Az EU 2050-re nullára szeretné csökkenteni az ingatlanállomány károsanyag-kibocsátását. Ehhez óriási lakásfelújítási programra lesz szükség, amelynek az első eredményei néhány év múlva már láthatóak lesznek.
Rendkívül ambiciózus célt tűzött maga elé az Európai Unió: 2050-re nullára akarja leszorítani az épületállomány károsanyag-kibocsátását. Az ehhez vezető út mérföldköveit és az új szabályokat az épületek energiateljesítményéről szóló irányelv idén tavasszal frissített verziója tartalmazza. A célkitűzés illeszkedik az EU új klímacéljaihoz. A gyengén – vagy sehogy sem – szigetelt, korszerűtlen rendszerekkel fűtött épületek igazi energiazabálók, jelen állás szerint az EU teljes energiafogyasztásának 40 százalékáért felelnek.
A menetrend első, a lakosságot érintő fontos céldátuma 2030: akkortól az új épületek nem bocsáthatnak ki fosszilis tüzelőanyagokból származó káros anyagokat. Vagyis hat év múlva már nem lehet gázfűtéssel új épületet felhúzni az EU-ban. Ugyanez a szabály a középületekre már 2028-ban életbe lép. A tagállamok már 2025-től nem nyújthatnak támogatást fosszilis alapú kazán – elsősorban gázkazán – beépítéséhez. Az ilyen kazánok teljes kivezetése 2040-re esedékes. A kazánok jellemző élettartama 20 év, vagyis a most működő berendezések addigra csereéretté válnak, nagy részüket a tulajdonosaik várhatóan már amúgy is lecserélik.
2030-tól minden zéró kibocsátású épületnek – tehát minden újonnan épülőnek – lehetőség szerint helyi, megújuló forrásokból kell fedeznie az energiaigényét. Ez elsőre rémisztőnek hangozhat, de éves átlagról van szó, s a „helyi termelést” is tágan érti az uniós direktíva: az energiaközösségek vagy a közeli termelőegységek is megfelelnek a célnak.
Nyolc nap leforgása alatt elajándékoztak, majd eladtak egy jelenleg 300-400 millió forintot érő telket Budapest XII. kerületében – mindezt úgy, hogy a tulajdonos erről semmit sem tudott. Azóta egy konténer is megjelent a területen, a csalás áldozata pedig nem tehetne semmit egy esetleges építkezés ellen sem, mert jogilag már nem az övé a telek. A HVG információi szerint egyre több a hasonló ügy.
A miniszter szerint nem a MÁV munkatársain múlt, hogy nem tudtak előbb segítséget nyújtani a bajba került utasoknak.
Talán mindenki halott már Bugyiról és Taktaharkányról, ám ezeken kívül is rengeteg érdekes nevű település van Magyarországon. Játsszon velünk!
A viharkároknak mintegy 10-12 százalékát okozzák fakidőlések, ágtörések.
Az oroszok MS001 drónja már nem koordinátákkal dolgozik a csapás előtt, hanem maga választja ki a célpontokat.
