Mészáros feltőkésítése flottul ment, az oktatás reformja Orbánnak tizedannyira sem fontos
Lassan kilencedik éve nem tudja a Fidesz, mit is kezdjen az iskolákkal, hogyan alakítsa át az oktatás tartalmát, tartsa meg a tanárokat és a diákokat.
Lassan kilencedik éve nem tudja a Fidesz, mit is kezdjen az iskolákkal, hogyan alakítsa át az oktatás tartalmát, tartsa meg a tanárokat és a diákokat.
2010 óta ugyanolyan módon végzik ki az intézményrendszereket. A közoktatás, a felsőoktatás, a média, a bíróságok után most a szakképzés és az Akadémia van soron.
Bódis József még a hét elején fejtegette, milyen jó kereseti lehetőség a pedagógusi pálya. Megkérdeztük tőle, hogyan gondolja ezt, de három nap után azt válaszolta, hogy nem kíván válaszolni.
A javaslatcsomagot kilenc párt írta alá februárban, most terjesztik be a parlamentnek.
Új épületben kezdték a tanévet a pilisborosjenői gyerekek, csak éppen nincs közvilágítás a külterületre költöztetett iskolánál, így pedig nem engedélyezik még egy zebra felfestését sem. Ezért a diákoknak az egyre korábbi sötétedésben gyalogátkelő nélkül kell átkelniük a forgalmas úton, ami az aggódó szülők szerint életveszélyes. A biztonságos megoldáshoz ugyanis több hatóság többféle engedélye kellene, ezért legutóbb is négy évbe telt, mire összehoztak egy zebrát.
Apránként szedik ízekre különböző kormánypárti körökben az új nemzeti alaptanterv eredendően még "nagyon szép munkának" ítélt tervezetét. A csaknem két évig készült munkaanyagnak a Fidesz képviselői főként eszmei hiányosságokat rónak fel, miközben hivatalosan még mindig nem tudni, miért mondhatta a Miniszterelnökség vezetője a dokumentum bemutatása előtt, hogy "így biztosan nem lép életbe". A tervezeten dolgozó szakértők ezt mindenesetre már munka közben borítékolták.
A volt LMP-s politikus teljesen kiakadt, amikor meglátta fia órarendjét.
A gyerekek iskolai túlterheltségéről régóta beszél mindenki, pedagógusok, szülők, politikusok, sőt a kormány is.
Buli a suli, ha anyád a gyereknyomorító minisztérium államtitkára!
Sosem kaptak ízelítőt a magyar közoktatásból. Pedig az emberi erőforrások minisztere rendszeresen hangoztatja, hogy a magyar kultúrának és hagyományoknak már az óvodától nagy szerepet kell kapniuk az oktatásban.
A diáktüntetések idején úgy tűnt, a reformlendület átragadhat a kormányra, és e szellemben készül el az új Nemzeti alaptanterv. A kultúrharc közepén vitára bocsátandó anyagnak azonban nem feltétlenül a korszerű tudás megszerzése áll majd a középpontjában.
Szakmai felmérésnek indult, amolyan nemzeti konzultáció lett belőle a tanárok körében.
Megszavazta a francia parlament alsóháza azt a törvényjavaslatot, amely megtiltja a mobiltelefonok használatát a közoktatási intézményekben szeptembertől. A táblagépeket és az okosórákat is kisöprik a tantermekből.
Alig tudnak felvenni gyerekeket magániskolákba, annyira sokan keresnek az állami intézményeken kívül lehetőséget. Jobb híján a szülők arra vállalkoznak, hogy magántanulói csoportokat alakítanak a legkülönbözőbb igényekkel. A sokféleségben van igény az egységes szervezési, módszertani támogatásra, védjegyre. Most úgy néz ki, hogy ez is megvan.
Az új oktatásért felelős miniszter eddigi nyilatkozatai nem túl bizalomgerjesztők, szakértők azt mondják, Kásler Miklós nem ért az oktatáshoz. Legutóbbi nyilatkozatáról az egyik kutató azt mondta, ezért a tanárjelölteket megbuktatnák.
„Nem vagyok én szadista, hogy a 15 évesekkel Goethét olvastassak” – fakadt ki Imre Flóra egy minapi konferencián. A szakemberek szerint igencsak át kellene alakítani a kötelezők listáját, hiszen számos mű egyszerűen nem érthető a legtöbb mai gyerekek számára. De lenne megoldás arra, hogy meg is maradjon Jókai meg nem is: a nagyobb tanári autonómia.
Pont a nyílt napon, a szülők szeme láttára hibásodott meg egy écsi általános iskolában az egyik radiátor. Mikor az egyik édesapa ezt kiposztolta saját privát közösségi oldalára, az iskola vezetése azzal hívta fel, hogy azonnal vegye le a kellemetlen megjegyzést, és burkoltan azzal fenyegették, hogy ellenkező esetben eltanácsolhatják a gyerekét az intézményből.
Ha tisztában lennének az oktatási célokkal, sokkal motiváltabbak lennének a tanulásra, és jobb teljesítményt érnének el a diákok – állítja Steklács János, az ELTE tanszékvezetője, aki szerint számos példa van arra, hogy lehet ezt elérni. Úgy véli, el kellene felejteni a kronológikus irodalomtanítást, az évtizedek óta rögzült kötelező olvasmányokat, inkább az olvasás megszerettetésére kellene koncentrálni. És ha ehhez kortárs irodalom, vagy a Kispál és borz kell, hát azzal. Interjú.