Brazília adja a világ marhahúsexportjának egynegyedét, és egyre többet vásárolnának belőle, de ehhez új legelőkre lenne szükség, amelyeket elsősorban az Amazonas körüli esőerdők elpusztításával lehetne megszerezni. Gazdasági haszon kontra környezetvédelem.
Május 18-ig érvényes a szerződés, mely szerint az orosz hadihajók kiengedik a gabonát szállító ukrán hajókat a Fekete-tengerre. Moszkva azzal fenyegetőzik, hogy utána megszűnhet ez a lehetőség, akkor pedig maradna a szárazföldi export, amely sok gondot okoz néhány uniós államnak, így Magyarországnak is.
A hasznos pókok mezőgazdasági területeken tapasztalható jelentős visszaszorulására hívják fel a figyelmet az ELKH Agrártudományi Kutatóközpont (ATK) és Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) kutatói legújabb vizsgálatuk alapján.
Az Ukrajnával szomszédos országok az Európai Bizottságra, az EU pedig a gazdasági szereplőkre mutogat, amikor arról van szó, hogy az olcsó ukrán gabona lenyomja az árakat, ami kárt okoz a gazdáknak. Brüsszel egy második kompenzációs csomagot készít elő – az elsőből Magyarország kimaradt.
A szlovák agrártárca szerint kormányzati szinten kell szigorúbb intézkedéseket bevezetni az import szabályozására.
Bár léteznek uniós javaslatok a növényvédőszerek arányának csökkentésére, hosszabb távon végleges kivonására, a tagállamok nem sietnek a döntéssel. Több mint egymillió EU-s polgár igyekezett felgyorsítani a folyamatot, egyelőre sikertelenül. A téma azonban fontos helyet kapott az európai mezőgazdaságról szóló vitákban.
Kétszer is szokatlan fagy támadta meg a barackosokat, ráadásul mindkét alkalommal hideg széllel érkezett a rossz idő. Ez ellen mit sem érnek a hagyományos fagyvédelmi módszerek. Pedig a bimbók szempontjából jól indult az év.
Az EU szerint a gyenge tavalyi termés miatt nem okoz gondokat Magyarországon az ukrán gabonaimport. Brüsszel döntése szakmai tévedés, mondja a magyar kormány, viszont a válságban játszott saját szerepéről hallgat.
Csongrád-Csanád vármegyét ismét elérte a madárinfluenza, egy pusztaszeri településen mutatták ki a vírus jelenlétét.
A magyar, a lengyel, a szlovák, a román miniszterelnök, valamint a bolgár elnök Brüsszelhez fordultak, hogy az a nagy mennyiségű ukrán import miatt rossz helyzetbe került gazdákat megsegítse.
Nemcsak a konyhában, de a világpiacon is uralkodik a fűszer, ahol konjunktúra alakult ki, mert az emberek egyre merészebben bolondítják meg az ételeket olyan fűszerekkel, amelyekről korábban nem is hallottak.
A SynRobo nevű eszköz képes metszeni, gyomlálni, és szükség esetén vetni és aratni is a mezőgazdasági területek fölé telepített napelemek alatt.
Egyelőre feloldhatatlannak látszik az ellentét a mezőgazdasági területek iránti igény és az erdők megtartása között. Skót kutatók ötlete nemcsak élelmezési szempontokból jelenthet megoldást, hanem mérsékelheti az éghajlatváltozás negatív hatásait is.
500 éve a tavalyi volt a legaszályosabb év Európában, az idei rosszabb lehet?
Berzenkednek a biztosítók, hogy Kelet-Magyarország aszályos vidékein ugyanazokra a növényi kultúrákra kössenek szerződéseket, amelyek tavaly megégtek a hőségben. Ha a természet nem tanítja meg a gazdákat, mit ültessenek, a biztosítók megteszik.
A természetet utánozzák le az amerikai Carnegie Mellon Egyetem mérnökei, hogy javítani tudjanak az ültetések hatékonyságán.
Egyre népszerűbbek az agrárkütyük, a kérdés csak az, hányan tudják használni.
A tavalyi év pocsék volt a burgonyatermesztőknek, az idei jobb lehet. Sok termesztő most hozhatja meg hosszú távú döntését: megéri-e krumplival foglalkozni.
A magyar mezőgazdaság termelése 18 százalékkal csökkent 2022-ben, a forintban számolt kibocsátás csak a brutális áremelkedések miatt tudott nőni. A magas költségek miatt a mezőgazdaság amúgy sem valami jó termelékenysége megzuhant. Lényegében minden tényező emelte a termelői árakat – bár a miniszterelnökkel ellentétben a statisztikai hivatal nem említi a „brüsszeli szankciókat”.
Ez az összeg jelentősen több, mint amennyit az előző vadászati évben regisztráltak.
