Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Varga Mihály szerint “jó hír” európai összevetésben az éves növekedés, Portugáliát és Spanyolországot leszámítva mindenkit megelőzött Magyarország a második negyedéves növekedési adatok alapján – kommentálta a második negyedéves GDP-adat-közlést a pénzügyminiszter a TV2 Mokka műsorában.
Ahogy a HVG is megírta: az amúgy sem valami optimista várakozásokhoz képest is gyengén muzsikált a magyar gazdaság a második negyedévben, 2023 azonos időszakához képest mindössze 1,3 százalékkal nőtt a GDP a kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint. Sokkal kellemetlenebb, hogy az előző negyedévhez képest 0,2 százalékkal csökkent a GDP.
A Varga által mondott „jó hírhez” érdemes hozzátenni, hogy a tavalyi második negyedév Magyarországon különösen pocsék volt 2,4 százalékos visszaeséssel, ahhoz képest produkált a magyar gazdaság most egy gyengécske 1,3 százalékos növekedést. Az alacsony bázis miatt tűnik a mostani éves hazai GDP-bővülés kiemelkedően jónak uniós összehasonlításban.
Varga Mihály a műsorban felmondta a Nemzetgazdasági Minisztérium által is használt magyarázatokat a gyenge növekedésre: háború, európai versenyképesség, gyengélkedő német gazdaság.
Varga Mihály közölte:
3,5 százalékos növekedés 2025-ben mindenképpen elérhető, idén 1,8-2-2 százalékos növekedés reális. Itt azért jegyezzük meg: a kormány hivatalos prognózisa (ezt írták például az EU-nak beadott konvergenciaprogramba) idénre 2,5 százalék, a jövő évre 4,1 százalék.
A hitelminősítőktől május-júniusban befektetésre ajánlott kategóriát kapott Magyarország,
a júniusi kormányzati intézkedések segítik a pozitív értékelések fenntartását ősszel is
– mondta Varga Mihály.
Vagyis a pénzügyminiszter lényegében beismerte, hogy a részben állami beruházások befagyasztásával, részben adó- és illetékemelésekkel összerakott mintegy ezer milliárd forintos megszorító csomagra a hitelminősítők miatt volt szükség. Ez azért sejthető volt, a minősítők értékeléseikben megjegyezték, hogy a nyári választások után kiigazításokra számítanak – márpedig a kormány a háttérben egyeztet a hitelminősítőkkel.
Magyarország adósbesorolása valóban befektetésre ajánlott mindhárom nagy hitelminősítőnél, de mindhárom háznál a kategória alján, egy vagy két lépésre a „bóvli” (befektetésre nem ajánlott) kategória fölött tanyázik. A költségvetési hiány és az államadósság fenntartható mérséklése híján leminősítések következhetnek, és ha két nagy minősítő bóvliba vágná Magyarországot, az nagyon megdrágítaná az államadósság finanszírozását.
