Szerencse, hogy mind többen oltásellenesek – gondolhatja a kormány. Így nem lesz vehemens számonkérés, hogy mit is beszéltek összevissza a „hamarosan termelő” nemzeti oltóanyaggyárról.
Augusztustól egy sor pénzbüntetés összege megugrik, jóval nagyobb közlekedési bírságokkal, e-matricás pótdíjakkal kell számolni, híznak a céges bírságok is, a kiszabható munkaügyi bírságok pedig már márciusban megnőttek. Összeszedtük a fő tudnivalókat.
A német vezetés a többi európai országot arra ösztönzi, hogy vegyék ki jobban a részüket Ukrajna támogatásából.
Hónapokig tartó huzavona után a kormány most azt reméli, hogy egy pozitív gazdasági fordulat segít betömni a 17 milliárd eurós különbséget a tervezett költségvetési bevételek és kiadások között.
Majdnem 370 milliárd forint sorsáról döntöttek a héten abból a 675 milliárdból, amennyi megszorítást (saját szóhasználatukkal: beruházások elhalasztását) még a tavasszal hirdette meg a kormány. Az ígéret szerint ezeket később ki fogják fizetni – addig is, a főváros mellett a debreceni oltóanyaggyár vagy épp a vasútfejlesztés is a vesztesek között van.
Ez a 19. alkalom, hogy a 2024-es költségvetést átírják a Magyar Közlönyben, ebből csak júliusban háromszor történt módosítás.
Újabb rendezvények elszámolását tette közzé a Tisza Párt. Ezúttal Magyar Péter május 5-i debreceni nagygyűlésének ára és a május 30-i, köztévés vitaműsor alatti, Várkert Bazár előtti tüntetés költsége derült ki.
Az ötödik hónapban jött meg a pénz, amelyből a kormány megemelte a pedagógusbéreket.
A rendőrség, a Klebelsberg Központ és a kormányzati infokommunikáció vannak az újabb költségvetési átcsoportosítás legnagyobb nyertesei között, de az is újra kiderült, hogy több minisztérium rosszul számolta ki, mennyi pénzre van szüksége, hogy fizetést adjon a saját dolgozóinak.
A döntés január 1-jétől, visszamenőlegesen érvényes. A kormány ezenkívül több tíz milliárd forintot csoportosított át a költségvetésben.
Miután április végére sikerült túlteljesíteni az egész évre tervezett költségvetési hiányt, májusban összejött némi többlet. A halmozott hiány ezzel együtt még mindig meghaladja az éves tervet – legalábbis az eredetit, ahhoz képest a kormány már adott magának még 1,5 ezer milliárd forint mozgásteret.
Ehhez képest a szerdán Minszkben tárgyaló Szijjártó Péter továbbra is a szankciók működésképtelenségét próbálja sulykolni.
Rossz módszertan, baloldali NGO, Soros, Gyurcsány – reagált a PM a tavalyi költségvetés átláthatóságát lepontozó nemzetközi jelentésre. Az érdemi kritikákra a tárca nem adott választ, és a jelentés elkészítésében sem vett részt annak idején, pedig lehetősége lett volna rá.
100 pontos skálán mindössze 22 pontot ért el a 2023-as magyar költségvetés átláthatósága az OBS nemzetközi felmérésben – a „megfelelő” szint 61 pont lenne, a globális átlag 45 pont, korábban Magyarország is ezen a szinten tartózkodott. A zuhanást elsősorban az utolsó pillanatos, rendeletileg kihirdetett új költségvetés magyarázza, de egyébként a kormány immár teljesen nyíltan saját belügyének tekinti az elvileg az Országgyűlés hatáskörébe tartozó, nyilvánosságra számot tartó költségvetést.
Az M9-es gyorsforgalmi út nyomvonalát külön határozatban hagyta jóvá Orbán Viktor.
Még áprilisban is az áfabevételek elmaradása volt a legnagyobb probléma, nem pedig a kamatkiadások vagy a „rezsicsökkentés”, amelyekre a kormány előszeretettel mutogat.
Valamivel lassabb gazdasági növekedést és jóval magasabb költségvetési hiányt vár az Európai Bizottság Magyarországon az idei évre, mint a kormány. A bizottság szerint az államadósság nőni fog, miközben a kormány szerint csökkenni.
A propaganda szerint minden baj gyökere a háború, ha béke lenne, elérkezne a kánaán. Ehhez képest a kormány most kiadott konvergenciaprogramja szerint a béke mindössze 0,3 százalékponttal dobná meg a GDP-növekedést. És hiába borzasztóak a háború hatásai, a kormány – Nagy Márton-i irreális optimizmussal – háborúval együtt is évi 4 százalékos növekedést vár 2025-től. Ha ez összejönne – aligha fog –, megszorításokra sem lenne szükség, az államháztartás egyszerűen kinőné a magas hiányt és államadósságot.
Az S&P szerint a választások után a magyar kormány megszorításokra készül – racionális ezt gondolni, de az is szinte biztos, hogy a kormány ezzel nyugtatgatta a hitelminősítőt a háttérben. Megszorításokkal együtt az államadósság idén nőni fog, jövőre stagnál, a hiány még jövőre is magas lesz. A kormány vagy kamuköltségvetést csinál 2026-ra idén ősszel, vagy meg fogják hosszabbítani a veszélyhelyzetet.
Az Energiaügyi Minisztérium kapja az összeget, de a 2027-es vizes vb rendezésére is átcsoportosított összegeket a kormány.
