Nyersanyagpiaci kilátások 2025 második felére
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
Varga Mihály szerint “jó hír” európai összevetésben az éves növekedés, Portugáliát és Spanyolországot leszámítva mindenkit megelőzött Magyarország a második negyedéves növekedési adatok alapján – kommentálta a második negyedéves GDP-adat-közlést a pénzügyminiszter a TV2 Mokka műsorában.
Ahogy a HVG is megírta: az amúgy sem valami optimista várakozásokhoz képest is gyengén muzsikált a magyar gazdaság a második negyedévben, 2023 azonos időszakához képest mindössze 1,3 százalékkal nőtt a GDP a kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint. Sokkal kellemetlenebb, hogy az előző negyedévhez képest 0,2 százalékkal csökkent a GDP.
A Varga által mondott „jó hírhez” érdemes hozzátenni, hogy a tavalyi második negyedév Magyarországon különösen pocsék volt 2,4 százalékos visszaeséssel, ahhoz képest produkált a magyar gazdaság most egy gyengécske 1,3 százalékos növekedést. Az alacsony bázis miatt tűnik a mostani éves hazai GDP-bővülés kiemelkedően jónak uniós összehasonlításban.
Varga Mihály a műsorban felmondta a Nemzetgazdasági Minisztérium által is használt magyarázatokat a gyenge növekedésre: háború, európai versenyképesség, gyengélkedő német gazdaság.
Varga Mihály közölte:
3,5 százalékos növekedés 2025-ben mindenképpen elérhető, idén 1,8-2-2 százalékos növekedés reális. Itt azért jegyezzük meg: a kormány hivatalos prognózisa (ezt írták például az EU-nak beadott konvergenciaprogramba) idénre 2,5 százalék, a jövő évre 4,1 százalék.
A hitelminősítőktől május-júniusban befektetésre ajánlott kategóriát kapott Magyarország,
a júniusi kormányzati intézkedések segítik a pozitív értékelések fenntartását ősszel is
– mondta Varga Mihály.
Vagyis a pénzügyminiszter lényegében beismerte, hogy a részben állami beruházások befagyasztásával, részben adó- és illetékemelésekkel összerakott mintegy ezer milliárd forintos megszorító csomagra a hitelminősítők miatt volt szükség. Ez azért sejthető volt, a minősítők értékeléseikben megjegyezték, hogy a nyári választások után kiigazításokra számítanak – márpedig a kormány a háttérben egyeztet a hitelminősítőkkel.
Magyarország adósbesorolása valóban befektetésre ajánlott mindhárom nagy hitelminősítőnél, de mindhárom háznál a kategória alján, egy vagy két lépésre a „bóvli” (befektetésre nem ajánlott) kategória fölött tanyázik. A költségvetési hiány és az államadósság fenntartható mérséklése híján leminősítések következhetnek, és ha két nagy minősítő bóvliba vágná Magyarországot, az nagyon megdrágítaná az államadósság finanszírozását.
