„Hiszek abban, hogy a kulcs a rendszer bukásához, hogy mindannyian kilépjünk annak keretei közül” – ez is szerepelt Orosz Anna, a Momentum képviselőjének indokai között, amikor hétfőn bejelentette, hogy lemond a mandátumáról. A távozó politikus a HVG-nek nem kívánt többet mondani, mint amit a Facebook-posztjában is leírt, kiemelve az esetet, amikor három hete a rendőrökkel került összetűzésbe:
„A rendszer szó szerint és átvitt értelemben is hátracsavarja a karjaimat, ha valamit tenni próbálok a választók érdekében.”
A bejelentését tartalmazó Facebook-posztja után másfél órával Orosz Anna neve már el is tűnt az Országgyűlés honlapjáról, már nem található az aktív képviselők listáján, és ezzel együtt a Momentum-frakció létszáma is 10-ről 9-re csökkent. A távozó politikus ezzel a döntéssel egyébként önként mondott le a képviselőséggel járó havi bruttó 2,8 milliós, vagyis nettó közel 1,9 milliós fizetéséről.
Az egyéni képviselői mandátum azonban nem maradhat üresen, viszont Orosz Anna helyének betöltése ezúttal rendhagyó lesz. A korábbi, évtizedes gyakorlat, miszerint ilyenkor időközi parlamenti választást tartanak, vagyis soron kívül a szavazóurnához hívják az adott egyéni választókerület lakóit, ezúttal nem jöhet szóba. A Fidesz ugyanis korábban úgy változtatott a választási törvényen, hogy
az általános parlamenti választásokat megelőző egy évben – vagyis idén április 1-jétől – nem lehet időközi választást tartani, a kiesett egyéni képviselői helyet listáról kell pótolni.
Orosz egyébként saját körzetében – ez a főváros XI. kerülete, Újbuda egy jelentős részét lefedő Budapest 2-es körzet – közös ellenzéki indulóként, de a Momentum jelöltjeként a 2022-es választáson fölényesen győzte le a Fidesz–KDNP jelöltjét. Orosz 52 százalékot szerzett, míg Simicskó István alig 41-et. Orosz a frakció négy egyéni győztesének egyike volt Szabó Szabolcson, Hajnal Miklóson és Tóth Endrén kívül.
A szabályváltozás miatt azonban utódlásáról nem a helyi választók, hanem a Momentum dönt. Olyan megkötés sincs, hogy a 2022-es választási listáról a sorban utána következő momentumos jelölté a képviselői hely, hanem bárkit választhat a párt. A döntést a Momentum elnöksége fogja meghozni rövid időn belül, de lehet, hogy ez napokig is eltart – értesült pártbeli forrásokból a HVG.
A 2022-es lista sajátossága, hogy a 279 jelöltet tartalmazó országos névsor nem tisztán momentumos lista volt, hanem hatpárti – DK-s, MSZP-s, momentumos, LMP-s, párbeszédes és jobbikos – közös ellenzéki, amelyet Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelölt vezetett. Ezen persze nagyon sok momentumos politikus is volt, így több tucat név is szóba jöhet a listáról Orosz Anna utódként.
Orosz Anna a parlamentben 2022-ben
Túry Gergely
A több tucat listás névből azonban hatan eleve bent ülnek a frakcióban, többen pedig nem jöhetnek szóba, így jobbára csak a kevésbé ismert nevekből válogathat majd az elnökség a ciklusból hátralévő egy évre. Kiesik például a volt pártelnök, Fekete-Győr András, hiszen ő már volt is képviselő, egy tüntetésen tanúsított magatartása miatt pedig jogerősen elítélték, emiatt is fosztották meg a mandátumától tavaly.
Kiesik továbbá a párt 2022-es listáján szerepelt, ismert és népszerű politikus, Soproni Tamás, hiszen ő a VI. kerület – a tavalyi önkormányzati voksoláson újraválasztott – polgármestere, ez a poszt azonban összeférhetetlen az országgyűlési képviselőséggel. A Momentum listáján szerepelt Szél Bernadett is, de ő már jó ideje felhagyott a politikával, most éppen kutatói ösztöndíjjal Tajvanon dolgozik, kutat és tanít.
Szintén ismert név a listáról, de nem jöhet szóba képviselőutódként Berg Dániel, aki jelenleg a II. kerületben Őrsi Gergely polgármester egyik helyettese, márpedig a képviselőséggel az alpolgármesterség is összeférhetetlen. Van továbbá a 2022-es listán olyan személy is, aki azért nem jöhet szóba, mert a pártból is kilépett már. Ilyen Ilyés Márton, aki tavaly távozott, mert nem értett egyet a párt irányvonalával.
A 2022-es országos lista egyik legismertebb neve a volt pártelnök és EP-képviselő Donáth Annáé, de ő már kiszállt a politikából. Ismert név még Kerpel-Fronius Gáboré, aki korábban főpolgármester-helyettes is volt, ám ő a HVG megkeresésére nem kívánta az esélyeit latolgatni. Összességében még Kerpel-Fronius Gáborral együtt is alig három tucat névre szűkült az utódjelölt-esélyesek 32-es listája:
- Paróczai Anikó
- Csillag Tamás
- Hornyák Evelin
- Naszádos Zsófia
- Szemző Áron
- Hollai Gábor
- Urfi Máté
- Dukán András Ferenc
- Nemes Balázs
- Supka-Kovácsné Holzhofer Tünde
- Dr. Szigeti Flóra
- Vajda Viktória
- Iker Áron
- Tomos Endre
- Ollero Marco
- Gergely Bálint
- Kosztin Mihály
- Majoros András
- Lados Tamás
- Száraz Zoltán
- Mihálik Edvin
- Elekes István
- Kiss László
- Bodrozsán Alexandra
- Szántai László
- Buzinkay György
- Kiss László
- Mándi László
- Gyenes Szilárd
- Dr. László Győző
- Oláh József
- Kerpel-Fronius Gábor
Ami pedig a jövőt illeti, Orosz Anna a lemondásakor – amit a közös jelöltsége miatt a DK-s Gréczy Zsolt élesen bírált – azt is közölte, biztosan nem indul a 2026-os választáson. Orosz egykori győztes egyéni választókerületére jövőre már rá sem lehet majd ismerni, mert mint ahogy Tompos Márton, a Momentum elnöke – méltatva Orosz döntését – is megjegyezte, azt „megszüntette az egypárti kétharmad”.
Valóban, ahogy a HVG is megírta, a Fidesz javaslatára tavaly ősszel a kétharmados kormánypárti többség mintegy 80 ponton módosította a választási szabályokat, köztük teljesen átszabta a Fidesz–KDNP számára kudarcot kudarcra halmozó Budapesten az egyéni választókerületek határait – ez 2026-ban a Fidesznek kedvez majd. A 18 budapesti körzetből 16 lett, és a legtöbbre, ami maradt, arra sem lehet ráismerni:
