2025-ös költségvetés: Tiborcz István és Garancsi István cégeinek 120 milliárd juthat
Súlyos pénzekbe kerül a Dürer Park irodakomplexum megvásárlása.
Súlyos pénzekbe kerül a Dürer Park irodakomplexum megvásárlása.
Az állami vasúttársaságon idén is kifogott a tél első valódi, bár nem túl nagy csapadékadagja. Nosza, ítélt is még nekik egy kis pénzt a kormány – meg bemutatta, hogyan fogja átalakítani a vállalatot. A Mol azt mondta, EU-s pénzért cserébe hajlandó lenne leválni az orosz olajról, aztán azt mondta, hogy nem ezt mondta. Orbán Viktor az öregedésről lamentált, Matolcsy György a szingularitásról értekezett, miközben megpiszkálták a borravalót. Erről és még sok egyébről szól a HVG heti gazdasági összefoglalója.
A kiemelt sportegyesületek és a nagyobb sportági szövetségek költségvetési támogatása is megnövekszik jövőre, igazán sok pénzt viszont a létesítmények fenntartása fogja elvinni. Átnéztük, milyen sportcélokra jut a 2025-ös költségvetésből pénz.
Bár 2026-ban már kevesebbet kell majd költeni a sztrádakoncessziókra, de jövőre kezdődnek a vállalt bővítések az M1-es háromsávúsításával.
Harminc órán át vitáznának a jövő héten a 2025-ös büdzséről – kormányzati nyelven a „békeköltségvetésről” –, és az elfogadásához három rendkívüli ülésnapot is be kell iktatni karácsony előtt. Hétfőn ellenzéki ötletre vitanap lesz a lakhatási válságról.
Villanások a 2025-ös költségvetésből: mennyi jut az egészségügyre valójában?
Aggódva számolgatja egész Európa, mit hozhat Donald Trump következő elnöksége; fizetést kapnak az államtól az egykori Dunaferr dolgozói; elkészült az összesítés arról, hogy hány millió magyar él lakhatási szegénységben. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
Átlapozva a 2025-ös költségvetés tervezetét, a HVG igyekszik néhány érdekességre felhívni a figyelmet.
Villanások a 2025-ös költségvetésből: adócsökkentések és adóemelések, valamint a különadók változása.
A korábban vártnál sokkal gyengébb idén a magyar gazdaság, jövőre a növekedésünk egy kicsivel 3 százalék fölé lép fel a CIB előrejelzése szerint. Az igazán nagy baj nem a lakossági fogyasztással van, hanem a cégek és az állam beruházásai vannak olyan szinten, amivel csak a katasztrófa-forgatókönyvekben számoltak. Nagy kérdés, hogy Donald Trump mennyire ugrik neki a német autóiparnak, de ennek a hatásai csak évek múlva mutatkozhatnak.
Villanások a 2025-ös költségvetésből: a pártok és a pártalapítványok, valamint az állami média támogatása.
A jövő évi költségvetés tervezetében már nem szerepelnek bizonyos különadók, például a légitársaságoknak, a távközlési szektornak és a gyógyszergyártóknak sem kell már fizetniük. Kérdés ugyanakkor, hogy ezekből eddig befolyt bevételek pótlására honnan lesz forrás. Az egyes különadók eltörlése mellett a vállalkozásoktól várt adóbevételek, az áfa és a személyi jövedelemadó tervezett jelentős gyarapodása a szembetűnő a jövő évre.
Hatalmas, négyezer milliárd forintot meghaladó pénzforgalmi hiányt és az államadósság minimális csökkentését tartalmazza a jövő évi költségvetés, amely két csodafegyverre épít: Donald Trump megválasztására és arra, hogy belátható időn belül lezárul a háború.
A 2025-ös költségvetés tervezetében Senyei György OBH-elnök javaslata ellenére a kormány ismét nem emelt a bírák és ügyészek illetményalapján. Duplájára emelte viszont a bíróságok személyi kiadásaira fordítható összeget.
A főpolgármester úgy számol, hogy jövőre közel 100 milliárd forintot kéne Budapestnek befizetnie az államkasszába.
Az Országos Bírósági Hivatal elnöke 35 százalékos, visszamenőleges illetményalap-emelést javasolt, a benyújtott törvénytervezetben ez az összeg egyelőre nulla. A bírák és ügyészek bére három éve változatlan, miközben az infláció rekordokat döntött. Az igazságügyi alkalmazottak 60 százalékának fizetése a 290 ezer forintot sem éri el. Az OBT elnöke ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a személyi juttatásokra fordítható összeg majdnem a duplájára nőtt.
A nemzetgazdasági miniszter szerint a magyar gazdaság fordulóponthoz érkezett, a 21 pontos gazdasági akciótervével a kormány 4000 milliárd forintot mozgat meg.
A védelmi kiadásokra többet szánt volna a kormány, ha Donald Trump veszít az amerikai elnökválasztáson. A pénzügyminiszter szerint a jövő évi büdzsé kellő óvatosság mellett az új lehetőségek költségvetése.
Egy hónap alatt 427 milliárd forinttal nőtt a hiány, így már az eredeti éves cél 121 százalékánál tart.