Miután április végére sikerült túlteljesíteni az egész évre tervezett költségvetési hiányt, májusban összejött némi többlet. A halmozott hiány ezzel együtt még mindig meghaladja az éves tervet – legalábbis az eredetit, ahhoz képest a kormány már adott magának még 1,5 ezer milliárd forint mozgásteret.
Ehhez képest a szerdán Minszkben tárgyaló Szijjártó Péter továbbra is a szankciók működésképtelenségét próbálja sulykolni.
Rossz módszertan, baloldali NGO, Soros, Gyurcsány – reagált a PM a tavalyi költségvetés átláthatóságát lepontozó nemzetközi jelentésre. Az érdemi kritikákra a tárca nem adott választ, és a jelentés elkészítésében sem vett részt annak idején, pedig lehetősége lett volna rá.
100 pontos skálán mindössze 22 pontot ért el a 2023-as magyar költségvetés átláthatósága az OBS nemzetközi felmérésben – a „megfelelő” szint 61 pont lenne, a globális átlag 45 pont, korábban Magyarország is ezen a szinten tartózkodott. A zuhanást elsősorban az utolsó pillanatos, rendeletileg kihirdetett új költségvetés magyarázza, de egyébként a kormány immár teljesen nyíltan saját belügyének tekinti az elvileg az Országgyűlés hatáskörébe tartozó, nyilvánosságra számot tartó költségvetést.
Az M9-es gyorsforgalmi út nyomvonalát külön határozatban hagyta jóvá Orbán Viktor.
Még áprilisban is az áfabevételek elmaradása volt a legnagyobb probléma, nem pedig a kamatkiadások vagy a „rezsicsökkentés”, amelyekre a kormány előszeretettel mutogat.
Valamivel lassabb gazdasági növekedést és jóval magasabb költségvetési hiányt vár az Európai Bizottság Magyarországon az idei évre, mint a kormány. A bizottság szerint az államadósság nőni fog, miközben a kormány szerint csökkenni.
A propaganda szerint minden baj gyökere a háború, ha béke lenne, elérkezne a kánaán. Ehhez képest a kormány most kiadott konvergenciaprogramja szerint a béke mindössze 0,3 százalékponttal dobná meg a GDP-növekedést. És hiába borzasztóak a háború hatásai, a kormány – Nagy Márton-i irreális optimizmussal – háborúval együtt is évi 4 százalékos növekedést vár 2025-től. Ha ez összejönne – aligha fog –, megszorításokra sem lenne szükség, az államháztartás egyszerűen kinőné a magas hiányt és államadósságot.
Az S&P szerint a választások után a magyar kormány megszorításokra készül – racionális ezt gondolni, de az is szinte biztos, hogy a kormány ezzel nyugtatgatta a hitelminősítőt a háttérben. Megszorításokkal együtt az államadósság idén nőni fog, jövőre stagnál, a hiány még jövőre is magas lesz. A kormány vagy kamuköltségvetést csinál 2026-ra idén ősszel, vagy meg fogják hosszabbítani a veszélyhelyzetet.
Az Energiaügyi Minisztérium kapja az összeget, de a 2027-es vizes vb rendezésére is átcsoportosított összegeket a kormány.
A tervezettnél lassabb növekedés, beruházások visszafogása, kivárás, fiskális lazítás – ezeket pendítette meg Varga Mihály, aki a 2025-ös büdzsét csak novemberben nyújtja be.
Több pénzt költenek egészségügyre és nemzetpolitikára, összesen bő 70 milliárdot csoportosított át a kormányrendelet. A kórházi adósságoknak egyelőre alig több mint a felét fizetnék ki.
Veszélyben lehet a NASA Mars Sample Return küldetése, mely marsi por- és kőzetmintákat hozna a Földre. Az ok a pénz, és most olyan megoldásokat keresnek, melyekkel olcsóbbá és gyorsabbá lehetne tenni a küldetést.
A koronavírus-járványig nőtt a gazdaság, nőttek a keresetek, csökkent az államadósság. 2021 őszén azonban összeomlott a Fidesz gazdaságpolitikája, és erre azóta sem talál ellenszert. Bár a magasra ugró inflációt azóta sikerült leszorítani, a gazdaság tavaly zsugorodott, a költségvetési hiány hatalmassá nőtt, és a kilátások sem fényesek: újabb megszorítások jöhetnek.
A törvényben lefektetett célhoz képest számszerűen mintegy 1,5 ezer milliárd forinttal, GDP-arányosan 1,6 százalékponttal nagyobb hiányt tervez a kormány. Ez a kormány nyelvén nem jelenti a hiány elengedését. Ellenkezőleg: ez a hiány tartása, sőt csökkentése.
A Fidesz visszavált a baloldali-liberális gyakorlatra, csak ősszel nyújtja be a kormány a jövő évi költségvetési javaslatot. A kormány ezzel kapcsolatos érvelése teljesen fals, de tény: sok a bizonytalanság. Az idei hiány a GDP 4,5 százaléka lehet, a hiánycél elérése érdekében 675 milliárd forintnyi beruházást függesztenek fel. A gazdasági növekedés az év második felében indulhat be, éves átlagban a kormány 2,5 százalékra várja.
Beruházásokat halasztanak el, hogy a már összeomlott költségvetés helyett legalább az új célok tarthatók legyenek.
Hosszú idő után először nem nyáron fog elkészülni a következő évi költségvetés – nem mintha az eddigieket komolyan lehetett volna venni.
A kegyelembotrány kirobbanása után csupán egy kormányinfót tartottak, majd Gulyás Gergely műtétjére hivatkozva két hónapig nem létezett az egyetlen olyan platform, ahol érdemben lehet kérdezni a kormányt. Most Gulyás mellett debütált Vitályos Eszter kormányszóvivőként, de felszólalt Varga Mihály pénzügyminiszter, valamint Nagy István agrárminiszter is.
