Rég nem voltak olyan boldogok a németek, mint most. Legalábbis ez tűnik ki abból a kutatásból, amelynek eredményeit Berlinben tették közzé. A Die Welt című napilap szerdai számában részletesen ismertette Németország 2011-es "boldogságatlaszát". Eszerint az ország északi csücskében, továbbá délen a legboldogabbakaz emberek, ugyanakkor az egykori NDK-hoz tartozó, keleti Türingiában a legmagasabb a boldogtalanok száma.
„Senkinek sincs szándékában itt valamiféle falat emelni. Ilyet csak bizonyos ellenséges imperialista, revansista körök terjesztenek Nyugat-Németországban”- mondta hajszálpontosan ötven évvel ezelőtt, 1961 június 15-én berlini nemzetközi sajtóértekezletén az NDK első számú vezetője, Walter Ulbricht. Nos, olyannyira nem volt szándékában senkinek sem ilyesmit csinálni, hogy alig hatvan nappal később, 1961.augusztus 13-ra virradó éjszaka Ulbrichték katonái és munkaszolgálatosai falat húztak egész Nyugat-Berlin köré. Megkezdődött a hidegháború újabb felvonása, gyakorlatilag egyfajta börtönné vált egész Kelet-Németország, de és méginkább a fallal körülvett Nyugat-Berlin. A Stasi akták kutatásért felelős berlini kormányzati hivatal helyettes vezetője, Jens Schöne a hvg.hu-nak adott interjúban állítja, hogy az NDK vezetőit nem a gonoszság hajtotta. Egyszerűen felismerték: ha nem húzzák fel a falat, akkor az NDK megszűnik létezni.
Másfél évi börtönre ítélték az NDK-szakszervezetek volt főnökét, és ezzel meglehetősen enyhe ítélet született az első perben, amely az NDK valamelyik magas rangú vezetője ellen folyt - írja a Német Egység visszaemlékező blogon az egykori berlini rádiótudósító.
Az egykori hírhedt keletnémet állambiztonsági minisztérium, a Stasi megmaradt iratait kezelő szövetségi hivatalban nem dolgozhatnak tovább olyan személyek, akik az egykori NDK-ban annak idején a Stasi hivatalos munkatársai voltak.
Illusztris társaság: három volt tartományi miniszterelnök, a szövetségi kormány egyik minisztere, továbbá a német parlament elnöke is követeli a papi cölibátus eltörlését, csatlakozva római katolikus klérus dogmáinak felülvizsgálatát sürgető mozgalomhoz, amely az NDK rendszere elleni híres megmozdulások nevét, (Wir sind das Volk, a nép mi vagyunk) és bizonyos tekintetben a tartalmát (Wir sind Kirche, az Egyház mi vagyunk) is átvette.
Húsz évvel ezelőtt hatalmas botrányt kavart Németországban a Stasi-ügy, amelybe számos politikus is belebukott. A Német Egység visszatekintő blog szerzője többek között Lothar de Maizière-re, az NDK első és egyben utolsó szabad választáson hivatalát elnyert miniszterelnökére emlékezik vissza.
Egy amerikai professzor, egy német közvélemény-kutató és egy magyar író-történész elemezte többek között a német egység kérdéseit csütörtökön az Andrássy Egyetemen tartott konferencián. A legérdekesebb talán egy Gorbacsovról szóló dokumentum közlése volt, amiből az 1990-es egyesítés előzményei derülnek ki. Cikkünk végén kronológiát is közlünk az újraegyesítésről.
Az Európai Unió statisztikái nem mindig tükrözik a tényleges helyzetet - hangzott el csütörtökön Budapesten, az Andrássy Egyetemen, ahol a német egység húsz évéről és az ehhez kapcsolódó kelet-közép-európai folyamatokról tanácskoztak elsősorban német szakértők és politikusok. Így nem szabad Pozsony gazdasági fejlettségét egyetlen mutató alapján Amszterdaméhoz viszonyítani - mondta az egyik hozzászóló, Karl-Heinz Paqué professzor.
Csökkentek az egykori NDK és NSZK közti különbségek az újraegyesítés 20. évfordulójára. Ha nem is gyakran, de már az is előfordul, hogy egy-egy területen a keletiek járnak jobban – írha a HVG elemzése.
Csökkentek az egykori NDK és NSZK közti különbségek az újraegyesítés óta eltelt két évtizedben. Ha nem is gyakran, de már az is előfordul, hogy egy-egy területen a keletnémetek járnak jobban.
Éppen húsz évvel a két német állam egyesülése után első ízben ismerte be egy korábbi vezető NDK-sportfunkcionárius, hogy a keletnémet versenysportban bevett dolog volt a doppingolás.
Nem éppen szívderítő adat a német egység huszadik évfordulójának küszöbén: a keleti országrész lakosságának csaknem egyharmada (32%) ki akar vándorolni - írta hétfőn a Die Welt.
Az NDK illetékes vezetői és a szovjet vezérkar tisztjei még a 80-as években is kész tervvel rendelkeztek arra, hogyan rohanhatnák le katonai erővel Nyugat-Berlint − derül ki egy dokumentumfilmből, amelyet csütörtökön este sugároz a regionális RBB televízió.
A kedvező gyógyszer-kipróbálási lehetőségeket kereső nyugati cégek keleti ügyei az NDK-s idők óta mindmáig kísértenek, és Lengyelországban is felháborodást keltenek.
Gyanútlan keletnémeteket használtak kísérleti nyúlnak nyugati gyógyszergyártó cégek 1985 és 1989 között, cserébe kemény valutához jutott a kommunista NDK-rezsim - jelentette egy német televízió.
A Német Egység visszatekintő blogban az egykori berlini rádiótudósító azt eleveníti fel, hogy hogyan verte át a bankrablót a takarékszövetkezet pénztárosa rögtön a márkaváltás után.
Húsz évvel a német egység helyreállítása után van-e még osszi és vesszi, azaz keletnémet és nyugatnémet ellentét Németországban? A kérdés annak ürügyén merült fel ismét, hogy egy stuttgarti munkaügyi bíróság úgy ítélkezett: az osszi semmiképp nem minősíthető nemzetiségnek. De távolról sem az ítélet, hanem az előzmények kavartak óriási vihart.
"Az NDK-ban, ahol a közvéleményt a saját, három héttel ezelőtti választásuk után inkább a saját kormányuk izgatja, nem keltett különösebb visszhangot az 1990-es magyar választás" – olvasható a HVG újságírójának 20 évvel ezelőtti eseményekre visszatekintő blogjának bejegyzése.
Az NDK polgárai Németország mielőbbi egyesítésére szavaztak, legalábbis így értékelték az első kommentárok a kereszténydemokrata párt 1990-es, váratlan választási győzelmét - olvasható a Német egység blogon.