Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter azt „kérte” a bankoktól, hogy „önként” vállalják: legfeljebb 5 százalékos THM (teljes hiteldíjmutató) mellett nyújtanak ingatlanhiteleket. Ha abból indulunk ki, hogy a tárcavezető már korábban is „kért” ilyesmit, amit a bankok „önként” teljesítettek, nem az a kérdés, hogy lesz-e 5 százalékos THM-plafon, hanem hogy mikor.

A Magyar Bankszövetség és a kormány erős embere egyeztetéséről szóló bejelentés alapján a hitelintézetek két hónapot kaptak arra, hogy kidolgozzák a miniszter által „kért” intézkedések hogyanját és időzítését.

Érdemi csökkenés, de majd csak jövő januártól

A maximum 5 százalékos THM-es lakáshitel mindenképpen előrelépést jelentene, illetve jelent majd a vásárlóknak. Ám fontos szem előtt tartani, hogy – ahogy annak idején az első „önkéntes” kamatplafon – ez az intézkedés is csak ráerősítene a működő piaci folyamatokra – mondta a HVG-nek Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Igaz,

az első kamatplafon bevezetése idején a plafon már a piacon uralkodó kamatszintet jelentette, míg jelenleg az 5 százalék jóval lejjebb van annál.

Jelenleg csak a legjobb banki ügyfelek számíthatnak kedvezményes, valamivel 6 százalék alatti ajánlatokra.

A kamatkörnyezet további mérséklődése várható, különösen, miután a Federal Reserve (Fed) szerdán 0,5 százalékponttal csökkentette irányadó rátáját. A magyar kormány alighanem azt szeretné elérni, hogy a kamatok minél gyorsabban csökkenjenek itthon is – véli Balogh László.

Hatalmas felpörgésről azért nincs szó, a Bankszövetség a gazdaságfejlesztési minisztertől 2 hónapot kapott a gondolkodásra, javaslatai kidolgozására. Ez azt jelenti, hogy legkorábban decembertől élhet az 5 százalékos plafon, ám az év végén az ingatlanpiaci aktivitás már hagyományosan alacsony. Vagyis praktikusan 2025. januártól lehet érdemi hatása az intézkedésnek.

Az áremelkedést még meg kell emészteni

A lakásvásárlóknak pedig érdemes megfontolniuk, hogy kivárnak-e addig – figyelmeztet a szakértő. Az ingatlanárak ugyanis folyamatosan nőnek, az évi 6-7 százalékos drágulást havi szintre visszabontva 0,5-0,75 százalék adódik.

Arra pedig nem érdemes számítani, hogy az áremelkedés megállna.

A kereslet ugyan a 2024 eleji meglódulás után kicsit „leült”, de még mindig erősnek mondható. Ráadásul a lakossági befektetők tetemes része komoly jövedelmekre tesz szert az inflációkövető állampapírok kifizetéseivel. Az biztos, hogy az árak emelkedése mellett az ingatlanpiac további érdemi élénküléséhez a kamatok csökkenésére van szükség, mivel mára minden második ingatlanpiaci tranzakcióban szerepet játszik a hitel. A bankok pedig annyira „nem törik magukat”, hogy leszorítsák a jelzálogkamataikat.

Egyelőre kérdés, hogy a látványosan alacsonyabb kamatszint mekkora élénkülést hozhat. A másik oldalon ugyanis ott állnak az egyre magasabb ingatlanárak. Az áremelkedés ugyan a jövedelmek növekedésével párhuzamosan zajlott és zajlik, vagyis Balogh szerint arról nincs szó, hogy az ingatlanok árai reálértéken számolva elszálltak volna. Mégis időbe telik, amíg az emberek képesek „befogadni” és elfogadni, hogy a fővárosban immár átlagosan egymillió forintos négyzetméterárakról beszélünk.

