Hosszú és gyötrelmes halál vár a műanyagot benyelő bálnákra
Egy új kutatás szerint már mindennapos a partra vetett bálnák és delfinek gyomrában a műanyag, amely hosszú szenvedésre és pusztulásra ítéli őket.
Egy új kutatás szerint már mindennapos a partra vetett bálnák és delfinek gyomrában a műanyag, amely hosszú szenvedésre és pusztulásra ítéli őket.
Még nem tudjuk pontosan, mi oldódik ki a mikroműanyagokból, mikor az emberi testbe kerülnek.
Magyarország leggyorsabb villanyautó-töltőjét érintve kerestük fel azt a schwechati olajüzemet, amelynek vezérlőközpontja elvileg akkor sem sérül meg, ha terroristák repülővel zuhannak rá. És ahol egyebek mellett méz is készül.
A Protect Nature oldalán osztottak meg egy videót egy delfinről, amely nem csak aranyos, más miatt is szerethető: óvja a környezetet.
Szimbolikus árat fognak kérni érte Németországban, idővel pedig hálókra fogják cserélni őket.
A szívószálak mellett a műanyag tányérokat, lufipálcákat és fültisztító pálcikákat is betiltják.
Az ámbráscetek akár 70 évig is elélnek, egy Olaszországnál partra sodort példánynak azonban mindössze 7-et sikerült. A kutatók úgy vélik: a tetemben talált rengeteg műanyag miatt pusztulhatott el.
Az utóbbi hónapokban ez már a sokadik eset volt.
Százával érkeznek a kidobott műanyagok a Kókusz-szigetek partjaira. A tudósok csak strandpapucsokból majdnem egymilliót számoltak össze.
Soha olyan mélyre nem merültek még a világ tengereiben, mint most Victor Vescovo. Az amerikai befektető 10 938 méter mélységben járt a Mariana-árokban. Négy órát töltött a fenék vizsgálatával, és műanyagot is talált.
A londoni maraton résztvevői szó szerint belekóstoltak a jövőbe: zselészerű anyagba csomagolt vizet is fogyaszthattak frissítőként. A szervezők ezzel próbálták csökkenteni a világban egyre nagyobb számban előforduló műanyaghulladékokat.
Kutatók most először tesztelték a biológiailag lebomló, komposztálható zacskókat hosszú távon. Nincs jó hírük.
Egy online petícióban már 36 ezren kérik vissza az évszázadok alatt lebomló műanyag szívószálakat.
A műanyag főként a csapvíz és a palackozott víz fogyasztásával jut a szervezetbe, de a szinte láthatatlan polimerek megtalálhatók a kagylófélékben, a sörben és a vízben is.
Évente fejenként 50 ezer műanyagrészecskét esznek meg az emberek átlagosan, és hasonló mennyiséget lélegeznek be egy új tanulmány szerint. A valós szám ennél sokkal nagyobb is lehet, mivel az ételek és italok csak kis csoportját elemezték a műanyag-fertőzöttség mértékét vizsgálva. A tudósok kutatása szerint a palackozott vizek gyakori fogyasztása drámaian megnövelik az elfogyasztott nanorészecskék mennyiségét.
A legszennyezettebb térség Cilicia, ott kilométerenként 31,3 kilogramm műanyaghulladékot számoltak össze.
A gyártók akár két évet is kaphatnak, a műanyag szatyorral akár csak az utcán sétálóknak pedig 3800 forintos büntetés jár.
A Földközi-tengerben az ámbráscet (amely a bálnák egy fajtája) kihalófélben van.
Az egyre súlyosbodó műanyagszennyezés az Adidast is lépésekre sarkallta. Az eredmény egy új, sokkal környezetbarát gyártástechnológia.
A műanyagszennyezéstől eddig védettnek hitt, lakatlan hegyvidéki területekre is eljutnak a szél és csapadék által szállított mikroműanyagok – állapította meg egy skót és francia szakemberekből álló kutatócsoport, amely a Pireneusok egy több mint 1500 méter magasan lévő meteorológiai állomásánál végzett vizsgálatokat.