Hosszú publicisztikában megy neki Náray-Szabó Gábor akadémikus, a Professzorok Batthyány Körének elnöke a Magyar Időkben tudótársainak. Szerinter ők állnak annak útjában, hogy a magyar kutatás jobban teljesíthessen. Náray-Szabó úgy véli, igenis a kormányzatnak kell eldöntenie, hogy az akadémikusok milyen kutatásra kapjanak pénzt. Azt írja:

Mindenki azt kutat, amit akar, de – teszem én hozzá – a szükséges anyagi forrásokat valakinek: az államnak, a gazdaság szereplőinek, esetleg egy magánembernek biztosítani kell. Kutatási forrás nem jár alanyi jogon senkinek. A finanszírozónak szíve joga, hogy a neki tetsző témákat kiemelten, a kevésbé tetszőket ímmel-ámmal, a nem tetszőket pedig egyáltalán ne finanszírozza. 

Náray szerint közmegegyezés uralkodik abban, hogy növelni kell a versenyképességünket, ennek pedig nélkülözhetetlen eleme az innováció növelése. Fordulatnak kell lezajlania a fejekben, rá kell állni a versenyképességünket növelő pályára. Ez csak úgy megy, ha a felek bizalommal viseltetnek egymás iránt, készek a váltásra, az állam pedig okosan növeli a forrásokat, írja. Lehet, hogy hozzá kell nyúlni az intézményekhez is, de ehhez türelem és a másik szempontjai­nak nagyvonalú figyelembevétele szükséges. Ha sikerül, jelentősen növekedhet a versenyképességünk, és Mari néni is jól jár - fogalmaz Náray-Szabó. Szerinte azonban

nálunk a bizalmatlan szabadságharcosok utcára mennek szabadon választott té­máik védelmében, mégis előszeretettel csüngenének a megvetett állam csecsein.

A mindenkori kormányzat eddig megértő volt ezzel a magatartással kapcsolatban Náray szerint és általában ráhagyta a tudósokra, hogy azt kutassák, ami nekik tetszik, de a tudomány irányítói és finanszírozói ezidáig elmulasztottak feltenni maguknak egy kérdést: miért jó Mari néninek, vagyis az átlagos adófizetőnek, ha szabadon virul Magyarországon az alapkutatás? Szerinte nem várható el a magyar adófizetőktől, hogy majd valamikor másutt hasznosuló alapkutatásokat finanszírozzon.

Náray-Szabó szerint történelmi tapasztalatokra vezethető vissza, hogy a magyar kutatók nem szeretnek kockázatot vállalni és a biztonságot helyezik előtérbe.

A legöbb kutató vehemensen ragaszkodik az évtizede művelt témájához és az ezt támogató állami forrásokhoz, eszébe se jut, hogy másokat keressen, bár ma már megnyílt a világ,

komoly pályázati pénzeket lehet szerezni például az Európai Tudományos Alaptól. Megállapítása szerint. A Vincent blog erre reagálván azt írja: a kémiában, azaz Náray-Szabó kutatási területén az elmúlt tizenkét évben egyetlen magyar szerzett csupán pályázati támogatást az Európai Tudományos Alaptól. A szenior kutatók által pályázható ösztöndíjat Magyarország összesen húsz alkalommal kapta meg, míg Izrael több mint százszor, Svájc pedig évente több mint húsz alkalommal nyerte el ezt az elmúlt időszakban.