Sylvia Plath életének utolsó időszakát gondolja újra az Eufória című regény, amelynek svéd szerzője, Elin Cullhed számos hasonlóságot fedezett fel Plath és a saját élete között.
Sziszifuszi munkával hozta emberközelbe Balogh Vilma író, újságíró életét Lenkei Júlia.
Közérzeti verseit ellenzéki tüntetéseken éneklik, a Budapestért díjjal járó pénzt az Utcáról Lakásba Egyesületnek utalta át és a karantén alatt biciklis futárként kereste a kenyerét. Portréinterjú a József Attila-díjas költővel.
Kiállítással, rövidfilmmel, beszélgetéssorozattal és tanulmánykötettel emlékeznek Nemes Nagy Ágnesre születésének 100. évfordulóján.
A nyelvészprofesszor, költő az elmúlt harminc évben kéttucatnyi klasszikus színművet és Dante Isteni színjátékát fordította magyarra. Mindeközben számos buktatóval kellett szembenéznie.
Amilyen vékony, olyan súlyos életművet hagyott ránk a múlt századi magyar költészet magányos és talányos óriása, Pilinszky János. Egy önpusztító, boldogtalan ember keserű életművét. Az evangéliumi esztétikát hirdette, de az evangélium mint örömhír nem volt jelen sem az életében, sem az életművében.
Vaskos monográfiája első kötetében József Attila érett költészetének küszöbéig vezeti el az olvasót Tverdota György irodalomtörténész, aki szerint a tragikus sorsú költő joggal nevezhető szerencsésnek.
Az 1956 óta Ausztráliában élő "mellékállású" költő kiforgatott világában a hazai irodalmi élet legapróbb rezdüléseit is évtizedek óta nyomon követi s minduntalan azokra rezonál-reflektál.
„Sivatagi magyar költő” – ez áll Barukh Facebook-oldalán, ha a névjegyére kattintunk, most megjelent könyve pedig az Önjelölt költő címet kapta. A követői tábora már egészen megszokta központozás nélküli, személyes és sokszor közéleti témájú szabadverseit, „felszakított mellkasát”, és a történeteit arról, milyen magyarként egy egész családdal Izraelben új életet kezdeni. Magyarországi turnéjának apropóján beszélgettünk vele irodalomról, a sivatagi csendről, a nem várt feloldozásról és a politikai klímáról is.
Czakó Zsófia és André Ferenc nyerte az első alkalommal átadott Alkotótárs ösztöndíjat és a vele járó 2-2 millió forintot. A fiatal nyertesekkel a munkaterveikről, az inspirációról, az emlékezetes olvasói reakciókról beszélgettünk, de megtudtuk azt is, miért nincs irodalom habos kávé vagy borsóleves nélkül.
A Balaton zenekar vezetője, Víg Mihály két nagy példaképét idézi meg különleges környezetben, nem a megszokott módon.
Túl didaktikus volna a konkrét mai helyzetről politikai drámát írni – állítja a 38 éves szerző, akinek a napokban online színházi ősbemutatója volt egy kormányozni nem tudó, de legalább a művészetért rajongó uralkodóról. Závada Péter azt mondja: most megjelent a negyedik verseskötetének verseibe sem szűrődik be a politika, de a hangulatára rányomja bélyegét.
Iain Lindsay ma már Bahrainben él, de a magyar nyelvet továbbra sem felejtette el.
Amanda Gorman a Harvardon tanult szociológiát, már gyerekkorában kapcsolatba került a politikai aktivizmussal, Joe Biden beiktatásán lépett fel, ráadásul művészete üzletileg is sikeres. Erős rajt, mondhatni. Szándékai szerint a folytatás is tartogat majd izgalmakat.
Negyedszázaddal a halála után jelent meg az Élet és Irodalom legendás szépirodalmi szerkesztője, Kardos G. György az 1940-es évek második felében írt verse.
Az idei irodalmi Nobel-díjas Louise Glück fajsúlyos költészetét Amerikán túl alig-alig ismerik. Első hazai fordítóját, Gyukics Gábor költőt – aki a minap a beatgeneráció legrangosabb amerikai elismerésében részesült – kérdeztük a 77 esztendős pályatársról.
Ismét apaság-versekkel jelentkezik Grecsó Krisztián, de ezúttal a gyerekek számára is érthető költemények jelennek meg novemberben.
A világirodalom egyik legfajsúlyosabb poétájának fő művét sokan hajlamosak egy az egyben hiteles életrajzi vallomásnak tekinteni - ezt a nézetet Ádám Péter műfordító egyáltalán nem osztja.
A XIX. század legnagyobb hatású költője, Charles Baudelaire, kinek romlott virágai az egész romantika utáni költészetet megtermékenyítették, az önmagától elidegenedett, önmagával mindig ellentétben álló, kételyekben élő modern embert testesítette meg. Volt nagyon gazdag és nagyon szegény, nagyon vallásos és nagyon eretnek, konzervatív és forradalmár, nőgyűlölő nőhajhász; végtelenül fegyelmezetlen az életben s végtelenül fegyelmezett az alkotásban. Két évvel idősebb és egy korszakkal fiatalabb volt Petőfinél. De ha ő halt volna meg 26 évesen, a nevét sem ismernénk.
Joe Biden beiktatásán fellépett Lady Gaga és Jennifer Lopez is, mégsem keltett senki akkora feltűnést, mint egy huszonkét éves fekete nő, Amanda Gorman, aki saját versét mondta el az ünnepségen. És akit Hillary Clinton már az elnöki székben látna.