A bankok cserébe kérhetnek „valamit”

A kamatplafon életbe lépésének időzítése nemcsak az ingatlanpiaci vevők, hanem a bankok és az állam szempontjából is fontos – véli Balogh László.

Mivel a gyakorlatban 2025. januári – vagyis az új adóévet érintő – bevezetésről lehet szó, lehetséges, hogy a bankok megpróbálhatnak kérni „valamit”, illetve a kormány kínálhat valamilyen kedvezményt/csökkentést azért cserébe, hogy végső soron – legalábbis a kezdeti hónapokban – veszteséggel hiteleznek. Szóba kerülhet például a banki különadó valamilyen formában történő további csökkentése.

Fazekas István

Lesz valami kamattámogatott hitel

Nagy Márton összesen négy dolgot „kért” a bankoktól, ezek közül az 5 százalékos THM-plafon a legjelentősebb.

A további tételek közül a „17–22 év közötti munkásoknak” nyújtandó államilag támogatott, kedvezményes „munkáshitelt” a bankok közvetítik majd, erre fel kell készülniük, ám ez aligha jelent kihívást számukra. A konstrukció részletei egyelőre nem ismertek, de a jelek szerint a kormány azokat elfogadta, Nagy Márton ugyanis tájékoztatta róla a bankokat.

Akkor is lesz adómentes borravaló, ha már van

Az „adómentes borravaló” ötletét maga a miniszterelnök dobta be – Donald Trump amerikai elnökjelölt farvizén evezve.

A felvetés után a HVG is felhívta a figyelmet arra, hogy a borravaló Magyarországon jelenleg is adómentes – feltéve, hogy a pincér(ek) elkülönítetten kapja(k) a cech rendezésekor. Ez digitális fizetéskor is lehetséges, léteznek ugyanis olyan terminálok, amelyek képesek külön kezelni a borravalót.

Nagy Márton nem hagyhatta pácban a miniszterelnököt egy balga ígérettel, ezért a minisztériumban kitalálták, hogyan lehetne valahogy mégis bevezetni az „adómentes borravalót”: meg kell kérni a bankokat, hogy „mielőbb végezzék el a terminálok fejlesztését”.

Ezzel alighanem az „adómentes borravaló” lesz az újkori magyar történelemnek az állam részéről legkevesebb erőfeszítést igénylő kampányígéret-teljesítése. Az állam részéről ugyanis még csak jogszabály-módosításra sincs szükség – hiszen a borravaló már adómentes –, a fejlesztés a bankokat terheli majd. Akik azt vélhetően nem fogják elkapkodni, alighanem még sokáig lesznek olyan terminálok, amelyek nem alkalmasak borravaló fizetésére. A kormány pedig elmondhatja majd, hogy „bevezette az adómentes borravalót”.

Lesz digitális SZÉP-kártya

Hasonlóan olcsó, de még kétesebb hasznosságú a miniszter negyedik kérése: a SZÉP-kártyák digitalizálhatóságának megoldása. Ez azt jelenti, majd, hogy a SZÉP-kártyák bekerülhetnek a digitális tárcákba, és mobiltelefonon is lehet velük fizetni.

A tárca szerint ez jelentősen ösztönözné a felhasználást, vagyis azt, hogy a kártyákon pihenő mintegy 100 milliárd forintot a kedvezményezettek elköltsék, az összeg „bekerüljön a gazdaságba”.

A kártyák digitalizálhatósága vélhetően könnyítené a használatukat, de jó eséllyel túlzás azt várni, hogy ettől majd a munkavállalók elkezdik az utolsó filléreket is kipörgetni a kártyákról.

Ez megint olyan intézkedés, amely az államnak még csak erőfeszítésébe sem kerül, a terhet a bankok viselik, és az vélhetően számukra sem lesz különösebben nagy – ugyanakkor szintén fel lehet majd mutatni a kampányban.

Nyitóképünk illusztráció. Fotó: Túry Gergely