Aki nem látja a klímaváltozást, nagyobb szemüveget vegyen fel – figyelmeztette valamennyi kétkedőt a Magyar Közgazdasági Társaság szokásos vándorgyűlésén, Nyíregyházán Matolcsy György, majd gyorsan hozzátette: a gazdasági klíma is változik a globális térben.

A magyar gazdaság hét éve felzárkózó pályán halad, a magyar modell 1.0 jól vizsgázott, de viharfelhők közelednek, ezért tovább kell lépni – mondta Matolcsy, egy kínai közmondást idézve: ha jön a vihar, vannak, akik falakat építenek, mások pedig szélmalmokat. Utóbbi úgy értendő, hogy be kell fogni a vihar energiáját. Ehhez pedig versenyképességi fordulatra van szükség.

A következő válság más lesz, mint a 2008-2009-es, amely a pénzügyi szektorból terjedt át a reálgazdaságba. Több jel mutat arra, hogy a "lassulás, megtorpanás, esetleg válság" a reálgazdaságból fog kiindulni, onnan terjed át a pénzügyi szférára.

A jegybank elnöke hosszasan elemezte a globális feszültséggócokat.

• Kína–USA: ami köztük van, több mint kereskedelmi háború, bár a nulla közeli vámok 21-22 százalékig nőttek, de az igazi tét az, ki uralja a jövő technológiáját.
• Új pénzügyi és pénzrendszer van kialakulóban, jönnek a digitális pénzek.
• Megállapodás nélküli Brexit: bár csökkent az esélye, de továbbra is fenyeget, a magyar gazdaságot a legfontosabb külkereskedelmi partnereinken keresztül is érinti.
• Olaszország: bajban van a bankrendszer, az országot permanens kormányválság sújtja, nagyok az egyenlőtlenségek, az államadósság a hazai össztermék 132 százaléka.
• Németország: gazdasága süllyedő pályán van, kormánya sok hibát követett el, ilyen a nukleáris energia gyors kivezetése, a Deutsche Bank romantikus álma, hogy betörhet az amerikai piacra, ami sokba kerül a német pénzügyi rendszernek. Az autóipar "csalafinta működése" szintén visszaüt, de Németország digitális infrastruktúrája is lemaradóban van.
• V4: erősen kötődik a német gazdasághoz, annak lassulása érződni fog.
• Nyitottság: A magyar export a GDP 86,5 százaléka, ami globális sérülékenységet jelent.
• Keleti nyitás: az eredményei veszélybe kerülhetnek, ha elmérgesedik az USA és Kína közti kereskedelmi háború.
• Jegybankok leszűkült mozgástere: az Európai Központi Bank elnökének, Mario Draghinak történelmi eredménye, hogy "egyedül megvédte az eurót", az EKB elment addig, amíg elmehet – ám mozgástere szűkebb, mint a Fedé.
• Észak-Dél ellentéte: Európa északi államainak volna fiskális mozgástere, de nem akarnak élni vele, délen nincs fiskális mozgástér, de próbálkoznak vele.

Matolcsy elragadtatottan beszélt Christine Lagarde-ról, az IMF most leköszönő elnökéről, aki szerinte ott is "kitűnő munkát végzett", bölcs tanácsokat adott. Ez a rajongás azért meghökkentő, mert 2011 novemberében, amikor a hitelminősítők bóvliba vágták a magyar állampapírokat, így minősítve a gazdasági miniszter Matolcsy György unortodox gazdaságpolitikáját, akkor ő váratlanul hitelkérelemmel fordult az IMF-hez, és elkezdődött az egy évig tartó pávatánc. A magyar kormány nem értett szót Lagarde csapatával, emiatt 2012-ben dühödt kampányt indított az IMF ellen. Végül is szép Matolcsytól, hogy Lagarde-ot utólag rehabilitálta. Mindez persze érthető, hiszen Lagarde rövidesen az IMF vezérigazgatói székéből az Európai Központi Bank élére kerül. 

Ebben a potenciális válsághelyzetben az MNB elnöke szerint új magyar modellre van szükség, mert Magyarország még mindig sérülékeny, ha nem is annyira, mint 2010-ben. De a környezetünkben igenis akadnak sérülékeny országok, például Törökország, Ukrajna, Brazília, Argentína – ha az utóbbival bármi történik, az érződik a forint árfolyamán. Egyébiránt ez volt Matolcsy egyetlen aktuálisnak tekinthető megjegyzése, a forint gyengülését nem kommentálta.

Úgy látja, új válaszokat kell adni, a régi elméletek már nem érvényesek, a mai világban az infláció lényegében eltűnt, átléptünk a negatív kamatok világába, több mint 15 ezer milliárd dollárnyi eszköz negatív kamatozású – sorolta az új jelenségeket, ám nem taglalta a monetáris politika felettébb bonyolult eszközrendszerét. Viszont beszólt a pénzügyi tárcának, azzal, hogy a minisztérium által alkalmazott versenyképesség-javító programokat kevésnek tartja.

A távoli víz nem jó, ha közel a tűz – idézett egy újabb kínai közmondást.

Mindazonáltal a magyar modell 2.0 részleteiben sem mélyedt el. A fő teendő persze a jegybank – a Pénzügyminisztérium és az Innovációs és Technológiai Minisztérium versenyképességi tervével egy időben kiadott – 360 pontos programja valamennyi elemének a végrehajtása szerinte. A versenyképességi fordulat kiemelt pillérei pedig a hitelezés, költségvetési tartalékok képzése, a most induló növekedési kötvényprogram, valamint az EU-források felhasználása.

Általános konjunktúraélénkítő programra van szükség – bökte ki végül. Ennek részeként célzott iparág-erősítő programokat kell alkalmazni, például a high-tech, a zöld gazdaság, az értékteremtő képesség javítása és a tudásintenzív ágazatok megerősítésére.

Mindez úgy hangzott, mintha Matolcsy György továbbra is a magyar gazdaságpolitika fő irányítójaként lépne föl, egy személyben gazdasági miniszterként és jegybankelnökként. A Közgazdász Vándorgyűlésen Varga Mihály pénzügyminiszternek szombaton lesz esélye riposztozni.