Megduplázzák a pedagógusok szakmai pótlékát
A közoktatásban dolgozók többségét érinti a döntés.
A közoktatás összeomlását jósolja a nem is túl távoli jövőben a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke. Totyik Tamás szerint a tanárhiányon kívül más válságtünetek is jelzik, hogy óriási kihívások várnak a most felnövekvő generációkra Magyarországon.
Nem kell minden iskolába külön kémiatanár – érvelt nemrég az áttanító pedagógusok mellett Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ elnöke. A kisebb településeken évek óta egyre több iskolában alkalmaznak utazó tanárokat, a rendszer azonban az érintettek szerint leginkább kényszermegoldás. A szakszervezet szerint a rendszerből 12 ezer pedagógus hiányzik, ha semmi nem változik, 4–5 éven belül padlóra kerülhet a közoktatás.
Oktatási reformot szeretne a Debreceni Egyetem volt rektora, aki a Párbeszéd és az MSZP színeiben indul az előválasztáson.
Külső gazdasági társaságot bízhat meg a feladattal a kormány egy törvénymódosítás nyomán. Az eredmény a Népszava szerint hasonló lehet ahhoz, mint amit az egyetemek alapítványi kiszervezése jelent a felsőoktatásnak.
Évtizedek óta előre látható volt, hogy a magyar közoktatás egyik legnagyobb és idővel egyre erősödő problémája lesz a tanárhiány, mégsem történt semmi e téren. Pontosan lehetett tudni, hogy záros határidőn belül egyszerűen nem lesz, aki tanítson bizonyos – elsősorban természettudományos – tárgyakat. Ma már ez nem a jövő: minden harmadik iskolában már most nincs elég kémia- vagy fizikatanár. És a helyzet csak rosszabb lesz.
A rendkívüli szünettel az a probléma, hogy az így elmaradt órákat elvileg a nyáron pótolni kellene.
Etikailag megkérdőjelezhetőnek nevezte a kancellár az igazgató lépését, aki fertőtlenítést rendelt el az intézményben, amivel elodázta volna, hogy hétfőn újrainduljon a jelenléti oktatás a hatosztályos gimnázium 7–8. évfolyamán.
Hetekig tart a művelet, emiatt a 7-8. évfolyamok is csak a gimnazistákkal együtt tudnak visszatérni a jelenléti oktatásba, majd májusban. Alapesetben a 6 és 8 osztályos gimnáziumok 5-8. évfolyamainak is április 19-én kellene kezdeniük.
Miután szombaton részletesebb tájékoztatás és szervezés nélkül elkezdték két oltóponton a kismamák és a várandósok beoltását, a családokért felelős tárca nélküli miniszter megszólalt.
Eddig a köznevelésben dolgozók 55 százaléka regisztrált, a 180 ezer ember közül 20 ezren kaptak már oltást – derült ki a köznevelési államtitkár nyilatkozatából.
Látszatintézkedésnek tartja a pedagógusok érdekképviselete a tanárok tesztelését; szerintük hétfőtől úgy kell visszamenniük az iskolákba, hogy továbbra is kiszolgáltatott helyzetben lesznek.
Több koronavírussal fertőzött tanárt is találtak a miskolci Kaffka Margit Általános és Alapfokú Művészeti Iskolában. Szabályszerűen bejelentették az illetékes hivataloknak, de állításuk szerint nem történt semmilyen intézkedés vagy tájékoztatás. Az iskola kétségbeesett felhívást tett közzé a honlapján emiatt.
„Az állam azt üzente, hogy köszönöm szépen, nem kérek abból, hogy civilek eljuttassák érettségiig vagy diplomáig a legszegényebb gyerekeket” – reagált Orsós János, az Ámbédkar Gimnázium alapítója arra, hogy az Emmi megvonta a hátrányos helyzetű gyerekeknek esélyt nyújtó iskolák támogatását. L. Ritók Nóra, az Igazgyöngy Alapítvány vezetője szerint az állam működésképtelenségéhez asszisztálnak azzal, hogy civil adományokból pótolják az elvont pénzt, de nem tehetnek mást. A MET lelkésze, Iványi Gábor pedig kicsinyes politikai bosszúról beszél. A nehézségek ellenére a héten mindhárom érintett iskolában elindult a tanítás.
Tesztelés nélkül kell otthon ülnie tünetmentes diákoknak 10 napot, mert kiderült, hogy koronavírusos volt valaki, akivel együtt táboroztak. A Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke szerint ez nem egyedi eset, hanem a járványügyi protokollból következő orvosi döntés. A probléma nem csak a diákokat, a tanárokat is érintheti. A kormány szerint a protokoll jó, azon nem kell változtatni.
Az új, NAT-kompatibilis tankönyvekben sok elemében újraírták a magyar történelmet. Például a honfoglalás történetének átírása megmutatja, miért volt fontos már régóta a Fidesz politikusainak, hogy csak egyentankönyvekből tanulhassanak a diákok.
A legutóbbi tanévben az egyházak által fenntartott általános iskolák és gimnáziumok száma 37-tel emelkedett, ezzel párhuzamosan az állami oktatási intézményeké 19-cel csökkent. Idén már kétszer annyian jártak valamilyen felekezeti iskolába, mint 2010-ben.
Jóllehet az új koronavírus-járvány sokfelé beharangozott második hulláma még változtathat a dolgon, egyelőre kevés jele van annak, hogy ősszel nem a megszokott módon kezdődik majd az új tanév. Úgy tűnik viszont, hogy nem minden marad a régiben: van olyan iskola, ahol az elmúlt hónapok tapasztalatai alapján azt fontolgatják, 1-1 hétre távoktatásba küldenek egyes évfolyamokat, a pedagógusok közül pedig többen is adnak majd fel számítógépen leckét. Persze vannak kétségek is, és nem csak amiatt, hogy mennyi tudás marad meg a fejekben az elmúlt hónapok után.