Kongatják a vészharangot a kutatók, miután kiderült: 71 000 műanyagrészecskét lélegzünk be minden nap
100-szor több mikroműanyagot lélegzünk be napi szinten, mint azt eddig becsülték – mutattak rá francia kutatók.
100-szor több mikroműanyagot lélegzünk be napi szinten, mint azt eddig becsülték – mutattak rá francia kutatók.
Egy magyar kutatás szerint a mikroműanyagok az élőlények egészségén túl a viselkedésüket is befolyásolhatják. A talajlakó ászkarákok példáján keresztül most először sikerült kimutatni, hogy ezek az apró szennyező anyagok óvatlanabbá teszik az állatokat. Ez pedig súlyos következményekkel járhat.
Francia kutatók vizsgálata szerint sokkal több a veszélyes mikroműanyag az üvegpalackokban lévő italokban, mint a műanyagban tároltaknál – az eredmények a szakembereket is meglepték.
Az eddigi legátfogóbb vizsgálatot végezték el két egyetem kutatói, amelyből kiderül, hogy mennyire mélyen szőttet át a talajt a mikroműanyag-szennyezés.
Mára már elkerülhetetlen, hogy műanyag kerüljön a szervezetünkbe, de a bevitt mennyiségre még hatással lehetünk. A kulcs az ételek tárolásában és a tudatos vásárlásban rejlik.
Újabb ijesztő tény derült ki a lassan mindenütt jelenlévő műanyagokról, ezek közül is az egészen parányi mikro- és nanoműanyagokról. Beleszólnak abba, hogyan hasznosulnak a szervezetben az antibiotikumok.
A Pekingi Egyetem kutatói egérkíséretek segítségével először figyelték meg valós időben, milyen utat tesz meg egy élő szervezetben a mikroműanyag.
Ígéretes módszert kínál az óceánokban lebegő mikroműanyag összegyűjtésére, ha darabjait tejben úszó gabonapehely-karikáknak képzeljük.
A sejtekbe is behatolnak a mikroműanyagok, melyekből elképesztő mennyiségű oldódik ki a filteres teák fogyasztásával – mutat rá egy új vizsgálat.
A mikroműanyagok olyannyira a mindennapjainik részévé váltak, hogy immár az állatok és az emberek szervezetében is megtalálhatók. Él azonban egy egészen furcsa, szinte mindennek ellenálló állat, amelyik – úgy tűnik – még a mikroműanyagokat is elkerüli.
Kínai kutatók a pamutban lévő cellulóz, valamint a tintahalak csontjában lévő kitin segítségével olyan anyagot fejlesztettek, ami segíthet megtisztítani a szennyvizet a mikroműanyagtól.
A problémára vannak rendszerszintű és egyéni megoldások is.
Lassan tényleg mindenhol jelen vannak a mikroműanyagok, és ez komoly probléma lehet. Most egy újabb helyen találták meg a szervezetben.
A francia Agir pour l’environnment nevű szervezet bevizsgáltatta a műanyag palackokat, és kiderült, többféle mikroműanyag van benne, mint amiről korábban tudni lehetett. Ráadásul darabszámra is egyre több lesz benne, minél többször nyitnak ki egy PET-palackot.
Több veszély is leselkedik az emberre, ha nem a megfelelő anyagú palackot használja egy adott italhoz – de veszélyt jelenthetnek a mikroműanyagok és a baktériumok, gombák is.
Az átlagember szervezetébe egy becslés szerint hetente egy bankkártyányi műanyag kerül apró részecskék formájában. A hatás egyelőre felmérhetetlen, de erősödik a gyanú, hogy egyebek mellett a nemzőképesség is kárát láthatja ennek.
Kínai kutatók egészséges férfiaktól vett spermiummintát tanulmányoztak, és kiderült, nyolcféle mikroműanyag van bennük.
Lassan tényleg mindenhol mikroműanyagot találnak a kutatók: most emberi és kutyáktól vett hereszöveteket vettek górcső alá, és maguk is meglepődtek attól, amit találtak.
Életmentő, de legalábbis rendkívül hasznos lehet az indiai kutatók legújabb fejlesztése, ami korunk egyik legnagyobb problémát jelentő szennyezésével, a mikroműanyagokkal számolna le.
Rengeteg plasztikhulladékot pedig délkelet-ázsiai országokba exportál a Nyugat, amivel egyre inkább ellehetetleníti a helyi halászatot. Olyannyira, hogy Indonéziában egyes halászfalvak inkább átálltak a haltenyésztésre.