2080-ra az emberiség létszáma 10 milliárd fölé nőhet az ENSZ előrejelzése szerint. Hogy lehet ennyi embert ellátni, miközben a klímaváltozás ugyancsak befolyásolja a mezőgazdaság teljesítőképességét? A CNN gazdasági rovata vezető agrárszakértőket kérdezett.
Az EU gesztust gyakorolt az ukrán gabona ügyében, a magyar kormány mégis tovább izmozik. Az exlex állapot a teljes magyar agráriumot sújtja.
Az ukrán katonák leterheltsége miatt csak lassan megy az oroszok által korábban megszállt, majd az ukránok által visszaszerzett területek aknamentesítése. A tavasz beköszöntével azonban már vetni kellene a szántóföldeken. Egy ukrán gazda úgy döntött, saját kézbe veszi a dolgot.
A korábban becsültnél jóval kevesebbe, de így is bő 5 milliárd forintba kerül idén az államnak, hogy a kormány ingyenessé teszi az öntözővizet a gazdáknak, vagyis kifizeti helyettük. Ez a részletes szabálytervezet szerint szerződésmódosítással és a már befizetett vízdíj visszatérítésével jár.
Az Orbán-kormány 13 éve tör-zúz az élelmiszer- és agrárpiacon, kezdve a kiskereskedelmi különadótól, át a plázatörvényen és az ársapkán, egészen az ukrán gabona körüli kavarásig, írja szerzőnk. Döntéseit kizárólag hatalompolitikai érdekek alapján hozza. És nem unta meg a „mocorgást". Raskó György agrárvállalkozó, közgazdász részletes elemzése az elmúlt bő egy évtized kormányzati politikájáról.
Nem örülnek a gabonafeldolgozók és -kereskedők az ukrán gabonára kivetett importtilalomnak. Az állattartók nehéz helyzetbe kerülhetnek. A termesztők azok, akiknek jól jött az importstop.
Hihetetlen körülmények között próbálják a földjeiket megművelni az ukrán gazdák, különösen az ország megszállt keleti és déli részein – ez derült ki Markian Dmitraszevicsnek, Ukrajna agrárpolitikai és élelmiszerügyi miniszterhelyettesének a szavaiból, aki Brüsszelben, az Európai Parlament szakbizottsági ülésén szólalt fel.
Brazília adja a világ marhahúsexportjának egynegyedét, és egyre többet vásárolnának belőle, de ehhez új legelőkre lenne szükség, amelyeket elsősorban az Amazonas körüli esőerdők elpusztításával lehetne megszerezni. Gazdasági haszon kontra környezetvédelem.
Május 18-ig érvényes a szerződés, mely szerint az orosz hadihajók kiengedik a gabonát szállító ukrán hajókat a Fekete-tengerre. Moszkva azzal fenyegetőzik, hogy utána megszűnhet ez a lehetőség, akkor pedig maradna a szárazföldi export, amely sok gondot okoz néhány uniós államnak, így Magyarországnak is.
A hasznos pókok mezőgazdasági területeken tapasztalható jelentős visszaszorulására hívják fel a figyelmet az ELKH Agrártudományi Kutatóközpont (ATK) és Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) kutatói legújabb vizsgálatuk alapján.
Az Ukrajnával szomszédos országok az Európai Bizottságra, az EU pedig a gazdasági szereplőkre mutogat, amikor arról van szó, hogy az olcsó ukrán gabona lenyomja az árakat, ami kárt okoz a gazdáknak. Brüsszel egy második kompenzációs csomagot készít elő – az elsőből Magyarország kimaradt.
A szlovák agrártárca szerint kormányzati szinten kell szigorúbb intézkedéseket bevezetni az import szabályozására.
Bár léteznek uniós javaslatok a növényvédőszerek arányának csökkentésére, hosszabb távon végleges kivonására, a tagállamok nem sietnek a döntéssel. Több mint egymillió EU-s polgár igyekezett felgyorsítani a folyamatot, egyelőre sikertelenül. A téma azonban fontos helyet kapott az európai mezőgazdaságról szóló vitákban.
Kétszer is szokatlan fagy támadta meg a barackosokat, ráadásul mindkét alkalommal hideg széllel érkezett a rossz idő. Ez ellen mit sem érnek a hagyományos fagyvédelmi módszerek. Pedig a bimbók szempontjából jól indult az év.
Az EU szerint a gyenge tavalyi termés miatt nem okoz gondokat Magyarországon az ukrán gabonaimport. Brüsszel döntése szakmai tévedés, mondja a magyar kormány, viszont a válságban játszott saját szerepéről hallgat.
Csongrád-Csanád vármegyét ismét elérte a madárinfluenza, egy pusztaszeri településen mutatták ki a vírus jelenlétét.
A magyar, a lengyel, a szlovák, a román miniszterelnök, valamint a bolgár elnök Brüsszelhez fordultak, hogy az a nagy mennyiségű ukrán import miatt rossz helyzetbe került gazdákat megsegítse.
Nemcsak a konyhában, de a világpiacon is uralkodik a fűszer, ahol konjunktúra alakult ki, mert az emberek egyre merészebben bolondítják meg az ételeket olyan fűszerekkel, amelyekről korábban nem is hallottak.
A SynRobo nevű eszköz képes metszeni, gyomlálni, és szükség esetén vetni és aratni is a mezőgazdasági területek fölé telepített napelemek alatt.
Egyelőre feloldhatatlannak látszik az ellentét a mezőgazdasági területek iránti igény és az erdők megtartása között. Skót kutatók ötlete nemcsak élelmezési szempontokból jelenthet megoldást, hanem mérsékelheti az éghajlatváltozás negatív hatásait is.
