A munkaerőhiány a versenyszférában a mérnöki tevékenységnél, az ipari ágazaton belül a fizikai munkát igénylő állásokban, a közszférában pedig az orvos, a szakápoló és a közegészségügyi szakértői pozícióban jelentkezik leginkább - derül ki a Szent István Egyetem kutatásából, amelyet a BDO Magyarország támogatott.
Elterjedt nézet, hogy a középkorban az emberek szinte kényszermunkát végeztek egész életükben, és a modern embernek sokkal több szabadideje van – ez azonban a Múlt-kor magazin által idézett történelmi kutatások szerint nem állja meg a helyét a valóságban.
Évekig tartó pereskedéshez vezethet, ha egy dolgozó munkaviszonyát nem megnyugtató módon szüntetik meg. Az Adózóba bemutatta a gyakori megszüntetési módokat.
Negyvenöt évvel az után, hogy először körülírták a tüneteket, betegségnek minősítették a kiégést. Csak a munkahelyi kiégés számít annak, az élet többi területéhez kapcsolódva nem lehet így diagnosztizálni.
Közeledik a turisztikai főidény, amit ebben az évben is jelentős munkaerőhiány kísér. Az Adózóna összegyűjtötte, mit tehetnek meg a cégvezetők a munkaidő-beosztással és a bérezéssel ilyenkor.
Ugyan sokkal jobb a helyzet, mint az ipari forradalom alatt, de egy XIII. századi jobbágy csodálkozna azon, mennyire sokat kell ma dolgozni.
Több mint másfél millióan vannak, akiknek a minimálbérnél is kisebb összegből kellene kijönniük, és gyakran teljesen bizonytalan a helyzetük a munkaerőpiacon.
Mérni kell, mennyit dolgoznak egy cég alkalmazottai, különben semmi nem garantálná, hogy nem túlóráztatják őket – mondta ki az Európai Bíróság.
A férfiaknak többet kell dolgozniuk, de közel 1000 forinttal magasabb órabérért. Az átlagos európai a saját házában él, és évente egyszer eljut nyaralni.
Munkaügyi bírságot is fizethet a cég, ha nem figyel a nyári szabadságok szabályos kiadására. Az Adózóna összegyűjtötte az ezzel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat.
Egy év alatt 16 százalékkal nőtt a fizikai munkáért járó órabér.
Összegyűjtötték, melyek a leggyakoribb kifogások, ha munkajogi szabálytalanságokat találnak.
Gyakorlatilag egy egyenes vonallal le lehetne rajzolni, hogyan változott a munkanélküliségi ráta tavaly május óta. A foglalkoztatottak száma majdnem elérte a 4,5 milliót.
Emmanuel Macron francia köztársasági elnök előrukkolt gazdasági reformterveivel. Az eredeti forgatókönyv szerint múlt hétfőn kellett volna ezt megtennie, de akkor a Notre-Dame kigyulladása miatt ezt elhalasztotta.
A Bloomberg számolta ki az indexet a tavaly év végi árakra alapozva.
Nagypéntek és húsvéthétfő napjain az általános munkarendben foglalkoztatott munkavállalók pihentek. Mások viszont dolgoztak. Kik oszthatók be rendes és rendkívüli munkavégzésre? Hogyan járjunk el a bérpótlékok elszámolása során? Az Adózóna cikkéből kiderül.
Spórolni kell a Volkswagennél, a szlovák üzem előzné a cégcsoportot.
Csak úgy tudják egyre több kórházban fenntartani a műtőket, hogy munkaerő-közvetítő cég küld oda dolgozókat.
Az új adatvédelmi salátatörvény módosította a munka törvénykönyvét is. A szabályok pontosan meghatározzák, hogy a munkáltatók milyen feltételek mellett kezelhetik a munkavállalók erkölcsi bizonyítványát – hívja fel a figyelmet a PwC.
Hiába jár egyenlő munkáért egyenlő bér, ha a nőknek rosszabb az esélyük eljutni a magas fizetést kínáló állásokig.
