Zöld otthon-álom, avagy lenullázható-e 2050-re az európai lakások károsanyag-kibocsátása

Az EU 2050-re nullára szeretné csökkenteni az ingatlanállomány károsanyag-kibocsátását. Ehhez óriási lakásfelújítási programra lesz szükség, amelynek az első eredményei néhány év múlva már láthatóak lesznek.

Zöld otthon-álom, avagy lenullázható-e 2050-re az európai lakások károsanyag-kibocsátása

Rendkívül ambiciózus célt tűzött maga elé az Európai Unió: 2050-re nullára akarja leszorítani az épületállomány károsanyag-kibocsátását. Az ehhez vezető út mérföldköveit és az új szabályokat az épületek energiateljesítményéről szóló irányelv idén tavasszal frissített verziója tartalmazza. A célkitűzés illeszkedik az EU új klímacéljaihoz. A gyengén – vagy sehogy sem – szigetelt, korszerűtlen rendszerekkel fűtött épületek igazi energiazabálók, jelen állás szerint az EU teljes energiafogyasztásának 40 százalékáért felelnek. 

A menetrend első, a lakosságot érintő fontos céldátuma 2030: akkortól az új épületek nem bocsáthatnak ki fosszilis tüzelőanyagokból származó káros anyagokat. Vagyis hat év múlva már nem lehet gázfűtéssel új épületet felhúzni az EU-ban. Ugyanez a szabály a középületekre már 2028-ban életbe lép. A tagállamok már 2025-től nem nyújthatnak támogatást fosszilis alapú kazán – elsősorban gázkazán – beépítéséhez. Az ilyen kazánok teljes kivezetése 2040-re esedékes. A kazánok jellemző élettartama 20 év, vagyis a most működő berendezések addigra csereéretté válnak, nagy részüket a tulajdonosaik várhatóan már amúgy is lecserélik.

Fenntartható fejlődés 2025
A cikk a Fenntartható fejlődés 2025 című magazinban jelent meg először. A kiadványnak a hvg360-on megjelent cikkeit itt találja. A magazin itt rendelhető meg.

2030-tól minden zéró kibocsátású épületnek – tehát minden újonnan épülőnek – lehetőség szerint helyi, megújuló forrásokból kell fedeznie az energiaigényét. Ez elsőre rémisztőnek hangozhat, de éves átlagról van szó, s a „helyi termelést” is tágan érti az uniós direktíva: az energiaközösségek vagy a közeli termelőegységek is megfelelnek a célnak.

Ilyen egyszerűen lopták el egy nő több száz millió forintot érő budai telkét

Ilyen egyszerűen lopták el egy nő több száz millió forintot érő budai telkét

Nyolc nap leforgása alatt elajándékoztak, majd eladtak egy jelenleg 300-400 millió forintot érő telket Budapest XII. kerületében – mindezt úgy, hogy a tulajdonos erről semmit sem tudott. Azóta egy konténer is megjelent a területen, a csalás áldozata pedig nem tehetne semmit egy esetleges építkezés ellen sem, mert jogilag már nem az övé a telek. A HVG információi szerint egyre több a hasonló ügy.