze érthető, hiszen Lagarde rövidesen az IMF vezérigazgatói székéből az Európai Központi Bank élére kerül.
Ebben a potenciális válsághelyzetben az MNB elnöke szerint új magyar modellre van szükség, mert Magyarország még mindig sérülékeny, ha nem is annyira, mint 2010-ben. De a környezetünkben igenis akadnak sérülékeny országok, például Törökország, Ukrajna, Brazília, Argentína – ha az utóbbival bármi történik, az érződik a forint árfolyamán. Egyébiránt ez volt Matolcsy egyetlen aktuálisnak tekinthető megjegyzése, a forint gyengülését nem kommentálta.
Úgy látja, új válaszokat kell adni, a régi elméletek már nem érvényesek, a mai világban az infláció lényegében eltűnt, átléptünk a negatív kamatok világába, több mint 15 ezer milliárd dollárnyi eszköz negatív kamatozású – sorolta az új jelenségeket, ám nem taglalta a monetáris politika felettébb bonyolult eszközrendszerét. Viszont beszólt a pénzügyi tárcának, azzal, hogy a minisztérium által alkalmazott versenyképesség-javító programokat kevésnek tartja.
A távoli víz nem jó, ha közel a tűz – idézett egy újabb kínai közmondást.
Mindazonáltal a magyar modell 2.0 részleteiben sem mélyedt el. A fő teendő persze a jegybank – a Pénzügyminisztérium és az Innovációs és Technológiai Minisztérium versenyképességi tervével egy időben kiadott – 360 pontos programja valamennyi elemének a végrehajtása szerinte. A versenyképességi fordulat kiemelt pillérei pedig a hitelezés, költségvetési tartalékok képzése, a most induló növekedési kötvényprogram, valamint az EU-források felhasználása.
Általános konjunktúraélénkítő programra van szükség – bökte ki végül. Ennek részeként célzott iparág-erősítő programokat kell alkalmazni, például a high-tech, a zöld gazdaság, az értékteremtő képesség javítása és a tudásintenzív ágazatok megerősítésére.
Mindez úgy hangzott, mintha Matolcsy György továbbra is a magyar gazdaságpolitika fő irányítójaként lépne föl, egy személyben gazdasági miniszterként és jegybankelnökként. A Közgazdász Vándorgyűlésen Varga Mihály pénzügyminiszternek szombaton lesz esélye riposztozni.
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Bővült azon fejlesztési lehetőségek köre, amelyekre a Demján Sándor Tőkeprogramban forrást igényelhetnek a vállalkozások.
A hitel megfelelő előkészítésén nem csak az múlik, hogy kap-e hitelt egy cég, hanem az is, milyen költségek mellett.
Az idénymunkásokat foglalkoztató vállalkozásoknak kihívás a szabályok szigorodása.
A megosztottságra épít a JobbRandi és a BalRandi, amelyet ugyanaz a cég üzemeltet, a háttérben pedig egy visszás társkeresőiről ismerős név sejlik fel.
A próba eredménye totálisan eltér attól, mint amit a cég kezdettől ígér.