A kakapók, melyeket Mark Carwardibe brit zoológus "a világ legnagyobb, legkövérebb és legröpképtelenebb papagájaként" jellemzett, évtizedek óta a kihalás szélén állnak. Az 1990-es évekre mindössze 50 példány maradt belőlük, mivel nem sajátították el a természetes ellenségeik elleni védekezés képességét. A populáció a tudományos szaporítóprogram erőfeszítései révén indult növekedésnek. Több mint száz fős tudósokból, erdészekből és önkéntesekből álló csoport dolgozik a ritka madárfaj létszámának növelésén.
Az idei költési időszakban még 150 kakapót tartottak számon az új-zélandi Déli-szigethez tartozó két elhagyatott szigeten. Az idei szaporulat azonban nagyon biztató volt, és a szakemberek hétfői tájékoztatása szerint a kikelt fiókákkal együtt már kétszázra nőtt a kakapók száma.
200 #kakapo! The population has reached 200 today, with the latest chick (Esperance-3-B-19) becoming a juvenile - when we add birds to the official tally. There are probably more kākāpō alive now than at any time for ≥70 years. #kakapo2019 #conservation pic:@deidre_vercoe pic.twitter.com/7mWMJcSExv
— Dr Andrew Digby (@takapodigs) August 17, 2019
A kizárólag Új-Zélandon honos bagolypapagáj (Strigops habroptilus) kellemetlen szagú éjszakai madár, többnyire fák gyökerei közötti üregekben él. Testtömege a két kilogrammot is meghaladhatja, testhossza 50-60 centiméter, és a hím nagyobb, mint a tojó. Bogyókkal, hajtásokkal táplálkozik, de néha rovarokat, gyíkokat is elfog. A tollazata sárga-barna-zöld, nagy csőre szaruszínű, lába szürke. Szeme körül a tollak körben helyezkednek el, ezért is emlékeztet bagolyra.
A kakapóról korábban úgy tudták, hogy kipusztították a vadászok és a behurcolt emlős ragadozók, amelyekkel szemben teljesen védtelen volt, de 1976-ban véletlenül találtak néhány egyedet. Az új-zélandi természetvédelmi hatóság azóta hatalmas energiát fektet a tenyészprogramba. Minden kakapócsibét biztonságos körülmények között nevelnek, majd később jeladóval ellátva szabadon engedik a vadonban. Minden kakapófészket ellátnak szenzorokkal és kamerákkal, közeli etetőállomásokkal pedig az étrendjüket is szabályozzák.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos eredményeket is bemutató Facebook-oldalát.
