Bár léteznek uniós javaslatok a növényvédőszerek arányának csökkentésére, hosszabb távon végleges kivonására, a tagállamok nem sietnek a döntéssel. Több mint egymillió EU-s polgár igyekezett felgyorsítani a folyamatot, egyelőre sikertelenül. A téma azonban fontos helyet kapott az európai mezőgazdaságról szóló vitákban.
Kétszer is szokatlan fagy támadta meg a barackosokat, ráadásul mindkét alkalommal hideg széllel érkezett a rossz idő. Ez ellen mit sem érnek a hagyományos fagyvédelmi módszerek. Pedig a bimbók szempontjából jól indult az év.
Az EU szerint a gyenge tavalyi termés miatt nem okoz gondokat Magyarországon az ukrán gabonaimport. Brüsszel döntése szakmai tévedés, mondja a magyar kormány, viszont a válságban játszott saját szerepéről hallgat.
A magyar, a lengyel, a szlovák, a román miniszterelnök, valamint a bolgár elnök Brüsszelhez fordultak, hogy az a nagy mennyiségű ukrán import miatt rossz helyzetbe került gazdákat megsegítse.
Egyelőre feloldhatatlannak látszik az ellentét a mezőgazdasági területek iránti igény és az erdők megtartása között. Skót kutatók ötlete nemcsak élelmezési szempontokból jelenthet megoldást, hanem mérsékelheti az éghajlatváltozás negatív hatásait is.
500 éve a tavalyi volt a legaszályosabb év Európában, az idei rosszabb lehet?
Berzenkednek a biztosítók, hogy Kelet-Magyarország aszályos vidékein ugyanazokra a növényi kultúrákra kössenek szerződéseket, amelyek tavaly megégtek a hőségben. Ha a természet nem tanítja meg a gazdákat, mit ültessenek, a biztosítók megteszik.
A természetet utánozzák le az amerikai Carnegie Mellon Egyetem mérnökei, hogy javítani tudjanak az ültetések hatékonyságán.
Egyre népszerűbbek az agrárkütyük, a kérdés csak az, hányan tudják használni.
A tavalyi év pocsék volt a burgonyatermesztőknek, az idei jobb lehet. Sok termesztő most hozhatja meg hosszú távú döntését: megéri-e krumplival foglalkozni.
A magyar mezőgazdaság termelése 18 százalékkal csökkent 2022-ben, a forintban számolt kibocsátás csak a brutális áremelkedések miatt tudott nőni. A magas költségek miatt a mezőgazdaság amúgy sem valami jó termelékenysége megzuhant. Lényegében minden tényező emelte a termelői árakat – bár a miniszterelnökkel ellentétben a statisztikai hivatal nem említi a „brüsszeli szankciókat”.
Ez az összeg jelentősen több, mint amennyit az előző vadászati évben regisztráltak.
A gazdálkodók újabb vízhiányos, aszályos tavasztól-nyártól tartanak a legjobban. Mivel a szabályozási keretrendszert még nem hirdette meg a kormány, egyre nagyobb a tanácstalanság.
Digitális szakadék peremén imbolyognak a magyar gazdák. Műholdakra, drónokra és a legmodernebb technológiára kell átváltania a teljes magyar agráriumnak és élelmiszeriparnak, különben még többet veszít a versenyképességéből – ez pedig még magasabb árakat is jelent a fogyasztóknak. Támogatás van, tudás van, a kérdés, hogy ezzel a milliárdos forgalmat bonyolító cégek tudnak csak élni, vagy sikerül felzárkóztatni a kisebb piaci súllyal bíró gazdaságokat is.
Az olasz és amerikai kutatók szerint olyan napelemeket kell telepíteni a mezőgazdasági területek fölé, amelyek csak a fény egy bizonyos spektrumát engedik át. Ezzel nemcsak a növények járnak jól, de még energiát is lehet termelni.
A túl enyhe idő különösen a gyümölcsfákra veszélyes, délnyugaton ugyanis egyes korán virágzó csonthéjasok nedvkeringése már beindult, fagyokra lenne szükség ahhoz, hogy ez a folyamat lelassuljon, leálljon.
Csongrád-Csanád vármegyét ismét elérte a madárinfluenza, egy pusztaszeri településen mutatták ki a vírus jelenlétét.
Nemcsak a konyhában, de a világpiacon is uralkodik a fűszer, ahol konjunktúra alakult ki, mert az emberek egyre merészebben bolondítják meg az ételeket olyan fűszerekkel, amelyekről korábban nem is hallottak.
A SynRobo nevű eszköz képes metszeni, gyomlálni, és szükség esetén vetni és aratni is a mezőgazdasági területek fölé telepített napelemek alatt.
