„Nem akarhatnak több ezer békés polgárt erővel szétkergetni” – politikai elemzők a betiltott Pride-ról
Mi lenne, ha a kormány csöndben kiszállna a csatából vagy épp ellenkezőleg, még jobban beleállna?
Bódis József még a hét elején fejtegette, milyen jó kereseti lehetőség a pedagógusi pálya. Megkérdeztük tőle, hogyan gondolja ezt, de három nap után azt válaszolta, hogy nem kíván válaszolni.
A hét elején az MTA-ban tartottak konferenciát a közoktatás helyzetéről (erről itt írtunk bővebben), ahol Bódis József oktatási államtitkár többek között paradigmaváltást sürgetett az oktatásban. Mint mondta, ennek a kulcsa az, ha olyanok választják a tanári hivatást, akik „nemcsak kereseti lehetőségnek tekintik a pedagógusi pályát”. Ha jól értjük, Bódis államtitkár szerint jó lenne, ha nem csak a nagy pénz vonzaná a tanárnak készülőket, hanem a hivatástudat is.
Tényleg nem voltunk biztos benne, hogy jól értjük-e az oktatásért felelős államtitkár szavait, ezért megkérdeztük. Kíváncsiak voltunk arra, hogy tényleg így gondolja-e a dolgot, továbbá, hogy nem gondolja-e, hogy ezzel a kijelentésével megsértette a pedagógusokat (már, aki még a pályán van egyáltalán).
Az Emmi három nap múlva tudatta velünk, hogy Bódis államtitkár nem kíván válaszolni a kérdéseinkre.
Kár. Pedig jó lett volna tudni, hogy miért gondolja olyan kecsegtetőnek a tanári béreket, ami, mondjuk egy kezdő pedagógus esetén körülbelül az albérletet fedezi. Hogy pontosan mennyit keresnek a tanárok, arról itt olvashat bővebben.
Tény, hogy a közelmúltban bevezetett életpályamodell, súlyos pluszmunkákért cserébe valóban tartalmazott némi bérnövekedést, de mivel a tanári fizetéseket az eredeti elképzelések – és a köznevelési törvényben rögzítettek – ellenére nem a minimálbérhez rögzítették, hanem egy úgynevezett "vetítési alaphoz", megint óriási a lemaradás e téren.
A béremelés hatása egyre erodálódik, hiszen a nemzetgazdaságban is emelkedtek a bérek. Tavaly óta a nemzetgazdasági átlagfizetés nagyobb, mint az oktatásban dolgozók átlagbére. A diplomás foglalkoztatottak és a pedagógusok átlagbérei közötti különbség is egyre nő.
Az egyre súlyosabb pedagógushiány önmagában cáfolja, hogy a pénzért érdemes a tanári pályát választani. Inkább mintha azt mutatná, hogy ennyi pénzért nem érdemes ott maradni.
A konferencián az is kiderült, hogy a kormány dolgozik egy új oktatási stratégián. Ez akár jó hír is lehetne, ha az átláthatóan, a szakmai szereplők bevonásával, valós társadalmi vitákon keresztül készülne. Ám erről semmit nem tudunk. Azt viszont tudjuk, hogy van már egy Nemzeti alaptanterv-tervezet, amit némi átdolgozás után be is akarnak vezetni. (Bár az MTA szerint el kell halasztani egy évvel a bevezetést, a PDSZ szerint több évvel is.)
De ha lesz egy új stratégia, akkor nem ahhoz kellene igazodnia minden más szabályozónak, például a tartalmi szabályozásoknak is? Ezt a kérdést is feltettük Bódis államtitkárnak. A válasz: nem kíván válaszolni.
Mi lenne, ha a kormány csöndben kiszállna a csatából vagy épp ellenkezőleg, még jobban beleállna?
Lopást kizáró rendszert nem lehet alkotni, de mi a helyzet a hazudozással? Vélemény.
Bár a támadás meglepte a világot, voltak jól látható előjelei annak, hogy mire készül az Egyesült Államok.
Megjelent a kormány készpénztörvénye, amely szerint a készpénzes fizetés az állampolgárok szabadságának záloga.
Megnéztük, mekkora terhet jelent ez a gyakorlatban.
Orbán korábban azt mondta, ez tüdőn lőné a gazdaságot.
A kereskedők ötöde a bezárást fontolgatja.