A korábban vártnál kevesebb pénz kerülhet át a nyugdíjpénztárakból lakáscélra, az állampapírok kamataiból pedig elég sokat visszatehetnek az emberek az államkasszába.
Közel 30 százalékuknál az ingatlan értékének már 70 százalékát is meghaladta a folyósított hitel összege.
Az EU 2050-re nullára szeretné csökkenteni az ingatlanállomány károsanyag-kibocsátását. Ehhez óriási lakásfelújítási programra lesz szükség, amelynek az első eredményei néhány év múlva már láthatóak lesznek.
Az igazi rendőrök elmentek az ingatlannal bizniszelő csalóért, akinek a társát még keresik.
Nagyon egyszerű magyarázata van annak, miért keletkezik por egy olyan lakásban is, amelyben nem jár senki, és nincsenek is nyitva az ablakai.
A tudatos takarékosság a lakásárak meredek emelkedésével egyre fontosabb tényezővé válik az önálló életre készülő, és ezzel együtt új otthonra vágyó fiatalok, családok körében. De legyen szó bárkiről, aki biztonságos, kiszámítható módon szeretne lakáscéljaihoz közelebb kerülni, az OTP Lakástakarék Prémium lehetőséget nyújt mindazoknak, akik hosszú távon saját ingatlanban gondolkoznak. A termék egyaránt vonzó megtakarítási és hitelopciókat kínál, a modern ügyféligényekhez igazítva, akár online szerződéskötési lehetőséggel is. Florova Anna, az OTP Bank Retail Hitelezési Tribe ügyvezető igazgatója ad némi betekintést a termék céljait, piaci fogadtatását és a jövőbeli fejlesztéseket illetően.
A kormány is támogatja az idén a Felzárkózó települések programot, amelyben eddig 238 település vett részt, és a tervek szerint további 60-at integrálnak.
Egymásnak is ellentmondó tényezők határozzák meg, mennyire lepik el 2025-ben az ingatlanpiacot a befektetők. A nagyvárosi új lakások és bérleti díjak árszintje elérte az ingerküszöböt.
Jönnek a lakhatási övezetek, a fejlesztők kormányzati támogatásra számíthatnak, ha vállalják, hogy az ezeken a területeken felépített lakásokat a piaci ár alatt hasznosítják.
A 2015-ös szint dupláján jár a lakásbérlés díja, az akkori háromszorosán a lakásár. Így aztán nem csoda, hogy nagyon magas számok jöttek ki, amikor megmérték, mennyire sok család számára jelent brutális anyagi terhet a rezsi, a lakásbérlés vagy a törlesztőrészlet kifizetése – mutatta be a Habitat for Humanity.
Az állami vasúttársaságon idén is kifogott a tél első valódi, bár nem túl nagy csapadékadagja. Nosza, ítélt is még nekik egy kis pénzt a kormány – meg bemutatta, hogyan fogja átalakítani a vállalatot. A Mol azt mondta, EU-s pénzért cserébe hajlandó lenne leválni az orosz olajról, aztán azt mondta, hogy nem ezt mondta. Orbán Viktor az öregedésről lamentált, Matolcsy György a szingularitásról értekezett, miközben megpiszkálták a borravalót. Erről és még sok egyébről szól a HVG heti gazdasági összefoglalója.
Markánsan eltérően ítélik meg a középkorúak a lakásbérlést mint lakhatási alternatívát egy friss felmérés szerint.
Utcaszintre lebontva tette közzé a KSH, milyen árakon lehetett tavaly ingatlanokat eladni. Az ország legdrágább utcája most először nem budapesti, az első helyhez 2 millió 639 ezer forintos négyzetméterár kellett, míg a legolcsóbb helyen 23 ezer forint volt a házak négyzetméterenkénti ára.
A válság előttitől még elmarad a magyar lakáspiac, de már szép ütemben tér magához. Az MNB lakáspiaci jelentése azt is megmutatja, hogy egyre kevesebbet tudnak alkudni a vevők, és arra is kitér, hogy 2025-ben pöröghet fel a piac még jobban.
Országos átlagban olcsóbbak lettek szeptemberről októberre a kiadó lakások, Budapesten pedig már statisztikailag szinte észrevehetetlen volt a bérleti díjak emelkedése.
A Magyar Péter által említett lakás postaládáján Vertán cégének a neve szerepel, a házban élők szerint pedig ott lakik Vogel.
Lakáshitel törlesztésére, felújításra és más lakáscélra is felhasználhatóvá teszik 2025-ben a nyugdíjpénztárban összegyűjtött megtakarítást.
A magyar állam – élve az elővásárlási jogával – 2022 óta hét ingatlant vett meg a világörökségi helyszíneken Lázár János döntése alapján. Volt olyan lakás, amelynek négyzetméteréért 4,5 millió forintot sem sajnáltak – ezen már a kormány ülésén is fennakadtak.
Lassan indul be a szegényebbek bérlakáshoz jutását támogató fővárosi program.
Bemutatta a kormány a 21 pontos akciótervét, amelynek egy jókora része arról szól, hogy a nyugdíjra félretett és a SZÉP-kártyákra érkezett pénzt lehessen lakásra költeni; átnéztük, az eddigi családtámogatások mennyire nem jöttek be; bemutatták az őszi adócsomagot. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
