Már a giliszták is tele vannak mikroműanyaggal, és ez óriási bajt jelez
Az eddigi legátfogóbb vizsgálatot végezték el két egyetem kutatói, amelyből kiderül, hogy mennyire mélyen szőttet át a talajt a mikroműanyag-szennyezés.
Brazil kutatók arra figyelmeztetnek, a mikroműanyagok már a csontokat is beszennyezik, ami számos problémát eredményezhet.
Számos kutatás bizonyította az elmúlt években, hogy a mikroműanyagok mindenhol jelen vannak a környezetben. Megesszük, megisszuk és belélegezzük őket, így nem csoda, hogy az emberi szervezet is tele van velük. Most a szervezet egy olyan részében is kimutatták már, amire eddig nem volt példa.
Egy 62 kutatás eredményét összegző tanulmány szerint a mikroműanyagok és a kisebb nanoműanyagok több módon is hatással vannak a csontváz egészségére – emeli ki a lényeget a Science Alert. Rodrigo Bueno de Oliveira, a brazil Campinas Állami Egyetem tudósa szerint számos kutatás utal arra, hogy a mikroműanyagok mélyen behatolhatnak a csontszövetbe, például a csontvelőbe, és potenciálisan zavarokat okozhatnak az anyagcseréjében. Az erről szóló publikáció az Osteoporosis International című tudományos lapban jelent meg.
Az eddigi legátfogóbb vizsgálatot végezték el két egyetem kutatói, amelyből kiderül, hogy mennyire mélyen szőttet át a talajt a mikroműanyag-szennyezés.
Az embereken végzett vizsgálatok arra jutottak, hogy a műanyagmaradványok a véráramba kerülve eljutnak a csontszövetekig. Az állatkísérletek emellett azt mutatják, hogy a mikroműanyagok csökkenthetik a csontnövekedést. Ráadásul az oszteoklasztok – a csontnövekedésért és -javulásért felelős sejtek – működésének zavarai gyengíthetik a csontszerkezetet, ami miatt ezek a sérült csontok fogékonyabbak lehetnek a deformitásokra és a törésekre.
Bár az állatokon végzett vizsgálatok eredménye nem biztos, hogy az embereknél is ugyanolyan eredményt jelent, tény, hogy világszerte egyre gyakoribb a csontritkulás – egy olyan állapot, amelyben a csontok törékennyé válnak és hajlamosabbak a törésekre. A kutatók gyanítják, hogy a mikroműanyagok is hozzájárulhatnak az állapot kialakulásához, más ismert kockázatok, például az alkoholfogyasztás és az öregedés mellett.
A problémát tovább fokozza, hogy évente nagyjából 400 millió tonna műanyagot gyárt az emberiség, ami 1,8 milliárd tonna üvegházhatású gáz kibocsátásával jár. A kutatók ezért évek óta azt akarják elérni, hogy több forrás jusson a mikroműanyagok hatásainak vizsgálatára.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.