szerző:
Tossenberger Tamás

Már Magyarországon sem csak álom a közösségi irodai lét, ahol mindenki a saját maga főnöke, ahol mindent szabad, de semmit sem muszáj, ahol a coworkerek önzetlenül segítik egymást, és ahol munka után együtt sörözik a huszonéves kreatív a 70 éves könyvelővel.

6 órás munkanap Svédországban, 4 órás munkahét, iroda az erdő mélyén vagy egy bambuszkunyhóban stb. Napjainkban egyre többen kérdőjelezik meg az ipari forradalom óta úgy felejtett munkahelyi idő- és térbeli kereteket, viszont a legtöbb közösségi irodában dolgozó már ösztönösen is érzi, amit amúgy egyre több tanulmány is szajkóz: az emberi agyat nem a 8 órás szakadatlan munkavégzésre tervezték, hanem arra, hogy ciklikusan, sok kisebb-nagyobb pihenőidőt beiktatva dolgozzon, lehetőség szerint minél inspirálóbb környezetben, minél szabadabban.

"Mióta coworking irodában dolgozom, nem hullik a hajam"

A teleket Dél-Kelet Ázsiában töltő, az év többi felében egy budapesti közösségi irodában dolgozó 35 éves Tamásnak például ez a receptje: "Amikor Indiában coworköltem egy kis bambusznádas kunyhóban, rendszerint dél körül ebédeltem, majd motoroztam kicsit, aztán pedig csobbantam a tengerben. Ez a töltés aztán továbbhajtott a nap hátralevő részében, kisebb megszakításokkal." A saját cégét vezető és 3 éve coworkingelő szoftverfejlesztő srác munkája megkívánja a rugalmasabb kereteket, ezért saját bevallása szerint akkor dolgozik, amikor megérett az ihlet; ezzel együtt az effektív munkával töltött óráinak száma meghaladja a nettó ötöt per nap.

 

Munka a Loffice irodájában
©
Coworking

Az USA-ból a kétezres évek elején indult coworking mozgalom hamar utat tört magának Európában is, ahol leghamarabb a britek honosították meg, Magyarországon pedig 2008-ban nyitott az első közösségi iroda nagyjából a startup szcéna kialakulásával egy ütemben. Azóta nem csak Budapesten vetette meg a lábát a coworker kultúra, de a nagyobb vidéki városokban is terjed.

A művészeti magazint szerkesztő 53 éves Tünde munkanapja csak ebéd után indul, a délelőtt ráhangolódással és az ügyes-bajos dolgok intézésével telik. Az irodában dolgozó szerkesztőség élete így is olajozottan működik, Tünde nyugalmi időszakban is este 6-8-ig dolgozik, a lapzárta közeledtével pedig 9-11-ig van bent az akkorra már rendszerint kiürült iroda csendjében.

A 33 éves brazil Nivaldo a budapestitől teljesen eltérő tér- és időkoordináták szerint van jelen; reklámmal és digitális tartalmakkal foglalkozó cége New York-i és brazil ügyfeleket szolgál ki a magyar fővárosból. A magyar feleségét az USA-ban megismerő kreatív direktor az őszt és a telet melegebb éghajlaton, brazíliavárosi otthonában tölti, amikor pedig itt van, az időeltolódások miatt hajnali 2-3 körül még dolgozik, így délelőtt 10-11 körül kel csak fel, a munkának pedig délután 1 óra magasságában szokott nekilátni, de az irodában csak este 6-8-ig tartózkodik. A munka és a magánélet egyensúlya ezzel együtt nem borul, a fennmaradó idősávokban így is tud minőségi időt szakítani gyesen levő feleségére és kisfiára.

A 35 éves holland grafikus Willem őstagnak számít, belakta már az iroda minden szegletét mióta 8 éve egy spontán budapesti kiruccanás alkalmával megismerte magyar élettársát, gyermeke anyját. Bár vállalkozóként a maga ura, az idejével igyekszik okosan bánni; a napot korán kezdi, és rendszerint a reggeli órákban álmodja meg az aktuális projekt kreatív alapjait, amit a nap hátralevő részében senkitől sem zavartatva dolgoz ki, a tervezőasztalt pedig este 6-7 körül hagyja ott.

