#munkahely




Cigiszünet pedig nincs is

A dohányzók és nemdohányzók harca örök és bizony beszivárog a munkahelyre is. Főleg akkor, amikor az jön elő, hogy ki is dolgozik többet. A kérdés, hogy a munkáltatónak mit is kell megadnia a dohányosoknak?








Ki lehet rúgni a dolgozót a kora miatt?

A munkahelyekért, különösen a minőségi munkahelyekért, Magyarországon is komoly kardozás folyik. És persze, hogy minden korosztály úgy érzi, a munkaerő-piaci folyamatok áldozata éppen az a réteg, amelybe ő beletartozik.



Simán megtilthatja a cég a netezést, figyelheti a facebookozást

Nyomkövetőt is rakhat a munkahely a céges autóra, letilthatja a közösségi oldalak használatát vagy a csetelést, kikötheti, hogy a céges mobilról nem lehet felhívni a családtagokat sem – mindez teljesen szabályos. Csak előre kell szólnia erről a dolgozóknak. Akik stikában könnyen megkerülhetnek sok tiltást. Sokszor pedig teljesen kártékony az alkalmazottak rövid pórázon tartása.



Átvették a vezetést a női jegyellenőrök Budapesten

Míg ma már természetes, addig a 20. század elején elképzelhetetlen volt, hogy egy nő kérje el az utazók jegyét a budapesti tömegközlekedési eszközökön. Mikor és miért jelentek meg az első női kalauzok a fővárosi járműveken, és hogyan kerültek túlsúlyba?



"Bezzeg a vénember otthonról nem dolgozik" - irodák és generációk

Egyre gyakoribb, hogy ugyanazon a munkahelyen akár öt különböző korosztály is együtt dolgozik. A pályakezdő fiatalok a Z generációhoz tartoznak, az ő alapvető élményük a 2008-as gazdasági világválság, míg nagyapáik még a második világháborúhoz teszik a nullpontot. Öt teljesen különböző embertípus dolgozik együtt, akik mást gondolnak a világról, a technológiáról, a munkáról, a karrierről – és úgy összességében az életről is.


Nincs állása? Három hónapon belül lesz

Az álláskeresők több mint harmadának egy hónapon belül sikerült állást találnia 2015-ben. Átlagosan öt önéletrajz és három állásinterjú kellet a sikeres elhelyezkedéshez. A legtöbben az interneten kerestek.