A parkoláson évente 120 millió forintot tud megtakarítani a Hegyvidék, a közétkeztetés ára nem nőtt, és több üzemeltetési munka is olcsóbb lett az új közbeszerzési rendszerben.
A Pest megyei kormányhivatal vizsgálata szerint Nagykőrösön a helyi közétkeztető cég, az Eatrend Kft. mulasztása miatt betegedtek meg 867-en márciusban. A vállalatnak a HVG információi szerint 8,6 millió forintos élelmiszerlánc-felügyeleti bírságot kell fizetnie, de a cég nem fogadja el a vizsgálat eredményét, és bírósághoz fordul. Ettől függetlenül a vállalat szeretné valamilyen módon kárpótolni a helyieket, ennek konkrét formájáról egyeztetést kezdeményezett az önkormányzattal.
Jogszabálysértést követett el a közétkeztető, a mulasztás miatt összesen 867-en betegedtek meg a Pest megyei Nagykőrösön – állapította meg a kormányhivatal vizsgálata néhány héttel a tömeges rosszullét után.
Másfél helyett egy deci leves jutott, de a gabonakészítményeket is lefelezték.
Egy új rendelet szerint tilos lesz a menzákon földimogyorót, dióféléket és szezámmagot használni, de ez – a normál étrendet követők menüje esetében – nem vonatkozik majd azokra az összetevőkre, amelyek „nyomokban” tartalmazzák ezeket az alapanyagokat. Az allergiásoknak szánt ételek esetében viszont minimálisan sem alkalmaznak majd ilyen összetevőket, az ő ételüket gyakran külön konyhán is készítik.
A becslések szerint 40 ezer ételallergiás gyerek él Magyarországon.
A menzaélmény egy életre meghatároz mindenkit, tudatosan vagy sem, és ezt az ízeken kívül sok más is befolyásolja. Ha a gyerek az iskolában sem érzi jól magát, mert megalázzák, nincs sikerélménye, akkor nehéz lesz olyan ételt készíteni, amit élvezettel eszik meg – többek között erről beszélgettek szakértők egy gasztronómiai kiállításon. Az is szóba került, miért gond, hogy a dietetikusokat nem vonzza az élelmezési terület, és hogy miért jó a pazarlás ellen a svédasztal.
Hogyan old(hat)ja meg a svédasztal a közétkeztetés hulladékproblémáját? Hogyan reagálnak a szülők és a gyerekek, ha péntekenként nincs hús a menzán? Milyen jogszabályok nehezítik a fenntarthatósági forradalmat? Ezekről beszélgettünk a zCast legfrissebb adásában.
40 iskolában próbálták ki kísérletképpen a svéd modellt, a következő iskolaévben még több iskola csatlakozik. A gyerekek is szeretik a rendszert, és felére csökkent az ételmaradék mennyisége.
Drága, rossz ízű, gyenge minőségű, kevés: ezek a problémák újra és újra előkerülnek a közétkeztetés kapcsán.
Dióssi Csaba maga nyújtott be előterjesztést arról, hogy emeljék meg a közétkeztetés díjait a településen, majd amikor a szülők panaszai elértek hozzá, vizsgálatot indított.
Tárgyak, fotók, illatok, „titkos” receptek segítenek elmerülni a generációkon átívelő, kinek kellemes, kinek horrorisztikus menzás emlékidézésben a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban.
Páger Zsolt szerint ez egy jelenleg hatályos törvény miatt 15-20 ezer forintnál nem lehet több a menzákon, viszont takarékossági szempontokból is fontos volna, hogy a hagyományos tálalással szakítva a svédasztalos módszerre álljanak át.
Januárban elkerülhetetlen lesz árat emelni az iskolai menzákon, még akkor is, ha idén szeptemberben már volt egy emelés – mondják ágazati szereplők. Van, ahol a gyerekeknek leves helyett már almalé jár, mert azt legalább nem kell melegíteni. Közben rengeteg étel landol a kukában a közétkeztetésben. A szülők értékelése a felismerhetetlen undormányoktól egészen a kiemelkedő minőségig terjed.
Filvig Géza polgármester szerint a közétkeztetésért felelős cég vezetője saját hatáskörben döntött az adagok csökkentéséről.
Az év végéig maradnak az eddigi árak a közétkeztetésben.
A koronavírus-veszélyhelyzet június végi lepergésével két és fél év után ismét árat emelhetnek a közétkeztető cégek, és ezt csaknem mindenhol meg is teszik: meredeken emelkednek a menzatarifák. Az új összegek azonban még így is nagyon messze vannak attól, hogy a veszteségek mérséklésén túl bármire is menjenek velük a társaságok, a kilátások pedig annyira borúsak, hogy még az év vége előtt újabb drágítás lenne szükséges ahhoz, hogy talpon bírjanak maradni. Kérdéses azonban, hogy meg tudnak-e egyezni a megrendelő önkormányzatokkal, mert azok nagyon nem szívesen borzolják a lakosok idegeit az árak feljebb tolásával.
Többe kerülnek az alapanyagok, magasabb a rezsi, drágább a szállítás, jön az áremelés az iskolai étkeztetésben is.
Budaörsön például száz forinttal lett több a napidíj az óvodákban.
Már zajlanak az őszi árakról szóló tárgyalások a bölcsődei, óvodai és iskolai menzákat finanszírozó önkormányzatok és a közétkeztető cégek között.