 

©

A megkérdezett coworkerek kivétel nélkül egyetértenek abban, hogy hosszú távon otthon dolgozni nemcsak hogy nem hatékony, de depresszív is. A 40 éves, internet-technológiai területen dolgozó István például így emlékszik vissza a három évvel ezelőtti kezdetre: "Évek óta dolgoztam otthonról egy amerikai startupnak, és idővel egyre jobban frusztrált, hogy csak Skype-on látok embereket. Mikor pedig hazaköltöztem Budapestre Párizsból, éreztem, hogy ez így nem mehet tovább, a szociopátia jeleit kezdtem produkálni. Aztán megtaláltam azt az irodát, ahol most is dolgozom, és azóta nem hullik a hajam."

A tipikus coworker 20-30-as kreatív
Nemzetközi felmérések szerint a tipikus coworker a kreatíviparban dolgozik, a 20-30-as éveiben jár, kétharmaduk férfi és ötből négy embernek van egyetemi diplomája. Az általunk megkeresett irodában legnagyobb számban startupperekre bukkantunk, de pornóoldal-fejlesztő, könyvelő, jogász és fordító is előfordult, valamint teljes cégek is képviseltették magukat pl. egészségügyi HR és befektetési területen. Minthogy a közösségiiroda-szisztéma nem terjedt még el igazán széles körben a magyar munkavállalók körében, jellemző, hogy arányaiban sok külföldi dolgozik ilyen helyeken.

"Ha úgy alakul, munka után beiktatunk egy gyógysört"

Az életforma kedvelői a közösségi irodai létből egyöntetűen a szabadságot és a profizmust emelik ki. Ez egy olyan közeg, ahol minden lehetőség adott a szakmai kapcsolatépítésre és a társasági életre is, de senkinek semmi nem kötelező, és ezt ugyanúgy érzik az iroda vezetői, mint a közösség tagjai. „Kicsit olyan ez, mint a könyvtár vagy a szabályos közlekedés, ahova még rendőr sem kell, mert mindenki mindenkivel hallgatólagosan is együttműködik, és vigyázunk arra, hogy ne sértsük egymás határait" – von párhuzamot Tünde, aki egyébként

4 éves ittléte óta talált itt magának ügyvédet, angoltanárt és grafikust is, és az iroda vezetőivel is akadnak közös projektjei.

Szakmájából és bennfentességéből adódóan Willemnek is erőlködés nélkül megy a networkölés; szinte az összes aktuális magyar ügyfelét itt szerezte, és ma már ő felel az iroda arculati megjelenéséért is.

 

©

A dolgozók hasonlóan rugalmasan vélekednek a benti társasági életről is: mindenre van lehetőség, de semmi sem muszáj. A spontán közös ebédeken és kávészüneteken túl az iroda tulajdonosai nagy hangsúlyt fektetnek rá, hogy akinek arra van igénye, számára rokonszenves emberek között ereszthesse ki a gőzt, amire jó lehetőséget nyújt egyrészt az irodaház tetején kialakított bisztró, másrészt a rendszeresen szervezett közösségi programok a közös sütéstől kezdve a kiállításokon át a startup eseményekig. „Ha úgy alakul, munka után beiktatunk egy gyógysört a többiekkel, de a rendezvényeket is látogatjuk, főleg ha egy benti dolgozóhoz köthető az esemény. Itt mindenki segít mindenkinek, vagy bedolgozik, vagy konzultál, vagy csak kibeszéli a dolgait – ez egy ilyen laza szövésű szakmai hálózat, ahol ugyan mindenki mást csinál, mégis hatással vagyunk egymás munkájára, motiváljuk, támogatjuk egymást. És mivel nem csak szakmázunk, barátságok is szövődnek – olyan ez, mint egy nagy család: jönnek-mennek a rokonok, többet-kevesebbet tudunk egymásról, de együtt vagyunk” – összegezte a benti közösségi lét esszenciáját István.

"A háttérzajokból is meditációs zene komponálódik a fejemben"

Tünde szerint ez a fajta családias hangulat csak egy bizonyos létszámmal és „rendőr nélkül” tartható fenn, 25 ember fölött már nem működne egy ilyen jellegű, önszerveződő „mintatársadalom”. Így viszont még azt is pozitívnak látja, amit nagyobb tömegben nem feltétlenül. „Itt még a háttérzaj is inkább muzsika, szó szerint. Rendszeresen megesik, hogy az iroda teraszán ülve azt hallgatom, ahogy a szomszéd udvaron játszadozó általános iskolások próbálják leutánozni a szintén mellettünk levő komolyzenei növendékek áriáit. De imádtam azt is, amikor ugyancsak az erkélyen spontán élvezhettem az épp ott fellépő távol-keleti ütősbanda koncertjét. Nekem egyébként az is zene, ahogy a szemközti coworker franciául Skype-ol valakivel. Lenyűgöz, hogy gyakorlatilag meditációs zene komponálódik a világ minden tája felé kiáramló, mindenféle nyelven megszólaló színes információrengetegből. A coworkerek átlagos életkorából adódóan engem még fiatalít is az itt töltött idő.”

