Jövőre szinte biztosan 10-15 százalék között nőnek majd a keresetek

A VOSZ üzletihangulat-felmérése szerint a kkv-vezetők 77 százaléka egyáltalán nem adna béremelést a következő 12 hónapban, de a többség egy 10 százalék alatti emelést „el tud képzelni”. A minimálbér-tárgyalásokon egy 10-15 százalék közötti emelés körvonalazódik, ami meghatározó lesz az átlagkeresetre is. Az üzleti hangulat nem romlott érdemben a harmadik negyedévben, de a cégek egyre nagyobb problémának látják a fizetési morál romlását és az uniós pályázatok hiányát.

Jövőre szinte biztosan 10-15 százalék között nőnek majd a keresetek

Úgy tűnik, mintha a vállalkozások hangulata nem romlott volna érdemben a harmadik negyedévre, azonban a felszín alatt mutatkoznak repedések – vezette fel a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) üzleti hangulatindexe, a VOSZ Barométer friss eredményeit Kozák Ákos, a vizsgálatot készítő Egyensúly Intézet társalapítója, üzleti kapcsolatokért felelős igazgatója.

A fő mutató a második negyedévhez képest lényegében stagnál (az adatfelvétel augusztusban volt, tehát az akkori állapotokat mutatja), 56-ról 55 pontra csökkent. Igaz, az első negyedévben még 61 ponton állt, ahhoz képest a romlás már jelentős, egyelőre kérdés, trendszerű hangulatromlás látható-e.

Kevés a megrendelés és a pályázat

A korábbiakhoz képest változott, mi aggasztja leginkább a vállalkozásokat. Az energiaárak elszállása „nem forró téma már”, legnagyobb problémaként a megrendelések visszaesését említették. Illetve attól nem függetlenül legnagyobb kockázatként a veszteséges működést. Ami érthető, megrendelések híján kevesebb bevételre számíthatnak, ugyanakkor a költségek nem csökkennek, sőt a béremelési kényszer miatt nőni fognak.

Összességében a harmadik negyedévben az árnövekedés, a szakképzett munkaerő hiánya és a megrendelések elmaradása jelentette a mindennapi üzletmenettel kapcsolatos legnagyobb problémákat. Egyéb, markáns problémák: forráshiány, likviditási problémák, bürokrácia.

Fontos kockázati tényezőként megjelent a pályázatok hiánya – megint csak érthető, Magyarország még mindig nem fér hozzá se az uniós Helyreállítási Alap, se a folyamatban lévő költségvetési ciklus forrásaihoz.

Országos, nemzetgazdasági szinten látott problémaként megjelent a beruházások hiánya, ezt a korábbi felmérésekben nem látták komoly problémának a megkérdezettek. És továbbra is jelentős problémának érzékelték az inflációt. Ugyebár az adatfelvétel augusztusban volt, abban a hónapban még rendkívül magas, 16 százalékot meghaladó volt az infláció. (Tegyük hozzá: a szeptemberi, 12 százalék fölötti adat is nagyon magas, és továbbra is Európa-bajnok.)

Félő, hogy újra körbetartozások alakulnak ki

Látható – jegyezte meg Kozák Ákos –, hogy a megkérdezett vállalatvezetők (a VOSZ tagvállalatai közül kerültek ki) ambivalensen látják a helyzetet. A saját vállalkozás helyzetét meglehetősen stabilan értékelik, ugyanakkor az általános gazdasági helyzetet egyre veszélyesebbnek ítélik a kkv-k. Nem igazán találtak olyan cégvezetőket, akik szerint a gazdasági helyzet rövid távon biztonságosabb lenne. Ebben szerepet játszhat, hogy a VOSZ tagvállalatai jellemzően az életerősebb kkv-k közül kerülnek ki, akik vélhetően jobb helyzetben vannak, mint egy átlagos mikrovállalkozás. Az üzleti kilátások értékelésekor a megkérdezettek többsége „nem kedvezőtlen” választ adott – mindenesetre az előző felméréshez képest 4 százalékpont romlás figyelhető meg.

A fizetési morál percepciója jelentősen romlott, vagyis többen látják problémának, hogy az üzleti életben a megrendelők nem fizetnek időben. A jelek szerint ez „markáns problémává kezd válni”. Mondani sem kell, ha a fizetési morál sokat romlik, ha újra jelentős körbetartozások alakulnak ki, az az egész vállalati szektort, az egész gazdaságot negatívan érintheti.

10-15 százalékos béremelések várhatók jövőre

Különösen a folyamatban lévő minimálbér-tárgyalások fényében szóra érdemes eredmény, hogy jelen állás szerint a vállalkozások 77 százaléka nem tervez béremelést végrehajtani a következő 12 hónapban. (Az első negyedévben még csak 49 százalék gondolta így.) Ez persze csak a megkérdezettek véleményét tükrözi, kizárható, hogy januárban – akár a megkérdezettek körében – tényleg ekkora arányban ne történnének bérfejlesztések. Különösen, hogy egy másik kérdésre a válaszadók többsége azt válaszolta, 10 százalékos vagy az alatti béremelést „tud elképzelni”.

Borítékolható, hogy béremelések lesznek, a minimálbér-tárgyaláson alakuló konszenzus most a minimálbér 15 százalékos, és a garantált bérminimum (szakmunkás minimálbér) 10 százalékos emelésénél tart. Perlusz László VOSZ-főtitkár szerint ezek a mértékek a munkáltatói oldal számára nagyjából elfogadhatóak, a végleges megállapodásig még némi finomhangolások várhatók – tehát a garantált bérminimum valamivel nagyobb, míg a minimálbér valamivel kisebb mértékben emelkedhet. De alapvetően egy 10-15 százalékos januári minimálbér/garantált bérminimum emelésre lehet számítani.

Mivel a legkisebb fizetések emelése a magasabb béreket is feljebb tolja, a historikus tapasztalatok szerint a januári minimálbér/garantált bérminimum-emelés meghatározó az átlagkereset emelkedésének ütemére is. Ebből kiindulva jövőre a keresetek emelkedése (januárban és az év egészében) 10-15 százalék közé várható. Ha az éves átlagos infláció 2024-ben 6 százalék lesz, ahogy a jegybank várja, akkor ez 4, valamivel 4 százalék fölötti reálbér-emelkedést fog jelenteni.

Perlusz László szerint nagyjából ez a maximum, amit a vállalkozások még képesek elviselni, egy stagnáló, recessziós gazdasági környezetben. Már az idei helyzet sem volt egyszerű, a minimálbér és a garantált bérminimum emelésének tovább gyűrűző hatása volt a hazai kkv-k működésére, a cégek 38 százaléka további béremelést hajtott végre a bérfeszültségek elkerülése érdekében. Minden ötödik kkv pedig elhalasztotta a beruházásait. Utóbbi különösen aggasztó – mondta Kozák Ákos –, azt jelzi ugyanis, hogy a vállalkozások egy nem elhanyagolható részénél a jövő terhére ment a jelen béremelési kényszere. A megkérdezett cégvezetők 43 százalékának érezhető problémát okozott ebben az évben a bérköltségek kigazdálkodása, de ugyanekkora arányban vannak azok is, akik a bérjellegű költségeket gond nélkül ki tudták gazdálkodni.

Nehéz minimálbér-tárgyalás

Az idei emelés mértékének meghatározásakor fontos megtalálni az arany középutat, ha a vállalkozások túl nagy béremelésre kényszerülnek, akkor annak fedezetét áremelésekkel kell előteremteniük, az erőteljesebb átárazások az inflációt növelik, végső soron felzabálják a béremelések értékét, legrosszabb esetben beindulhat az ár-bér spirál – fejtette ki a hvg.hu kérdésére.

A munkavállalói oldal részéről egy ekkora (4+ százalékos) reálbér-emelkedés ilyen gazdasági környezetben nem lebecsülendő – mondta Perlusz László. De azt ő és Kozák Ákos is elismerték, hogy ilyen magas inflációjú környezetben, ennyire felborult árstabilitás mellett sok munkavállaló léphet majd fel „visszatekintő” bérigénnyel, tehát a januári béremelés mértékét nem a 2024-re várható infláció mértékéhez, hanem a 2023-ashoz fogják mérni.

Kérdésre válaszolva Perlusz László azt is elismerte: adva, hogy a vállalkozások többsége szíve, illetve lehetőségei szerint egyáltalán nem hajtana végre most bérfejlesztést, nehéz az érdekeiket képviselni a minimálbér-tárgyaláson, ahol 10+ százalékos emelés körvonalazódik. Ám ugyanez igaz a munkavállalók képviselőire, akiknek be kell érniük „csak” 10+ százalékos emeléssel.

Útmutató cégvezetőknek

Útmutató cégvezetőknek

Aktuális pályázatok

Összefoglaló az aktív pályázatok legfontosabb feltételeiről: kik pályázhatnak, mekkora összeget lehet igényelni, mire fordítható az elnyert támogatás.

Meghalt Ozzy Osbourne

Az egykor zűrös életű rocklegenda alig két hete adta le minden idők második legtöbb bevételt termelő jótékonysági koncertjét. Számos egészségügyi problémája volt, Parkinson-kórban is szenvedett.

utazás

Európa 5 legszebb vasútvonala

Lélegzetelállító alpesi tájaktól a Harry Potterből ismerős viaduktig az öreg kontinens tele van szebbnél szebb vasútvonalakkal, melyeknek nagy részén ráadásul külön felár nélkül vonatozhatunk.