Megjelent a jogszabálytervezet a nyugdíj-megtakarítások adómentes lakáscélú felhasználásáról. Számos kérdés tisztázódott, de akad azért még néhány nyitott pont. Mi lesz azokkal, akik önerőből vásárolnának lakást? Mi lesz azokkal, akik építkeznek? Mit értünk hiteltörlesztés alatt?
Az otthonfelújítási program karcsú, nemcsak összességében, hanem az egy ingatlanra igényelhető maximális összeg is kevés. Ez az uniós helyreállítási tervhez készített analízisből látszott, a pályázatot mégis kis összeggel írták ki. És ráadásul túlbürokratizálták. Más állami támogatás nincs, a helyzet az elemzés szerint „szuboptimális”. Közben a gázért „lakossági piaci” árat fizető háztartások 80 százaléka régi ingatlanban él.
A Magyar Református Szeretetszolgálat és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat állami segítséggel létrehozott MR Közösségi Lakásalap több mint 200 felújított lakást adott át új ügyfeleknek az elmúlt két és fél évben. Jelenleg ez a nonprofit vállalkozás viszi az ország egyik legnagyobb és országos lefedettséggel is rendelkező bérlakásprogramját: 6000 ingatlannal, 3800 bérlővel és családtagokkal kiegészülve 15 ezer ember él a lakásaikban.
Már most az infláció kétszeresénél is nagyobb tempóban drágulnak az ingatlanok, és ez még csak békés bemelegítés lehet a 2025-ös áremelkedéshez képest, ha valóra válnak a kormány tervei.
Hiába szórja a pénzt a magyar kormány a csok keretében, az nem képes emelni termékenységi arányszámot. A sok támogatás viszont pörgeti az építőipart és felfelé húzza az ingatlanárakat – derül ki a GKI friss kutatásából.
Jövőre adómentesen feltörhetők lesznek az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások, azzal a feltétellel, hogy a pénzösszeget lakáscélra kell fordítani.
A dán király is megirigyelhette a múlt századfordulón a szokatlanul modern felszereltségéért a tehetős Christensen család koppenhágai otthonát. A múzeumlakás kiscsoportos túrán bejárható.
A Bankmonitor készített egy felmérést arról, mennyire lenne népszerű, ha tényleg megvalósulna az ötlet, hogy a nyugdíj-megtakarításokat átcsatornázhassák lakáscélra.
Bár a piaci kamatok most is csökkennek, ezt mindenképpen gyorsítani akarja Nagy Márton a bankoktól „kért” 5 százalékos THM-plafonnal. Az intézkedés valószínűleg jövő januártól él, de nem feltétlenül érdemes megvárni, mert közben az ingatlanárak nagyot nőnek. A miniszter még három, jórészt látszatintézkedést „javasolt” a bankoknak, akik ezért cserébe lehet, hogy kérhetnek valamit a kormánytól.
A szállásadók statisztikái arról, hogy a rövid távú lakáskiadás és az ingatlanárak között nincs összefüggés, nem a legprecízebbek, arról viszont több külföldi felmérés is készült, hogy van összefüggés az AirBnb megjelenése és a lakásárak emelkedése között – mutatta be a G7.
Az NGM készülő javaslata alapján a hosszú futamidejű megtakarításainkhoz adómentesen hozzáférhetünk, amennyiben otthonteremtésre fordítanánk a pénzt. Mi a helyzet, ha valamilyen nyugdíj-megtakarításunkat szabadítanánk fel: vissza kell fizetni a korábban kapott állami támogatást, adójóváírást? Ezt járta körbe a Bankmonitor.
Óriási lemaradásban van az EU a kibocsátáscsökkentéshez kapcsolódó épületfelújítási céljaihoz képest, pedig egy szakszerűen felújított épületállomány két év alatt visszahozná a munkálatok költségeit a Healthy Building Barometer szerint. Utána pedig eurószázmilliárdokat takaríthatnánk meg a kevesebb betegszabadsággal és a jobb munkahelyi, iskolai teljesítményekkel.
Rendőrök júniusban jártak legutóbb a lakásban, akkor lefoglaltak 4 gramm kábítószergyanús anyagot, többeket előállítottak, de kábítószerkereskedelem megalapozott gyanúja nem merült fel.
2015 óta a lakásbérleti díjak megduplázódtak.
Az albérletpiac hagyományos szezonalitása legalábbis részben megszűnt. A bérleményt keresők számára rossz hír, hogy a pandémia előtti időkhöz képest szűk a kínálat, a bérleti díjak pedig magasak. Jó hír, hogy annyira magasak, amire már nem nagyon lehet hirtelen ráemelni, csak mert sok egyetemista gerjeszti a keresletet.
Nem extrém gyorsan, de folyamatosan drágulnak az új lakások.
Debrecen lakásbérlési díjai majdnem utolérték a budapesti szintet. A fővárosban sokan igyekeznek még az előtt kiadó lakást találni, hogy a ponthatárhirdetéssel megjelennének az új diákok a piacon, vidéken viszont egyre több az újonnan meghirdetett lakás – áll a friss lakbérindexben.
A nagyobb városokba koncentrálná a lakásállományát az MR Közösségi Lakásalap, és úgy számol, hogy majdnem harmadával kevesebb állami támogatást fog kapni, mint eddig.
Európa legtöbb országában gyenge két éve volt az ingatlanpiacnak, de a magyar helyzet még ebben a mezőnyben is az egyik legrosszabb.
Elérte a 250 ezer forintot az átlagos budapesti lakásbérleti díj.
