Az első fagyokkal megkezdődött a madáretetési szezon, amiben sokan aktívan részt vesznek. A Magyar Madártani Egyesület abban segít, mivel, illetve mivel ne etessük a madarakat.
Hálózatos módszerrel kutatták az örvös légykapón a madárének komplexitását magyar kutatók.
Egy őskori madárcsalád gigászi, akár a 6,4 méteres szárnyfesztávolságot is elérő tagjainak eddig feltárt legrégebbi maradványaiként azonosítottak a kutatók néhány fosszíliát, amelyet még az 1980-as években fedeztek fel az Antarktiszon.
Világrekordot állított fel egy kis goda, amely több mint 12 ezer kilométert repült megszakítás nélkül Alaszkától Új-Zélandig 11 nap alatt.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület elemzése szerint már nemcsak az agrár élőhelyeken, de a magyarországi erdőkben is csökken a madárállomány. Az elmúlt húsz évben összesen 30 madárfaj száma csökkent az élőhelyük romlásának következtében.
Valószínűleg a valaha felfedezett legkisebb dinoszaurusz lehet az a kicsiny teremtény, amelynek koponyája páratlanul jól megőrződött egy 99 millió éves borostyánban.
India madárpopulációja jelentősen megfogyatkozott az elmúlt évtizedekben egy kormányjelentés szerint.
A spanyol hatóságok sem értik, miért pusztult el hirtelen több száz madár egy országút közelében. Környezetvédő csoportok szerint az ügynek valamilyen mérgezéshez lehet köze.
Tömeges madárpusztulást okoztak a klímaváltozás miatti hőhullámok a Csendes-óceánban. Több tízezer madarat sodort ki a víz 2015 közepe és 2016 eleje között az Egyesült Államok nyugati partjaira és Alaszka partvidékeire.
Albínó örvös légykapók születtek a Pilisben, a szakemberek 1982 óta tartó vizsgálataik során először találtak pigmenthiányos légykapófiókákat.
A világ egyik legősibb madárfajának maradványait fedezték fel az új-zélandi Waiparában.
A repülőterek térségében élő madarak agresszívebbek ,és úgy énekelnek, mintha elveszítették volna hallásukat – erre a meglepő következtetésre jutottak a Manchesteri Metropolitan Egyetem és a hollandiai Leideni Biológiai Intézet kutatói, akik az ember keltette zaj hatásait vizsgálták repülőterek térségében élő madarakon.
A városi környezetben élő varjaknak, amelyek hozzáférnek emberek ételhulladékához, magasabb a koleszterinszintjük a vidéken élőknél – derítették ki amerikai ornitológusok.
Mérföldkövéhez érkezett Új-Zéland legrégebbi papagájfaja, a kihalás szélén álló kakapó szaporítási programja: a röpképtelen madarak populációja hetven év után először érte el a 200 példányt. A hírt Andrew Digby, az új-zélandi természetvédelmi hivatal kakapók újraszaporításával foglalkozó programjának tudományos tanácsadója jelentette be.
Az ember megtizedelte a madárvilágot – is.
Összesen 54 villanyoszlopot alakítottak át.
Egy bizonyos madárfaj vizsgálatátnál arra jutottak, hogy a műanyag megevése a szárnyuk, a csőrük és a fejük méretére is hatással volt.
A madarak különböző stratégiákkal képesek alkalmazkodni a klímaváltozáshoz, tempójával azonban nem tudnak lépést tartani. Így akár az olyan alkalmazkodóképes fajok is, mint a széncinege, a füsti fecske és a szarka is veszélyeztetetté válhatnak hosszútávon.
A kutya szeretetében nem nagyon kételkedünk, de a macska természetéről már megoszlanak a vélemények. De mi a helyzet a madarakkal, vagy akár a terráriumok lakóival? Ők csak az ennivalót várják tőlünk?
Újból bebizonyosodott, hogy a gépi algoritmust nem csak néhány területen lehet bevetni, a macskatulajdonosok is sokat profiltálhatnak belőle.
