Olyat találtak az emberi csontokban, amit nagyon nem kellett volna

Brazil kutatók arra figyelmeztetnek, a mikroműanyagok már a csontokat is beszennyezik, ami számos problémát eredményezhet.

  • HVG

Számos kutatás bizonyította az elmúlt években, hogy a mikroműanyagok mindenhol jelen vannak a környezetben. Megesszük, megisszuk és belélegezzük őket, így nem csoda, hogy az emberi szervezet is tele van velük. Most a szervezet egy olyan részében is kimutatták már, amire eddig nem volt példa.

Egy 62 kutatás eredményét összegző tanulmány szerint a mikroműanyagok és a kisebb nanoműanyagok több módon is hatással vannak a csontváz egészségére – emeli ki a lényeget a Science Alert. Rodrigo Bueno de Oliveira, a brazil Campinas Állami Egyetem tudósa szerint számos kutatás utal arra, hogy a mikroműanyagok mélyen behatolhatnak a csontszövetbe, például a csontvelőbe, és potenciálisan zavarokat okozhatnak az anyagcseréjében. Az erről szóló publikáció az Osteoporosis International című tudományos lapban jelent meg.

Már a giliszták is tele vannak mikroműanyaggal, és ez óriási bajt jelez

Az eddigi legátfogóbb vizsgálatot végezték el két egyetem kutatói, amelyből kiderül, hogy mennyire mélyen szőttet át a talajt a mikroműanyag-szennyezés.

Az embereken végzett vizsgálatok arra jutottak, hogy a műanyagmaradványok a véráramba kerülve eljutnak a csontszövetekig. Az állatkísérletek emellett azt mutatják, hogy a mikroműanyagok csökkenthetik a csontnövekedést. Ráadásul az oszteoklasztok – a csontnövekedésért és -javulásért felelős sejtek – működésének zavarai gyengíthetik a csontszerkezetet, ami miatt ezek a sérült csontok fogékonyabbak lehetnek a deformitásokra és a törésekre.

Bár az állatokon végzett vizsgálatok eredménye nem biztos, hogy az embereknél is ugyanolyan eredményt jelent, tény, hogy világszerte egyre gyakoribb a csontritkulás – egy olyan állapot, amelyben a csontok törékennyé válnak és hajlamosabbak a törésekre. A kutatók gyanítják, hogy a mikroműanyagok is hozzájárulhatnak az állapot kialakulásához, más ismert kockázatok, például az alkoholfogyasztás és az öregedés mellett.

A problémát tovább fokozza, hogy évente nagyjából 400 millió tonna műanyagot gyárt az emberiség, ami 1,8 milliárd tonna üvegházhatású gáz kibocsátásával jár. A kutatók ezért évek óta azt akarják elérni, hogy több forrás jusson a mikroműanyagok hatásainak vizsgálatára.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.

Hozzászólások