Kiszámolták, mennyi kárt okoznak a műanyagok, az eredmény döbbenetes

Az elmúlt években rengeteg szakember foglalkozott már azzal, milyen súlyos mértékben teríti be a bolygót a műanyag. A mikroműanyagok mindenhol ott vannak, és a szervezetünkbe is bekerülnek a fogyasztott ételek és italok révén – így aztán nem meglepő, hogy megjelent már a szívben is. Aki pedig úgy gondolja, hogy műanyagmentesen él, annak itt egy figyelmeztető adat: 71 000 műanyagrészecskét lélegzünk be minden nap.

Ennek fényében nem csoda, hogy a tudósok már nem környezetszennyezésről, hanem globális egészségügyi válságról beszélnek, a Boston College kutatói pedig most elsőként számszerűsítették, mit is jelent ez pontosan. A The Lancetben közzétett publikációban arról írnak, hogy a világ egy teljes körű „műanyagválsággal” néz szembe, amely az élet minden szakaszában károsítja az embereket.

A kutatók úgy becsülik, hogy a műanyaggal kapcsolatos egészségügyi problémák – a csecsemők megnövekedett betegségkockázatától a felnőttek krónikus egészségügyi problémájáig – évente mintegy 1,5 billió dolláros kiadást jelentenek világszerte. Ez forintra átszámolva 516 307 milliárdot jelent.

A válságot elsősorban a műanyaggyártás drámai növekedése okozza. 1950 óta a műanyaggyártás több mint 200-szorosára nőtt, és várhatóan 2060-ra közel megháromszorozódik, meghaladva az évi egymilliárd tonnát – írja az Interesting Engineering.

Míg a műanyagok bizonyos iparágak számára elengedhetetlenek – elég csak az orvosi műanyagra gondolni –, a legnagyobb növekedés az egyszer használatos termékekből, például a gyorséttermi dobozokból és az italos palackokból származik.

A szakemberek szerint a műanyag minden fázisban veszélyt jelent az emberi egészségre, kezdve a fosszilis alapanyag kitermelésével a légszennyezésen át egészen a mikroműanyagok megjelenéséig az emberi szervezetben.

Jelenleg mintegy 8 milliárd tonna műanyag hulladék szennyezi a bolygót, amiből akkora kupacot lehetne építeni, ami a Mount Everest csúcsától a Mariana-árok aljáig érne. Ehhez képest a valaha gyártott összes műanyag alig 10 százalékát hasznosítják újra. A probléma olyan súlyos, hogy a tudósok sürgős nemzetközi összefogást sürgetnek.

Több mint 100 ország szeretné korlátozni a műanyaggyártást, de az olyan olajban gazdag államok, mint Szaúd-Arábia – a műanyagipari lobbisták miatt – mondtak erre nemet.

Az olajipari államok és a műanyagipari csoportok azzal érvelnek, hogy az erőfeszítéseknek az újrahasznosításra kellene összpontosítaniuk. A jelentés azonban hangsúlyozza, hogy az újrahasznosítás nem reális megoldás. Az olyan anyagokkal ellentétben, mint az üveg, a papír vagy az acél, a műanyagok kémiailag összetettek, így gyakran nem lehet hatékonyan újrahasznosítani őket. A tudósok szerint mostanra egyértelműen kiderült, hogy az újrahasznosítás nem életképes megoldás.

Jelenleg a műanyagok több mint 98 százalékát fosszilis tüzelőanyagok, például olaj, gáz és szén felhasználásával állítják elő. A gyártási folyamat évente 2 milliárd tonna szén-dioxidot bocsát ki, ami több, mint Oroszország teljes kibocsátása egy év alatt. Emellett nemcsak a globális felmelegedéshez járul hozzá, hanem a levegőt is szennyezi: számos országban a kezeletlen műanyagokat a szabadban égetik el, ami jelentősen rontja a levegőminőséget az adott területen.

A műanyagok gyártásához több mint 16 000 kémiai anyagot használnak, beleértve töltőanyagokat, stabilizátorokat, színezékeket és égésgátlókat. Ezen vegyi anyagok közül sokat súlyos egészségügyi kockázatokkal hoznak összefüggésbe, mégis nagyon kevés nyilvános információ érhető el azzal kapcsolatban, hogy milyen kémiai anyagok vannak a naponta használt műanyagokban.

A kutatók hangsúlyozzák, hogy a legnagyobb veszélyben a magzatok, a csecsemők és a kisgyermekek vannak. A jelentés összefüggéseket talált a műanyagoknak való kitettség és a vetélés, a koraszülés, a halvaszületés, a születési rendellenességek, a gyermekkori rák, a tüdőfejlődési zavarok és a későbbi termékenységi problémák fokozott kockázata között.

A műanyagok lebomlása során mikro- és nanoműanyagok keletkeznek, amelyek élelmiszerrel, vízzel vagy épp a levegővel jutnak be az emberi szervezetbe. Ezeket az apró részecskéket megtalálták már a vérben, az agyban, az anyatejben, a méhlepényben, a spermában és a csontvelőben is. Emellett a kutatók úgy sejtik, a stroke-kal és a szívrohammal is kapcsolatban állhat a szennyezőanyag.

A kutatók szerint a mostani tanulmány nagy segítget jelenthet a döntéshozóknak, hogy valóban felelősségteljes döntéseket hozzanak a jövőre nézve.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.