#kultúra

„Amit az Orbán-rendszer tíz év alatt csinált meg, azt Ficóék egy-két év alatt lenyomják”

A magyar kultúrpolitikánál is lehet rosszabb. Barczi Gyula szlovákiai művészettörténész a HVG-nek adott interjúban arról beszélt, hogyan lehet az ottani kulturális tárca legfontosabb embere laposföld-hívő, aki egy Donatellónak tulajdonított mellszobrot is ellopott, miközben a kormánybiztos oltástagadó, és sorra rúgják ki a szakembereket a kulturális intézményekből.



A csend képei

A magyar művészet egyik nagy mestere, Fényes Adolf alkotásaiból mutat be válogatást a Magyar Nemzeti Galéria. A művész halálának 80. évfordulóján rendezett, a Liszt Ünnep Nemzetközi Kulturális Fesztivál keretében megvalósuló kamarakiállítás jellegzetes korszakaiból származó remekművekkel ad ízelítőt Fényes Adolf stilárisan sokszínű és témájában rendkívül változatos életművéből. A tárlat 2026. január 11-éig látható.


A Sziget Fesztivál még nyerhet is a mostani válsággal – már ha sikerül megmenteni

A hátrányból előnyt is lehet kovácsolni, bár tény, hogy már most nagy késésben van a Sziget, ha 2026 augusztusában a Hajógyári-szigeten akarunk fesztiválozni. Utánajártunk, mennyire sodorja veszélybe a Szigetet, hogy október végéig még a legjobb forgatókönyv szerint sem kezdik el szervezni a jövő évi fesztivált – noha ilyenkorra már a legnagyobb neveket is ki szokták hirdetni.





„Csak a vak nem látja, hogy ingatlanmutyi zajlik” – az elbocsátott Bátonyi Péter az állami luxuspaloták elkótyavetyélésről

Tőkéseink mélyen idegenkednek attól, ami magaskultúra és ami nem anyagi értelemben véve hasznos – mondja a Lázár János minisztériumából eltávolított művészettörténész, aki beszél arról, miért jogsértő a Belügyminisztérium és a Pénzügyminisztérium épületének eladása, mi lesz a privatizált kastélyok berendezésével, miért áll a Fertődi Esterházy-kastély felújítása, és hova kerültek az Eszterházy kincsek.




Volt könyvesbolt, ahol az irodalmi Nobel-díj kihirdetése után 3 perccel már kitették a Krasznahorkai-műveket a kirakatba

Gyorsan reagáltak az olvasók és a könyvesboltok is arra, hogy Krasznahorkai László kapta az irodalmi Nobel-díjat idén. Volt, ahol nem sokkal a hír megjelenése után már érdeklődtek az író művei iránt a vevők, másutt a kirakatba vittek azonnal Krasznahorkai-műveket. Egy üzlettulajdonos az író kiadóját hívta, hogy újabb könyveket rendeljen. Könyvesbolt-körkép az újabb magyar irodalmi Nobel-díj napján.


„Undorodom a középszerűtől, undorodom a piactól” – HVG-portré 2012-ből Krasznahorkai Lászlóról

„Kizárólag arra a szövegre emlékszem, ami éppen a fejemben van. A hétköznapi memóriám borzalmas” – mondta el munkamódszeréről az író, akit régóta tartottak az irodalmi Nobel-díj esélyesének, és akit csütörtökön a Svéd Akadémia díjazott az elismeréssel. A cikk a 2012. október 6-i HVG-ben jelent meg nyomtatásban.




Kommunista történelemhamisítás, nyakon öntve egy kis pilisi sámánkodással – Laszlovszky József történész a tatárjárásfilmről

Az ötvenes évek történetírásának hamis toposzait melegítette fel az 1242 – A Nyugat kapujában című film, amelynek üzenete „buta, sőt értelmetlen” – mondja Laszlovszky József történész. Pedig a régészeti emlékekből rekonstruálható valós események a legkevésbé sem nélkülözik a drámát, sőt a tatárjárás történetének vannak olyan elemei is, amelyekre a magyarok büszkék lehetnének. A pilisi szívcsakra azonban nem tartozik ezek közé.


Dé:Nash: Az első dalban nálam is előkerül Semjén Zsolt

Indulatból táplálkozik a szándéka, hogy rávilágítson az álszent dolgokra, a jövő évi választást pedig potenciálisan az utolsó esélynek látja a kormányváltásra. Dé:Nash, azaz Sallai Dénes a Z generációs popelőadók legkülönösebb figurája. A „kőfideszesek” gondolatait erős iróniával dalba öntő tarsolyrapper első albuma most jelent meg. Interjú és lemezbemutató.




Fliegauf Bence: A gyerekek ügye híd lehet – összekötheti a politikai oldalakat

Milyen érzés volt megírni és leforgatni egy, a közelmúlt legnagyobb politikai botrányára megdöbbentő módon emlékeztető történetet még az ügy kirobbanása előtt? Miért fontos, hogy a toxikus maszkulinitás mellett jótékony férfienergiákról is beszéljünk? Az Ezüst Medve-díjas Fliegauf Bencével új filmje kapcsán különös szinkronicitásokról, a kísérleti filmezés szépségeiről és Karlovy Vary-i fesztiválélményeiről is beszélgettünk.