Egy kutatás szerint jobban látnak azok, akik zöld környezetben élnek
Kínai kutatók szerint a városi környezetben élő gyerekeknél 2,6-szor nagyobb valószínűsége a rövidlátás kialakulásának.
Kínai kutatók szerint a városi környezetben élő gyerekeknél 2,6-szor nagyobb valószínűsége a rövidlátás kialakulásának.
A járvány nyomán életbe lépett korlátozások miatt sok országban a képernyők előtt, online tanultak, kapcsolódtak ki a diákok. Brit kutatók szerint meg is lett az eredménye, nem épp pozitív értelemben.
A virágos növények mindössze 7 százalékát érzékeli kéknek az emberi szem – állapította meg egy nemzetközi szakemberekből álló kutatócsoport, amely szerint a kék festékanyag előállításának nehézsége, valamint a beporzók színérzékelése is szerepet játszik a kék virágú növényfajok ritkaságában.
Vitathatatlanul kényelmesek a progresszív lencsés szemüvegek, ugyanis szemüvegcsere nélkül lehet élesen látni közelre és távolra is. Az egyik tudományos magazin annak járt utána, milyen hatással vannak a szemre az ilyesfajta lencsék.
Gyakrabban fordul elő az életkorral összefüggő makuladegeneráció (AMD) azok között, akik szennyezettebb helyen laknak – állapította meg egy új kutatás.
Nem olcsó mulatság a szemüveg, ha gyakran változik (jellemzően romlik) az ember látásélessége: néhány évente új lencsét kell vásárolni.
Az izraeli CorNeat nevű cég szakemberei olyan mesterséges szaruhártyát fejlesztettek ki, amit a korábbiakhoz képest jóval egyszerűbb beültetni a betegek szemébe, ráadásul a gyógyulási idő is sokkal rövidebb.
"Szemtornára" és rendszeres látásvizsgálatra buzdítja az embereket egy brit jótékonysági szervezet, hogy a járványügyi korlátozások miatt otthonmaradásra kényszerülő emberek látása ne romoljon a képernyő előtt töltött idő növekedése miatt.
Van még hova fejleszteni a Mojo Vision kontaktlencséjét, de most már van is kivel: a kaliforniai startup a minap megállapodást kötött a legnagyobb és legrégebbi japán lencsegyártó Meniconnal.
A Harvard orvosi iskolájának kutatói egy speciális fehérjekoktél segítségével képesek voltak megfiatalítani az egerek szemében lévő sejteket, így a rágcsálók visszanyerték a látásukat.
Agytekervényeink izgalmas rejtélyeinek sorát nem csökkentette a Massachusettsi Műegyetem (MIT) új kutatása, sokkal inkább növelte a kérdőjelek számát a tudományágban.
A világon elsőként ültettek be indukált pluripotens őssejtekből (iPS) származó látósejteket pigmentáris retinadegenerációban szenvedő páciens szemébe egy japán kórházban.
A Cell című tudományos lapban megjelent publikáció szerint Roska Botond kutatócsoportjának olyan retinát sikerült létrehoznia, mely egy egészséges felnőtt látószervéhez hasonlóan funkcionál.
A Monash Egyetem tudósai olyan eszközt fejlesztettek, amellyel reményeik szerint egy vak ember visszanyerheti a látását. A módszer az Elon Musk-féle Neuralinkhez hasonló, a műszert a koponyába építik.
A Gennaris névre keresztelt rendszert az ausztrál Monash Egyetem fejlesztette, és egy olyan technológiát takar, ami egy kamera segítségével az agyba közvetíti a látott képet.
Fontos dimenziók veszhetnek el az emberi kapcsolatokból a járvány miatti kötelező távolságtartás okán – hangsúlyozzák azok a szakemberek, akik az utóbbi években új fénybe helyezték a pupilla szerepét a kommunikációban.
Huszonöt éve kutatja a retinát, 15 éve dolgozik azon, hogy visszaadja a látást a vakoknak Roska Botond. Társaival 2018-ban kezdett kezelni néhány vak embert, ez év végén, jövő év elején derülhet ki, milyen eredményt sikerült elérniük. Interjú.
Egyszerű módszert találhattak a University College London szakemberei az életkorral összefüggő látásromlás javítására. A brit kutatók vörös színű fénnyel kísérleteztek.
A magyar családok életében központi szerepet játszik a televízió, a Nielsen adatai szerint naponta több mint 4 órát töltenek a képernyők előtt. A Samsung a legfrissebb hazai kutatásában arra volt kíváncsi, mennyire tudatosan figyelnek televíziózás közben a magyarok.
Hongkongi kutatóknak sikerült először olyan mesterséges szemet létrehozniuk, ami már majdnem olyan, mint az emberi szerv.