Vannak hatékony eszközök a devizapiaci kockázatok kezelésére
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumát (VKF) alkotó szakszervezeti konföderációk és munkáltatói érdekképviseletek elé került egy kormányzati javaslat, amely arról szól, hogy
- a minimálbér és a garantált bérminimum 4 év alatt olvadjon össze,
- és a 2027-re kialakuló egységes minimálbér érje el az akkori mediánbér 60%-át, megfelelve ezzel az Európai Unióban biztosítandó megfelelő minimálbérekről szóló 2022/2041 irányelvben (a továbbiakban irányelv) foglalt egyik lehetséges referenciaértéknek.
A javaslatról szóló egyeztetéseken az is felvetődött, hogy a megszűnő egységes garantált bérminimumot ágazati bértarifa rendszerek váltanák fel.
A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MSZSZ) szerint a minimálbérnek a mediánbér 60 százalékára történő felzárkóztatását és a szaktudás fokozott elismerésének fenntartását együttesen elérendő célnak kell tekinteni. Épp ezért az érdekképviseleti szervezet nem támogatja az egységes országos garantált bérminimum megszüntetését egészen addig, amíg a valamennyi ágazatra kiterjedő, stabilan jól működő ágazati bértarifát is magában foglaló ágazati kollektív szerződési rendszer nem épül ki.
Azt a javaslatot, hogy az országos garantált bérminimum és a minimálbér különbségének reálértékét csökkentsék, az MSZSZ szerint csak abban az esetben lehet elfogadni, ha garanciákat kapnak és gyors eredményeket tapasztalnak az ágazati tárgyalások és megállapodások működőképességére vonatkozóan.
A Magyar Szakszervezeti Szövetség álláspontja szerint ‒ figyelembevéve az alacsony jövedelmi szinten jelentkező inflációt ‒ 2024-ben a kétféle minimálbérnek legalább 15%-os emelése szükséges annak érdekében, hogy azok megőrizzék a reálértéküket.
