Ahogy arra számítani lehetett, a tavaly bevezetett új magyar menekültügyi eljárási szabályok sem felelnek meg az uniós jognak az Európai Bizottság szerint. Ezért kötelezettségszegési eljárást indítottak Magyarországgal szemben, a kormánynak két hónap áll rendelkezésre álláspontjának elfogadtatására, ellenkező esetben az Európai Bírósághoz fordul a testület.
Talán soha nem volt még ilyen távol a megegyezés lehetősége az uniós menekültpolitikában. Míg évekkel ezelőtt csak egy jól körülhatárolható ellenzéke volt a bizottsági javaslatnak, addig mostanra már sokkal töredezettebb a kép, a tagállamok szándékai még inkább eltérőek. És mindez csak a jelenlegi helyzet fenntartására alkalmas.
Nincs könnyű helyzetben Fabrice Leggeri, az EU határait védő ügynökség, a Frontex vezetője, miután az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala vizsgálódik a szervezeténél, amely viszont éppen a növekvő migrációs nyomás miatt kér több pénzt Brüsszeltől.
Továbbra sincs az EU-nak hatékony menekültügyi politikája. A tagállamok többsége hajlandó lenne tárgyalni a legújabb brüsszeli javaslatról, a magyar kormány azonban visszautasítja a terveket. Közben a menekülttáborokban romlanak a körülmények és nő a feszültség.
A francia bíróság elfogadta az érvet, amely szerint a súlyos asztmával küzdő férfi életébe kerülhetne, ha haza kellene térnie a súlyos légszennyezettségű országba.
A civil szervezet mentőhajója 265 emberrel a fedélzetén napok óta keresett olyan kikötőt, ahol hajlandók fogadni őket.
A bezáratott Lipa táborban eddig is fűtetlen sátrakban kellett élnie a menekülteknek, pedig hetek óta fagy a környéken.
Két, a menekültügyet érintő állásfoglalást fogadott el nagy többséggel az Európai Parlament. Az egyik az úgynevezett dublini rendszer működésével, a másik pedig az illegális bevándorlók visszaküldésével kapcsolatos irányelvről szól. A szavazás után a Fidesz nekitámadt a DK-nak és a Momentumnak.
Jogellenesen tartották őrizet alatt a tranzitzónákban a Magyarországon keresztül az EU-ba érkezett menekülteket a magyar hatóságok, megsértve a nemzetközi védelem iránti kérelmüket és kiutasításához kapcsolódó uniós jogszabályokat – mondta ki az Európai bíróság.
Három ügyben is kötelezettségszegési eljárást indított az Európai Bizottság Magyarországgal szemben. Az egyik ügy a menekültügyi eljárással kapcsolatos, néhány hónap alatt kiderült, hogy az új szabályozás sem felel meg Brüsszel szerint az EU-s jognak.
Miközben a visegrádi tagállamok a magyar miniszterelnök vezetésével elvi alapon támadják az Európai Unió menekültügyi reformját, amely a visszatoloncolások megszervezésére és egy tranzitzónára emlékeztető eljárásra épül, addig az EU külső határain fekvő déliek a szolidaritás hiányára panaszkodnak.
A lengyelországi születésű Krzysztof Wodiczko hadilábon áll az emlékművekkel. A feledésbe merült hősöknek állított, dísszé laposodott, jelentésüket és jelentőségüket vesztett köztéri szobrok újrahasznosításáról ismert művész legújabb munkája Manhattan egyik legszebb parkjában, a Vasalóház szomszédságában lévő Madison Square egyik szobrán látható, naplemente után.
Műértő Power 50 – a hazai szcéna legbefolyásosabb szereplői 2019-ben / Napfény a ház falán – Edward Hopper bázeli tárlata / Élet az internet után – kiállítás a Ludwig Múzeumban / Miért fáj nekünk a NAT? – vizuális kultúra a Nemzeti alaptantervben / „Én elmentem a vásárba…” – műkereskedelemről művészszemmel / A Szent Mókus, a dakszli és a spiritus rector – a Hollósy-iskola Münchenben / Névtelenség kizárva – új törvény a műtárgypiacon
Azért állhat bíróság elé, mert tavaly nyáron öt napig nem engedett partra szállni 131 menekültet.
A német belügyminiszter egy korábbi koncepciót melegített fel az EU-s menekültügy megreformálására.
Az uniós tagállamok meg akarnak állapodni, de a magyarok ebből is kimaradnak.
Önkéntes alapon osztják szét a Földközi-tengeren érkező menedékkérőket az erre vállalkozó országok, erről állapodott meg hétfőn négy uniós tagállam Máltán. A dolognak azonban itt még nincs vége, a téma hamarosan az uniós belügyminiszterek elé kerül, ahol az olasz kormányváltás miatt fő szövetségese nélkül maradt a magyar kormány. Mivel a megállapodás éppen a kvóták miatt tiltakozó tagállamokról veszi le a felelősséget, nem vetít túl sok jót előre, hogy a magyarok továbbra is brüsszeli bevándorláspárti hadjáratról beszélnek.
Merkel támogatja Ursula von der Leyent, aki újra rendezni akarja a kérdést uniós szinten.
