#könyv
Fernanda Melchor regénye fájdalmas kijózanodás az illúzióból, hogy van édenkert alvilág nélkül
A mexikói írónő Ábrándozók című műve ugyanolyan radikális és igazságkereső lett, mint előző könyve.
Fontosat mond az amerikai társadalomról, vagy hamisít Trump alelnökjelöltjének sikerkönyve?
Felélesztette a vitát J. D. Vance önéletrajza, miután Donald Trump őt választotta az alelnökjelöltjévé. Hívei szerint megmutatta, hogyan lehet kitörni a hillbillykként azonosított társadalmi csoportból, a bírálói viszont úgy vélik, meghamisította a közeget, ahonnan kiemelkedett.
Egressy Zoltán: Sokaknak kényelmes, ha megmondják, mit kell gondolni, kit kell gyűlölni vagy szeretni
Az emlékezés addig játszik fontos szerepet, amíg elindít egy történetet – mondja Egressy Zoltán, aki szerint bizonyos történetmagvacskákat érdemes sokáig érlelni. Új kötetének novelláiban az emlék a képzelettel szövetkezik, és különös figurákban ölt testet.
Beatrice Salvioni író: A hímsoviniszta világban a túlélés záloga megörökíteni az erős, lázadó, szabad női sorsokat
Férfihatalom, erőszak, szexizmus, szemben a barátság erejével két kamasz lány között az 1930-as évek fasizálódó légkörében. Erős felütéssel robbant be az olasz irodalomba a 29 éves Beatrice Salvioni első regénye, Az Átkozott.
Apámat nem láttátok? – Faludy György nagy költő volt, de nem mintaszülő
Andrew Faludy könyve, az Apámat nem láttátok? javított kiadása édesapjával való felemás viszonyát dolgozza fel őszintén, de nem bántóan.
Egy zseni élete: Kemény Lili regénye radikálisan személyes, és bevilágít a hazai kulturális élet kulisszái mögé
Nem elég azt állítani, hogy valaki zseni, be is kell bizonyítani. A magyar irodalmi világ csodálatos zárványa, a Kemény család elsőszülött lánygyermeke 31 évesen megírta a Nem címmel megjelent önéletrajz-regényét, a 2000-es években született kitűnő prózaszövegek egyikét.
„Orvosgyógyszer”, a „pszichoanalízis anyja” és Al Capone analitikusa – a pszichológia magyar forradalmasítói
A gyermekkor kutatása és a betegségek lelki eredetének vizsgálata is összekötötte a hazai pszichológia XX. századi nagyjait – derül ki egy új műből, a 21 magyar, aki forradalmasította a pszichológiát című könyvből. Miért volt köztük olyan sok tudományszervező, hogyan lett emberarcúbb az egészségügy, és ki analizálta Al Caponét?
Marxi alapokon kínál új szocialista megoldást a világ bajaira a Kannibál kapitalizmus című könyv szerzője
Nancy Fraser amerikai filozófus Kannibál kapitalizmus című könyvében visszamenne a gyökerekhez a mai globális kapitalizmus problémáinak gyógyításához, de a régi eszmék hibái nélkül.
Darvasi László: „A magyar közgondolkodás mindig valami rögeszmének a foglya”
A Rákosi- és a Kádár-rendszerben a szovjet hozza a fogságot. Ma önként vagyunk rabok. Kompromisszumot kötni nehéz. Minek is? Addig tart a meccs, amíg meg nem nyerjük! Ennél ostobább és kártékonyabb fölfogás nem is lehetne. Csak hogy világos legyen, a miniszterelnökről beszélek. Aki nem tud veszteni, győzni sem tud – mondja Darvasi László, akit a XX. század első felében játszódó, lenyűgöző óriásregényéről, a Magvetőnél megjelent Neandervölgyiekről kérdeztünk.
Biztosan őrzi inkognitóját a magyar Lady Chatterley
„Szét kell tépnem és el kell égetnem a múltam” – írja a könyvhéten megjelent kötete előszavában Lady Chatterley, akinek alakját csaknem száz éve egy angol író teremtette meg, ám a személyét most egy magyar költő vette kölcsön, aki inkognitóban ír erotikus és lélekelemző verseket.
Csányi Vilmos óva int az önhittségtől: az ember nem valamilyen különleges lény, hanem az állatvilág tagja
Csányi Vilmos etológust nem kell bemutatni. Új művében, a Teremtő képzelet – A kreativitás evolúciója című könyvben az emberré válás útját mutatja be az etológus szemszögéből, és kitér arra is, hogy mi az emberi élet értelme.
Egy eltitkolt élet tragédiáit mutatja be a magyar jazz atyjáról, Gonda Jánosról készült regény
A magyar jazz története egyúttal a hazai kultúra és társadalom tragikus hányattatásainak is a krónikája. Szántó T. Gábor: A jazzprofesszor (Rögtönzések életre, halálra) című regényéből talán többet megértünk abból, hogy miért vagyunk pont ilyenek mi, magyarok.
Az olvasás mint rítus: a HVG nagy nyári könyvajánlója – 2. rész
Ha a vakációzáshoz, a szobában való hűsöléshez vagy egy hosszú vonatozáshoz keres betűalapú társaságot, van néhány ajánlatunk. Idén is összegyűjtöttük, és megosztjuk az olvasókkal azokat a könyveket, amelyekkel szívesen eltöltenénk a nyarat.
A boldogság tanítható, és most már könyvünk is van hozzá
Két ismert – a maga területén szupersztár – szerző állt össze, hogy kézikönyvet írjon a boldogság eléréséhez. Az Úgy élj, ahogy élni akarsz biztosan nagy hatású könyv lesz, nemcsak a szerzők miatt, hanem azért is, mert a boldogság keresése központi témájuk lett a jóléti társadalmaknak.
„Te a lányom vagy, mondja. Igen, te pedig az anyám” – Szűcs Teri író demenciáról, visszamesélve előhívott emlékekről
A politikai segítő szándékot hiányolja az otthon ápolás megterhelő munkáját végzők nevében a Visszatért hozzám az emlékezet című könyv szerzője, aki sok éve gondozza demenciával élő édesanyját, és a nehézségek dacára a beteg „világos” pillanatainak örömét is megéli, mondja el a HVG interjújában Szűcs Teri.
Csehovi fegyverek sülnek el a Goncourt-díjas Nicolas Mathieu két, most magyarul is megjelent regényében
Csehov puskái a történetek középpontjában: a fegyvernek, amelyik megjelenik a történetben, a végén el kell sülnie. Ezt igazolja Nicolas Mathieu francia író két rövid regénye, a Rose Royal és a Wagner bíró, amely egy kötetben jelent meg magyar fordításban.