Michael Chabon A végső megoldás – Egy nyomozás története című új regénye az író eddigi stílusát viszi tovább, a második világháború végén végén játszódó krimi új értelmet ad a papagájkommandó szónak.
Két ismert – a maga területén szupersztár – szerző állt össze, hogy kézikönyvet írjon a boldogság eléréséhez. Az Úgy élj, ahogy élni akarsz biztosan nagy hatású könyv lesz, nemcsak a szerzők miatt, hanem azért is, mert a boldogság keresése központi témájuk lett a jóléti társadalmaknak.
A politikai segítő szándékot hiányolja az otthon ápolás megterhelő munkáját végzők nevében a Visszatért hozzám az emlékezet című könyv szerzője, aki sok éve gondozza demenciával élő édesanyját, és a nehézségek dacára a beteg „világos” pillanatainak örömét is megéli, mondja el a HVG interjújában Szűcs Teri.
Csehov puskái a történetek középpontjában: a fegyvernek, amelyik megjelenik a történetben, a végén el kell sülnie. Ezt igazolja Nicolas Mathieu francia író két rövid regénye, a Rose Royal és a Wagner bíró, amely egy kötetben jelent meg magyar fordításban.
Az idén április 30-án elhunyt regényíró 2010-es műve a 21. Század Kiadó gondozásában jelent meg. A Sunset Park a válság és az elidegenedés miatt szétdobált életek krónikája.
Hassan Preisler dán író A barna ember terhe című könyve alapján igazából el sem lehet eldönteni, túl sötét vagy túl világos a kép, amelyet a bevándorlólétről fest.
Petőfi utca (és Kossuth utca) minden magyar településen van. A Petőfi 200 jubileumi év kapcsán magyar fotósok indultak el lefotózni az ország Petőfi utcáit és lakóikat. Az eredményt előbb kiállításon mutatták be, most egy bővített tartalmú album is megjelent, méghozzá közösségi finanszírozásban.
A Bostonban 1974-ben játszódó történet valós eseményeken, az afroamerikai és fehér tanulók szegregációjának megszüntetésén alapul, majd gyilkosságokba és bosszúhadjáratba torkollik Dennis Lehane legutóbbi, magyarul Apró irgalmak címen megjelent regényében. A világhírű szerző új kötetét és Lehane írói útját Horeczky Krisztina mutatja be.
Az előző századforduló és a ma Magyarországa között sok az azonosság – állítja Szécsi Noémi, akinek Régen minden lánynak jutott férj című kötete a XIX., XX. század legismertebb nőalakjai mellett nehéz sorsú cselédlányok, munkásnők és prostituáltak életébe is bepillantást ad.
Még mindig marad bőven jó szívvel ajánlható kiadvány a június 13– 16. között zajló 95. Ünnepi Könyvhétre megjelenő könyvek közül. A HVG ajánlójának harmadik részében is megtalálunk minden témát a filozófiai írástól a nemzetközi szerzők regényéig.
Riportkönyv, életútinterjú, nemzetközi és magyar regények, a HVG könyvajánlójának második részében folytatjuk a június 13– 16. között zajló 95. Ünnepi Könyvhét megjelenéseiből kiemelt művek bemutatását.
Ha létezik mágikus drog a modern korban, az LSD biztosan az. Ugyanakkor valódi modern találmány, a gyógyszeripar mellékterméke. Norman Ohler, akit a náci Németország drogjait taglaló könyvéről már a hazai olvasók is ismerhetnek, Kemény anyag című kötetében tényfeltárását egy archívumban kezdte.
A Mire megszülettünk című kötet gondolatgazdag és anekdoták sorával megspékelt, korszakértékelő közös meditálás.
Támadás a szexuális normák ellen, felhívás erőszakra, az egyház és a vallás szemtelen kifigurázása – csak néhány indok, miért gondolták úgy egyes kormányok és cenzorok a történelem folyamán, hogy egy irodalmi műnek nem szabad a szélesebb olvasóközönséghez eljutnia. A fajok eredetétől kezdve a Bovarynén át az Amerikai psychóig remekművek egész sora került már tiltólistára forradalmi nézetei, szókimondása vagy éppen kendőzetlen stílusa miatt. A gazdagon illusztrált kötet kötelező olvasmány: az írásbeliség kezdetétől napjainkig tekinti át a cenzúra történetét – külön oldalakat szentelve a betiltott magyar irodalomnak is. A HVG Könyvek által megjelentett kiadványból több részt is közlünk.
Daniel Kehlmann, a legrangosabb német irodalmi elismerés, a Kleist-díj kitüntetettje legújabb regényében Georg Wilhelm Pabst osztrák filmrendező élettörténetét eleveníti meg egy állítólag elkészült, de aztán eltűnt film apropóján.
Gyerekek szemszögéből gyerekeknek írta meg Lantos Péter orvos, agykutató, író, hogyan élte túl édesanyjával a gettó és a bergen-belseni koncentrációs tábor szörnyűségeit. A gyerekkönyv több díjat is elnyert külföldön, képregényváltozata is készül, mint a szerző fogalmaz: „váratlanul elég sikeres lett”.
A Teleki Téka alapítója 200 éve hunyt el, az évfordulóra rendezett tudományos ülésszak anyagát Musis patriis… (A haza múzsáinak) címmel adták ki.
Erpenbeck a Kairos című könyvében arról akart mesélni, hogy az NDK-ban az élet azért többről is szólt, mint amit A mások élete című Oscar-díjas filmben a nézők, olvasók láthattak.
Charlie – ma már mindenki egyszerűen csak így ismeri. Hogy idáig jusson, megelőzte mintegy két évtizednyi, hihetetlen kalandokkal teli külföldi zenélés, miközben itthon szinte elfeledték. Tulajdonképpen 40 évesen futott csak be a Tátrai Banddel, majd a saját zenekarával. Dupla viszkis jégről, életveszélyes kalandokról, a zene-dalszöveg viszonyról is kérdeztük a 77 éves énekest. Balla István és Németh Róbert interjúja.
Támadás a szexuális normák ellen, felhívás erőszakra, az egyház és a vallás szemtelen kifigurázása – csak néhány indok, miért gondolták úgy egyes kormányok és cenzorok a történelem folyamán, hogy egy irodalmi műnek nem szabad a szélesebb olvasóközönséghez eljutnia. A fajok eredetétől kezdve a Bovarynén át az Amerikai psychóig remekművek egész sora került már tiltólistára forradalmi nézetei, szókimondása vagy éppen kendőzetlen stílusa miatt. A gazdagon illusztrált kötet kötelező olvasmány: az írásbeliség kezdetétől napjainkig tekinti át a cenzúra történetét – külön oldalakat szentelve a betiltott magyar irodalomnak is. A HVG Könyvek által megjelentett kiadványból több részt is közlünk.
