Egymillió forintos minimálbért ígért Magyar Péter 2030-ra, két-három éven belüli egymilliós átlagbérrel kontrázott erre rá Orbán Viktor. A 2022-eshez fogható infláció vagy 500 forint környéki euróárfolyam lehetne az eredmény, ha ezt bármelyikük is megpróbálná megvalósítani.
Éjszaka jelent meg egy jogszabálytervezet, amelybe belekerült, hogy a minimálbérnek el kell érnie az átlagbér felét. Ezzel jelenleg 301 ezer forint is lehetne a minimálbér.
A Nemzetgazdasági Minisztérium háttérszámítása szerint évente 12 százalékot emelkedhet a minimálbér, amivel az átlagkereset feléhez közelítené az összeget a kormányzat. A garantált bérminimum ennél jóval alacsonyabb ütemben nőne ez idő alatt.
A kormány, a munkáltatók és a munkavállalók érdekképviseletei egyetértettek, hogy a minimálbérnek 2027-re el kell érnie az átlagkereset 50 százalékát. Ám csak a – jelenleg mintegy havi 40 ezer forinttal – alacsonyabb rendszeres átlagkereset 50 százalékát.
Mi a különbség a minimálbér és a garantált bérminimum között? Mennyire felel meg ez az összeg a gazdasági valóságnak? Meg lehet-e élni a minimálbérből? Ezekre a kérdésekre keressük a válaszokat gazdasági podcastunk évadnyitójában.
Néhány hónapon belül akár 2000 milliárd forint is rászakadhat a magyar gazdaságra, de ez csak azoknak feledteti az elmúlt két szűk esztendőt, akik a válsághatások ellenére képesek voltak megtakarításra.
A minisztérium szerint figyelembe kell venni a garantált bérminimumot is a valós képhez, így az ország már nincs is az utolsó előtti helyen.
A szakszervezeti tömörülés szerint a kormány ügyeskedik a minimálbérről szóló uniós irányelv átültetésével.
Emelkednek a minimálbérhez kötött ellátások, egyebek mellett a gyed és a gyod.
A magyar minimálbér vásárlóértéke zuhant a második legnagyobbat az Unióban.
Újabb mínuszos, a várakozásoknál gyengébb GDP-adat érkezett; Bige László megzsarolta a kormányt a termelés leállításával; elkezdődtek az elbocsátások a Dunaferr körül. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
A foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár Czomba Sándor nyilatkozata szerint nem várnák meg 2024 januárját, már most decemberben emelnének a minimálbéren 15 százalékot, a garantált bérminimumon pedig 10 százalékot.
A dolgozói és a munkáltatói oldal egyeztetésein egyre hangsúlyosabb szerepet kap egy olyan, 2024-től 2027-ig tartó stratégia, amely szerint összeolvadna a minimálbér a garantált bérminimummal, a dolgozók szakképzettségét pedig ágazatonkénti bértarifa-rendszerrel honorálnák.
Évközi minimálbér-emelés viszont végül nem lesz. Dolgozói oldalról a minimálbért 15, a garantált bérminimumot 10 százalékkal növelnék, de ez a kérdés még nyitott. 2027-ig összevonnák a kettőt, a szakképzett dolgozók plusz tudását pedig ágazati kollektív szerződések keretében fizetnék ki.
Megkezdődtek a minimálbér-tárgyalások a vállalkozók és a kormány között, ám egyelőre várni kell a fehér füstre.
A minimálbér és a garantált bérminimum közti különbség a következő években úgy szűnne meg, hogy a minimálbér jóval nagyobb mértékben emelkedne, mint a garantált bérminimum.
Az EU-s szabályokból lényegében semmiféle jelentős minimálbér-emelési kényszer nem következik. A szakszervezetek mindenesetre szükségesnek látják a minimálbér felzárkóztatását, és ebben jó eséllyel partnerre találnak a gazdaságélénkítésben utazó kormányban.
A Magyar Szakszervezeti Szövetség közleményben reagált a minimálbér-tárgyalásokra.
A politikus által hivatkozott cikk a garantált bérminimum 10 százalékos emelését is tényként kezeli, miközben a foglalkoztatáspolitikai államtitkár két nappal korábban azt mondta, ez még nem biztos.
A VOSZ üzletihangulat-felmérése szerint a kkv-vezetők 77 százaléka egyáltalán nem adna béremelést a következő 12 hónapban, de a többség egy 10 százalék alatti emelést „el tud képzelni”. A minimálbér-tárgyalásokon egy 10-15 százalék közötti emelés körvonalazódik, ami meghatározó lesz az átlagkeresetre is. Az üzleti hangulat nem romlott érdemben a harmadik negyedévben, de a cégek egyre nagyobb problémának látják a fizetési morál romlását és az uniós pályázatok hiányát.