©

A jó közösség mellett Willem annak is örül, hogy a sokféleségből adódóan egy helyen találkozhat olyan emberekkel, akikkel külön-külön csak nagyobb energiabefektetés árán kerülhetne közvetlen kapcsolatba. A bizonyos tekintetben burokban élő Nivaldo más szempontokat tart fontosnak. „Dél-Amerikából nézve itt sokkal magasabb életszínvonalon élek, az irodában pedig igyekszem tanulni másoktól, akár csak annyit, hogy a levelezőrendszerben milyen trükkös funkciók vannak, olyasmit, amit én kevésbé, de a mellettem ülő a munkájából adódóan kiválóan tud.”

Tamás az egészben a kötetlenséget szereti leginkább. "Egy inspiráló, szép környezet tőled függetlenül dolgozó, szinte kivétel nélkül szimpatikus emberekkel nagyon meg tudja dobni a kreativitást és a szabadságérzetet. Senki nem szól bele a napodba, és ha akarod, időszakonként a külföldi léttel is össze tudod kombinálni – igaz, a kétlakiság egy idő után nagyon fárasztóvá is tud válni. Ha nagyon ki akarnék emelni egy negatívumot, akkor az az, hogy az összességében nagyon fegyelmezett és a többiekre odafigyelő közegben is akad néha egy-egy ember (a múltkor például egy sales-es srác), aki felbosszant, mondjuk az állandó telefonálgatással. De ez minden."

István viszont mindent rózsaszínben lát. "Úgy járok dolgozni, hogy az irodai munkának csak a pozitív oldalaival találkozom, a stresszfaktorok a falakon kívül maradnak. Otthonos hangulatban, vegyes társaságban töltöm a mindennapokat egy centrumban levő dizájnos irodában, ahol a szolgáltatások és a feltételek is profik. Az egyetlen hátrány még mindig a távmunkás létből adódik: nem látom nap mint nap azokat, akikkel együtt dolgozom. Viszont vannak helyettük jófej coworkerek."

Hol, mennyiért?

Itthon a már Bécsben is jelen levő és számos díjat bezsebelt Loffice volt az első közösségi iroda, 2008-as nyitása óta Budapesten kívül pl. Pécsett, Szegeden és Miskolcon is elterjedt a műfaj, a fővárosban pedig már nemzetközi mércével is erős kínálat alakult ki. A Kaptár például éppen a minap került fel a Forbes legjobb coworking irodáinak 10-es listájára, de jónevűnek számít pl. a Kubik, a Colabs vagy a The Hub is.

Egy irodai munkaállomás napi bérlése kb. 3000-5000 forint, a havidíj pedig csomagtól függően kb. 30-40 ezer forint, amiben a helyhasználat mellett minden klasszikus irodai szolgáltatás (internet, nyomtatás, egyéb infrastruktúra) is benne van.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Egészségügyi központot épít tao-támogatásból Tállai András focicsapata Mezőkövesden

Egészségügyi központot épít tao-támogatásból Tállai András focicsapata Mezőkövesden

Vidéken terem a magyar adópaprika

Vidéken terem a magyar adópaprika

Még nem látszik, hogy nagyobb lesz-e az ötéves űrterv lángja, mint a füstje

Még nem látszik, hogy nagyobb lesz-e az ötéves űrterv lángja, mint a füstje

Megnézték, mire képes a Qualcomm új csúcsprocesszora, a Snapdragon 865

Megnézték, mire képes a Qualcomm új csúcsprocesszora, a Snapdragon 865

Kiderült, mennyibe kerül a fővárosnak az álláskeresők ingyenes utazása

Kiderült, mennyibe kerül a fővárosnak az álláskeresők ingyenes utazása

Meghalt egy magyar turista Malajziában

Meghalt egy magyar turista Malajziában