Dinasztikus váltás helyett több forrásunk szerint inkább Dobrev Klára puccsának köszönhető Gyurcsány Ferenc távozása a közéletből. Elemzők szerint az új vezető alatt sem számíthat a DK a parlamenti küszöb átlépésénél jobb eredményre, de elvihet pár százaléknyi szavazót Magyar Péteréktől. A Momentum viszont nem akar gátja lenni a „rendszerváltásnak”.
Komjáthi Imre, az MSZP elnöke bízik abban, hogy lehetséges együttműködni egy Dobrev Klára vezette DK-val.
Stummer János 2024 óta tagja a Momentum elnökségének, előtte a Jobbikban politizált.
A Momentum elnöke szerint az átláthatósági törvénnyel gyakorlatilag büntethetővé teszik az uniós pénzek felhasználását.
Arról, hogy a párt megméreti-e magát, a küldöttgyűlés dönt júniusban.
Fekete-Győr András vetette fel, hogy a 3 százalékra mért párt ne legyen akadálya a kormányváltásnak. A párt küldöttgyűlése mondja ki a végső szót, június 7-én.
Töméntelen pénzt költött már a propaganda Magyar Péter-ellenes kampányokra – látható eredmény nélkül. A korábban más politikusokkal szemben végigvitt lejáratási technikák ezúttal nem működnek, ezzel azonban még korántsem ürült ki Orbán Viktor eszköztára, kérdés, hogy meddig kész elmenni. Közben a Tisza visszalő: most éppen azt teregette ki, hogy a békepártiságát évek óta sulykoló Fidesz már 2023-ban „átállt a háború felé vezető út nulladik fázisára.”
Organikus összeomlás vagy új stratégiai cél felé tart a Momentum? Fekete-Győr András azt javasolja, el se induljanak a 2026-os választáson. A HVG-nek adott interjúban azt mondta, ez egyszerre vezethet rendszerváltáshoz és a Momentum túléléséhez is. Szerinte azt kell eldönteni, hogy a probléma vagy a megoldás része akarnak lenni. A volt elnök beszélt arról is, mit tehetnének most más ellenzéki pártok, és mit tesz ő, ha a terve kudarcba fullad.
Tompos Márton szerint önhatalmúlag vitte a nyilvánosság elé a kérdést, hogy induljanak-e 2026-ban.
Hosszú elnökségi ülést tart szerdán a Momentum, ez elé időzítette a volt elnök, Fekete-Győr András a merész javaslatát, hogy a párt inkább el se induljon a 2026-os választáson. A HVG úgy tudja, erről és a mandátumáról lemondott Orosz Anna képviselő-utódlásáról is szó lesz az elnökségin.
Egy jó szándékú, de a politikában nagy tehetséget eddig nem mutató, valódi vezető nélküli közösség karriermódosításra képes tagjainak logikus lépése lehet, hogy a 2026-os összeomlás előtt önként távoznak a közéletből. Vagy más számítás van a háttérben? Vélemény.
A füstgyertyákkal is tiltakozó momentumos képviselők és Hadházy Ákos ügyében Kövér László feljelentése nyomán jelenleg büntetőeljárás zajlik, bár egy szabálysértési eljárást közben megszüntettek. A már több tízmilliós pénzbírsággal és kitiltással büntetett ellenzékiek mentelmi jogát Polt Péter hamarosan kikérheti.
Elvileg több tucat ember közül kerülhet ki a parlamenti mandátumáról lemondott Orosz Anna utódja, de ennél a valóságban jóval szűkebb azon momentumos politikusok listája, akik komolyan szóba jöhetnek.
Tompos Márton, a Momentum elnöke posztolt arról, hogy több náci szimbólumot is lehetett látni a Mi Hazánk május elsejei rendezvényén.
Miért jó most Magyarországon élni, és mik a legfőbb problémák az országban? Elmentünk több párt majálisára, hogy erről kérdezzük a résztvevőket. Az MSZP és több szakszervezet a Városligetben ünnepelt, a Mi Hazánk budán őrizte a magyar hagyományokat, Hadházyék a Kossuth téren tüntettek, a Momentum pedig a Karmelitába próbált feljutni.
A Momentum összesítette, hogy mennyi bírságot kaptak a kormány ellen tüntetők az elmúlt hetekben.
A fideszes házelnök javaslatára, kormánypárti szavazatokkal döntött az Országgyűlés a márciusban füstgyertyás akcióval az ülésteremben tiltakozó ellenzékiek megbüntetéséről. A rekordösszegű büntetés mellé újdonságként ezúttal kitiltás is jár.
Az ülésen 19 előterjesztés vitáját folytatják le.
Sebők Éva egy molinót tartott a karzaton az Alaptörvény módosításakor.
A képviselő szerint a rendőr társa letépte a felvarrót, amikor észrevette, hogy fényképezik.
