A WWF Magyarország arra reagálva, hogy aszály veszélyhelyzeti operatív törzs alakult, közölte: az extrém szárazság nemcsak mezőgazdasági, de komplex környezeti probléma, és akként is kéne kezelni. A WWF szerint azzal kéne kezdeni, hogy megmentik a nehéz helyzetbe került gazdákat.
Extrém módon emelkedik a műtrágya ára, de olcsón sem tett jót a környezetnek. A helyzetet rontja, hogy miközben egyre több európai és magyar gyártó csökkenti a termelését a földgázárak miatt, Oroszország leállította az exportját, ami komolyan befolyásolja az élelmiszertermelést. Kutatók szerint ki lehetne cserélni a műtrágya egy részét emberi vizeletre, mert azonos tápanyagokat tartalmaz és jóval kevésbé környezetszennyező, az már más kérdés, hogyan gyűjtik be az alapanyagot.
A 2,5 millió tonnás belföldi felhasználás mellett legfeljebb 1 millió tonna maradhat kivitelre.
Az uniós költségvetés kiadásainak zömét kitevő közös agrárpolitikának (KAP) része néhány olyan kiadási rendszer, amely különösen ki van téve a csalás kockázatának – erre mutat rá az Európai Számvevőszék hétfőn közzétett jelentése.
Az aszály miatt negatív aratási rekordok várhatók őszi árpából Békés megyében; az őszi búza hozama is alig fele a tavalyinak, ráadásul a sok apró szem a vetőmag ellátottságra is kihathat majd – derül ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Békés megyei igazgatóságának az adatsoraiból.
Csontszáraz a talaj az ország keleti felében. A kalászosoknak, repcének már az sem segítene, ha lenne eső, de egyhamar nem lesz.
Egyre gyorsabban emelkednek a mezőgazdasági árak - derül ki a KSH friss összesítéséből. A gabonafélék felvásárlási ára például 64,9 százalékkal nőtt egy év alatt.
Egyre sokoldalúbbak, viszont egyre nagyobbak a mezőgazdasági gépek, ez pedig veszélyezteti a termőföldek hosszú távú hozamát – figyelmeztetnek svéd kutatók.
Indiában erről néhány nappal az után döntött a kormány, hogy a búza kivitelét is engedélyhez kötötték.
A drágulás oka, hogy kisebb területen termelték idén a gyümölcsöt, és a megugró termelési, szállítási és munkaerőköltségeket is be kell építeni az árba.
Tisztújítás után is marad a felállás az agrárium érdekképviseleti szervezetében: fideszes politikusok, kiskirályok, menő cégvezetők feladata lenne a gazdálkodók felkarolása. A kisbirtokosok a pikszisen kívül rekedtek, a nagyobbakra ömlik a pénz.
A hazai szükséglet tízszeresét termeli meg az ukrán mezőgazdaság békeidőben, most viszont arra koncentrál, hogy elláthassa a belső piacot. A gazdaságok jórészét szétlőtték, a földeken sok a fel nem robbant gránát.
Ukrajna új logisztikai útvonalak kiépítésében vár segítséget a gabona piacra juttatásához.
Hollósi Dávid, az MKB és a Takarékbank agrárüzletágának ügyvezető igazgatója az inflációnál kiugróan nagyobb drágulást csak néhány termék esetében vár. Szerinte a válságban az agrárium felértékelődhet, mert ha össze kell húzni a nadrágszíjat, az emberek a nyaralást halasztják el, nem a napi háromszori étkezést.
Mennyivel jobb lenne, ha a gabonafélék nem a műtrágyából, hanem a levegőből jutnának hozzá a szükséges nitrogénhez, ahogyan a hüvelyesek.
Egyre tragikusabbak a gazdasági következményei is Putyin Ukrajna elleni háborújának, mert a világ egyik legnagyobb gabonaexportőre nemigen képes exportálni – állapítja meg a Bloomberg.
A harcok függvényében akár 25-30 százalékkal is kisebb lehet az a terület, amit vetésre használhatnak.
Csökken a termőterület, növekszik az import, főként spanyol fejessaláta érkezik.
A szegedi kutatók műholdak segítségével akár 10x10 méteres térbeli felbontással, hetente legalább kétszer, az egész országra kiterjedően tudják megfigyelni a vegetáció változását, ami megmutathatja, ha vízhiány alakul ki.
A magyar mezőgazdaságnak idén új kihívásokra kell készülnie, az orosz–ukrán háború mellett főképp a gazdasági problémák és az éghajlati szélsőségek okozhatják a legtöbb gondot – hangsúlyozták az MKB Bank Nyrt. és a Takarékbank Zrt. agrár- és élelmiszeripari üzletágának rendezvényén részt vevő szakértők szerdán Budapesten.
