A gazdálkodók újabb vízhiányos, aszályos tavasztól-nyártól tartanak a legjobban. Mivel a szabályozási keretrendszert még nem hirdette meg a kormány, egyre nagyobb a tanácstalanság.
Digitális szakadék peremén imbolyognak a magyar gazdák. Műholdakra, drónokra és a legmodernebb technológiára kell átváltania a teljes magyar agráriumnak és élelmiszeriparnak, különben még többet veszít a versenyképességéből – ez pedig még magasabb árakat is jelent a fogyasztóknak. Támogatás van, tudás van, a kérdés, hogy ezzel a milliárdos forgalmat bonyolító cégek tudnak csak élni, vagy sikerül felzárkóztatni a kisebb piaci súllyal bíró gazdaságokat is.
Az olasz és amerikai kutatók szerint olyan napelemeket kell telepíteni a mezőgazdasági területek fölé, amelyek csak a fény egy bizonyos spektrumát engedik át. Ezzel nemcsak a növények járnak jól, de még energiát is lehet termelni.
A túl enyhe idő különösen a gyümölcsfákra veszélyes, délnyugaton ugyanis egyes korán virágzó csonthéjasok nedvkeringése már beindult, fagyokra lenne szükség ahhoz, hogy ez a folyamat lelassuljon, leálljon.
A fogyasztók továbbra is bízhatnak a hazai tej- és tejtermékekben, írta kérdéseinkre a Nébih. A vizsgálatok mostanáig nem tártak fel újabb szennyezett késztermékeket.
Ellenőrzést rendelt el a Nébih, miután egy tejüzem termékeiben határérték felett volt az aflatoxin. Az érintett termék nincs forgalomban, másikban pedig nem találtak szennyezőanyagot. A szakértő szerint az anyag csak nagy mennyiségben, hosszú távon fogyasztva jelentene komolyabb kockázatot.
A só és a bors mellett a megabájtoknak és az 5G-nek is van keresnivalójuk az élelmiszeriparban.
A Vodafone Group megbízásából felmérés készült Európa és Afrika 13 országában, köztük Magyarországon a helyi gazdák digitalizációs elképzeléseiről, kihívásokról. A magyarországi felmérés rámutatott, hogy a magyar gazdák 98 százaléka aggódik a klímaváltozás gazdaságra gyakorolt hatásai miatt, ugyanakkor jelentős részük (94%) azt is látja, hogy a digitális technológiák a jövőben hozzájárulhatnak a gazdálkodásuk sikeréhez, ennek megfelelően szinte mindegyikük azt tervezi, hogy a következő 12 hónapban többet fektet digitális eszközökbe.
Az Európai Bizottság bejelentette, hogy elfogadta Magyarország tervét a következő hétéves költségvetés közös agrárpolitikájára (KAP) vonatkozóan.
Újabb szintet lépett az infláció, és erre a kormánynak egyetlen válasza van: még több árbefagyasztás. Pedig éppen az ilyen piacellenes intézkedések vezettek oda, hogy az unióban Magyarországon emelkednek a legvadabb ütemben az élelmiszerárak.
Az idei aszály miatt jóval kevesebb termett búzából, kukoricából és napraforgóból is.
A Carbon Robotics gépe éjjel-nappal képes működni, és majdnem minden időjárási körülménnyel elboldogul.
A francia TSE nevű vállalat arra kíváncsi, lehetséges-e a napenergia ipari mértékű termelése úgy, hogy a paneleket nem a mezőgazdasági területek helyére, hanem azok fölé szerelik.
Nem mindennapi utat járt be egy hazai mezőgazdasági vállalkozás. A stratégiai ágazatban, de külföldi családi tulajdonban lévő dunaföldvári Pannonia Bio egyetlen állami fillér vagy uniós cent nélkül nőtt a világ legnagyobb biofinomítói közé, korábbi beruházásaik alapján pedig úgy tűnik, mintha előre számoltak volna a tavaly kezdődött energiaválság és az országot idén sújtó aszály kockázataival is. Most új terület, az élelmiszeripar felé nyitnak, amivel az idén tíz éves cég az etanoltól a vegaburgerig húz ívet.
Ha már működne a Brüsszel kedvéért felállítandó antikorrupciós hatóság, máris lenne dolga: közpénzekből akar fejleszteni egy olyan cégcsoport, amelynek frontembere is vádlott Nagy János korábbi földügyi helyettes államtitkár vesztegetési perében.
Makónál mindössze 20-30 hektáron próbáltak hagymát termeszteni, a termés tetemes részét elvitte az aszály. Ha nem lesz öntözés, a magyar hagymának nincs jövője az Országos Hagyma Terméktanács elnöke szerint.
Extraprofitadó befizetésére kötelezte a kormány a biogázüzemek jelentős részét, holott ezek éppen pótolni tudnák a méregdrága fosszilis energiaféléket az agráriumban, vagyis inkább támogatást érdemelnének. A gazdák nem adják fel, továbbra is ötletelnek.
Ahol nem öntöztek, az egész termés odalett, ahol igen, ott is sokkal rosszabb minőségű, kisebb és fonnyadtabb gyümölcs termett. Az almatermés soha nem volt még olyan rossz, mint az idén, de mi a helyzet a többi gyümölccsel? Hogyan jelenik majd meg a terméskiesés a boltok polcain, és mi lesz így jövőre? Mezőgazdasági szereplőket kérdeztünk egy katasztrofális nyár után.
