Egyedülálló kutatást végeztek a Tiszán és mellékfolyóin öt éven át Kiss Tímea, a Szegedi Tudományegyetem egykori docense és munkatársai, hogy megtudják, mennyi a mikroműanyag a vízben és az üledékben – írja a 444.hu.

A méréseik szerint

• 2021-ben az ukrán és a szerb területeken volt jelentősebb a mikroműanyag mennyisége a Tiszában, köbméterenként 20-39 darab, miközben Magyarországon ez a szám kevesebb volt, átlagosan köbméterenként 19 darab.
• 2022-ben a számok enyhe növekedést mutattak, átlagosan 22 db/m³ mikroműanyag volt a vízben.
• 2023-ban a kutatók is meglepődtek azon, hogy a magyar szakaszokon csaknem megduplázódott a mikroműanyag mennyisége.

A fentiek mellett megállapították azt is, hogy a Tisza mellékfolyói nagyon szennyezettek, tavaly a Sajóban 196 db/m³ mikroműanyagot találtak, míg például a Hernádban 77 darab/m³-t.

Kiss Tímea szerint a Tisza mellékfolyói azért ennyire szennyezettek, mert olyan, általában elmaradottabb térségekből erednek, ahol még nem elég fejlett a szennyvíztisztítás. Ráadásul a nagyobb esők során a mikroműanyag bemosódik a hegy- és dombvidékek patakjaiba, amelyek árhullámokat alakítanak ki a Tiszán, ezért áradáskor sokkal több mikroműanyag figyelhető meg benne.

Az eredmények azt is mutatják, hogy dinamikusan változik a mikroműanyag mennyisége egy-egy mintavételi helyen, ezért az egyszeri mérések nem tükrözik a tényleges szennyezettséget. Tehát hosszútávú monitoringra lenne szükség, nemcsak a Tiszán, de a hazai folyók mindegyikén.

A 444.hu azt írja, tavaly az üledékben is kimagaslóan sok, kilogrammonként átlagosan 1530 darab mikroműanyagot találtak a Tiszában, a mellékfolyókban pedig 2274-et. Nemzetközi összehasonlításban a Tiszán mért adatok vetekednek az igazán szennyezett folyók adataival, a kínai és indiai folyók üledékében van annyi mikroműanyag, mint nálunk.

A kutató szerint a a mikroműanyagok közül a leginkább a műanyag szálak a problémásak, és a Tiszán éppen ezeknek az aránya a legmagasabb, körülbelül 90-95 százalék. Mivel a szálak a mosás révén kerülnek be a szennyvízbe, Kiss Tímea szerint megoldást jelentene ha már a mosógépekben szűrnék az elfolyó mosóvizet, másrészt ott is be kellene vezetni a szennyvíztisztítást, ahol jelenleg nincs. Továbbá a szennyvíziszapot nem a földekre kellene kiszórni, hanem például hőerőművekben elégetni.

Emellett egyénileg is sokat tehetnénk azért, hogy kevesebb mikroműanyagot juttassunk a környezetünkbe, például azzal, hogy nem mosunk annyit.