Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
A magyar minimálbér vásárlóértéke zuhant a második legnagyobbat az Unióban.
A teljes állásúak legkisebb kötelező fizetése 10 és fél százalékot veszített értékéből tavaly január és idén július között Magyarországon – az Európai Bizottság friss jelentése szerint. Ezzel – Csehország után – Magyarországon mérték a második legnagyobb visszaesést az Unió 21 tagálláma közül, ahol van minimálbér.
„Alapvetően ennek az az oka, hogy Magyarországon volt a legnagyobb az infláció a vizsgált periódusban. Látjuk a hónapról hónapra beérkező adatokat, hogy bár csökken az infláció Magyarországon is, de továbbra is a legmagasabb az Európai Unióban – mondta az RTL Híradónak Hornyák József, a Portfolio.hu makroelemzője.
Bérszakadékról árulkodnak a KSH friss, az idei harmadik negyedévről szóló adatai.
A dolgozók legrosszabbul kereső 20 százalékát, vagyis nagyjából 650 ezer magyart átlagosan havi bruttó 243 ezer forintért alkalmazták. Miközben a legjobban fizetett 20 százalék majdnem ötször annyit, 1 millió 181 ezernél is többet kapott havonta.
A minimálbért idén januárban 16 százalékkal, tavaly pedig, a választás előtt 19 és fél százalékkal emelték.
Az RTL ma megkérdezte a kormányt, hogyan értékelik, hogy a most 232 ezres minimálbér kevesebbet ér a boltokban, mint 167 ezres tavalyelőtt. Válaszukban azt írták, hogy „a minimálbér 15, a garantált bérminimum 10 százalékkal fog emelkedni decembertől”.
Az erről szóló, két hete bejelentett bérmegállapodást a legnagyobb szakszervezeti szövetség nem írta alá. És most azt mondják, őket igazolják a legfrissebb statisztikák.
„Ez tovább erősíti azt a követelésünket, hogy magas béremelésre lesz szükség 2024-re vonatkozóan. Hiszen a fogyasztás nem nő, és a fogyasztáshoz szükség van a béremelésre” – szögezte le Székely Tamás, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnökségi tagja.
Az Unió öt tagállamában nem változott, hatban pedig nőtt a minimálbér vásárlóértéke az Európai Bizottság szerint. Utóbbiak közé tartozik például Belgium, Luxemburg és Hollandia.
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Bővült azon fejlesztési lehetőségek köre, amelyekre a Demján Sándor Tőkeprogramban forrást igényelhetnek a vállalkozások.
Javult a vállalkozások alkupozíciója: az árak konszolidálódtak, a kockázati prémiumok csökkentek, van verseny. Érdemes élni a lehetőségekkel.
Már egyetlen, megfelelően kiválasztott MI-eszköz révén is jelentős hatékonyságnövekedést érhetnek el a kisebb cégek is.