Nincs jele, hogy a kormány modernizációs, digitalizációs irányt venne, megmarad a termelőtőke támogatásánál, az egyedi kormánydöntések erős koncentrációja pedig sebezhetővé teszi a magyar iparszerkezetet – mondja Voszka Éva akadémikus, egyetemi tanár.
Beengedjük Svédországot a NATO-ba, cserébe Gripeneket veszünk; a nagy ígéretek ellenére szörnyen indult az év a magyar költségvetés számára; valamire készül a Magyar Posta a csomagszállításokkal, de senki nem érti igazán, mire. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
GDP-arányosan csökkent az államadósság az előző évhez képest, erről Varga Mihály számolt be az uniós pénzügyminiszterek tanácskozását megelőzően.
És mint mindig, kormányzati kommunikációra, mert arra soha nincs elég.
Eredetileg 4% alatt lett volna. 6,5% lett a vége… Maradhat? A költségvetési hiány az átlagember számára egy sokkal kevésbé érthető mutató, mint az infláció, mégis óriási jelentősége van. Ezen írásunkban azt kívánjuk bemutatni, mégis hogyan érinti a mindennapjainkat, ha nem sikerül „elfogadható” keretek között tartani az állam bevételei és kiadásai között tátongó szakadékot.
A kormány saját sikereként tálalja az infláció mérséklődését, holott abban jelentős szerepet játszott, hogy a háztartások már a hideg ellenére is alig fűtöttek. Bár most óriási a gazdasági sikerpropaganda, valójában már januárban megnyekkent az idei költségvetés, és a forint árfolyama is komoly gyengülésbe kezdett a héten. Kormányunk emellett abban is vastagon benne van, hogy nem a vendégmunkást rúgják ki, hanem a magyart. De nemcsak a magyar munkavállalókat, hanem a Magyar Postát is sajátos módon védi a kormányunk.
Költségvetési többlet keletkezett januárban, elsősorban az uniós támogatások folyósításának elindulásának köszönhetően. Ezekből 191 milliárddal több érkezett, mint tavaly, igaz, közben a nyugdíjellátásra és a rezsivédelemre is többet kellett költeni, mint tavaly ilyenkor.
2022 óta nem volt illetményemelés a testületnél, miközben 35 százalékkal romlott a forint értéke, és az átlagbérek is 34 százalékkal emelkedtek.
Csaknem kétéves Vlagyimir Putyin orosz elnök háborúja Ukrajna ellen, és az orosz diktátor azzal dicsekszik, hogy a Nyugat szankciói nem érték el céljukat, de Oroszország feléli a jövőjét, amikor szinte minden erőforrását katonai célokra fordítja – hívja fel a figyelmet a CNN gazdasági rovata.
Sokkal nagyobb lett a költségvetési hiány, mint ahogy tervezték még az ősszel is, és már a kormány sem próbál úgy tenni, mint ha az idei cél tartható volna; soha nem látott rossz szám érkezett a születésekről; kiszámoltuk, hogy hetente egyszer írták át tavaly a büdzsét. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Ötvenegyszer írták át a költségvetést 2023-ban, de ha még az életbe lépése előtti, 2022-es módosításokat is beleszámoljuk, akkor ötvenöt módosítás volt. Összesen 3193 milliárd forintot mozgattak meg az év közben. Átnéztük, mi mindenre adtak pénzt és honnan vettek el.
Az újszülöttek után járó egyszeri szülési támogatás összegét pedig megduplázzák.
Mintha kiütötték volna, úgy csuklott össze 2023 végére az infláció, ám ez mit sem változtat azon, hogy két év alatt a forint elveszítette értéke harmadát. Ezt pedig sem a nyugdíjak, sem a bérek növekedése nem kompenzálta teljesen. A tavalyi hivatalos adatokat napokon belül közli a Központi Statisztikai Hivatal.
Amolyan terv, még csak nem is cél, hanem eszköz – mondják kormánytagok a költségvetésről. Valójában a költségvetés egy törvény, amit a kormánynak végre kell(ene) hajtania.
Bejelentették, hogyan alakulna át a tömegközlekedési bérletrendszer márciustól; nagyobb lett az éves inflációnk, mint 2022-ben; ezermilliárd forinttal elszámolta a kormány a költségvetést. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Az EU pénzügyminiszterei megállapodtak a költségvetési szabályok módosításáról. Ennek Magyarországra vonatkoztatható következményeiről kérdeztük Darvas Zsoltot, a brüsszeli Bruegel kutatóintézet és a Budapesti Corvinus Egyetem kutatóját.
