szerző:
Gergely Márton

Jó pénzért bárkiknek elmagyarázom, mekkora marhák – mondja Jorgen Randers, a klímastratégia professzora, a Norvég Üzleti Iskola volt igazgatója. A 75 éves akadémikus állítja, a Föld lakossága 2050 után gyors csökkenésnek indul, a felmelegedést viszont a katasztrófa határáig tolja az emberi önzés. A legutóbbi HVG-ben megjelent interjú a magyar kormányoldalon több véleményformálót is felzaklatott.

HVG: Merész állítás, hogy ön jobban tudja a demográfia alakulását, mint az ENSZ szakértői.

Jorgen Randers: A világszervezetben dolgozó kollégáim azt prognosztizálják, hogy például Nigéria lakossága egymilliárdra nő a jövőben. Megkérdeztem egyszer tőlük, szerintük mit eszik majd ennyi ember? Mi demográfusok vagyunk, nem mezőgazdasági szakemberek – felelték. Ők tehát úgy készítik az előrejelzéseiket, hogy nem számolnak az általuk jósolt változás egészségügyi, élelmezési vagy háborús konfliktusokkal járó következményeivel.

HVG: Mit gondol, meddig nő még a Föld lakossága?

J. R.: Az emberiség lélekszáma a 2040-es évek derekán eléri a csúcspontját, akkor hozzávetőleg 8,6 milliárd ember él majd a Földön. Az évszázad második felében jó eséllyel évi 1 százalékkal csökkenhet a populáció, és 2100-ra kevesebb ember lehet, mint ahány az ezredfordulón volt. Ezt mutatja a tavaly ősszel frissített modellünk. Mi is a termékenységi mutatóból indulunk ki, vagyis abból, hogy átlagosan hány gyerek jut egy gyerekvállalási korban lévő nőre. Az elmúlt harminc évben ez a szám globálisan 3,7-ről 2,5-re csökkent, és feltételezéseink szerint a tendencia meg sem áll a gazdagabb országokat már most jellemző 1,5-ös szintig.

HVG: A jólétben élő társadalmak zsugorodása még nem elég a trendfordulóhoz.

J. R.: Igen, de a szegényebb országokban is megfigyelhető a gyerekszám csökkenése. A vidéki kilátástalanság miatt ugyanis mindenütt erősödik az urbanizáció. És amint valaki beköltözik a városba, újraértékeli a gyerekvállalást. A mezőgazdaságban a legkisebbek is munkaerőt jelentenek, a sűrűn lakott környezetben már csak éhes szájat. A nyomornegyedekben élők nagyon gyorsan alkalmazkodnak az urbánus élethez, ráadásul a lányok iskolázottsága nő, és a karrier éppúgy elérhetővé válik számukra, mint a fogamzásgátlás.

Jorgen Randers előad. Hallgatják, de nem hallgatnak rá
©

HVG: A népesség fenntartásához a 2,1-es termékenységi mutatót el kéne érni. Magyarország viszont komoly erőfeszítések árán is csak az 1,5-öt hozza. Ennek kéne örülnünk?

J. R.: Igen. Norvégia talán az egyetlen ország, amelynek adókedvezményekkel, az anyáknak és apáknak adott bőkezű gyerekvállalási szabadsággal sikerült jelentős mértékben lelassítania a természetes folyamatot, így ott már 1,8 a termékenységi mutató. Ám az én szememben ez hatalmas hiba. A Föld túlnépesedése ugyanis káros. Minél hamarabb csökken egészséges méretűre a népesség, annál jobb.

HVG: Azzal együtt is, hogy ez óhatatlanul elöregedést okoz?

J. R.: A jóléti társadalmak a nyugdíjak finanszírozása miatt harcolnak a demográfiai trendek ellen, pedig ennek nincs értelme. Hiszen ahogy az idősek számaránya nő, úgy csökken a gyerekeké. A matematika azt mutatja, hogy az adózó lakosságra jutó eltartottak aránya nem változik, amikor egy társadalom a növekvő fázisból a stagnáláson keresztül csökkenésbe fordul. Olyat csak Ceausescu Romániájáról és a mai Magyarországról olvastam, hogy a hatalom a lakosság számának emelésével akarná igazolni, milyen fantasztikus az ő országa.

Randers professzor felzaklatta a kormányoldalt
A Jorgen Randers-szel készült interjúnk múlt csütörtöki megjelenését követően heves, helyenként egészen alpári reakciókat váltott ki a magyar kormány álláspontját követő véleményformálóknál. Bayer Zsolt publicista egy tusnádfürdői kerekasztal-beszélgetésen kelt ki a magyar népesedéspolitikát bíráló megjegyzések miatt. Más kérdés, hogy miközben - immá írásban - kikelt Randers álláspontja ellen, olyan érveket vett elő, amelyek leginkább a klímaváltozást tagadók egyik áltudományos mítoszának nevezhetők.

HVG: Ön tehát ignorálja a nemzetek közötti hatalmi szempontokat? Azt, hogy annak az országnak, amelyik a trendekkel szemben gyarapodik, nő a súlya?

J. R.: Igen, ignorálom. Egy ország jóléte jelentős mértékben függ attól, mennyire alacsony a népsűrűsége. Szerintem mindenki jobban él, ha az igényeihez minél kevesebbet kell felélni az őt körbevevő természetből. És hatalmi szempontból sem logikus a gyerekszám növelése. Az ötmilliós Norvégia és a tízmillió alá került Magyarország rég lekésett a népességszámból fakadó dominanciáról. Kína pedig már negyven éve megértette, hogy a nagyobb népességszám nem boldogít, és erősebb sem lesz általa egy ország.

HVG: Az eltérő demográfiai folyamatok nem váltanak ki olyan migrációt, amely mindent felborít?

J. R.: Nem hinném. Épül még szögesdrótból határzár Európa déli végein, ami az eddiginél is szigorúbban vet véget a migrációnak. Ahogy az Egyesült Államokban is. Norvégiában az emberek nyitottabbak, az elmúlt néhány év alatt mégis felszámolták a migrációt.

HVG: A klímaváltozás ellen viszont nem lehet kerítést építeni.

J. R.: A felmelegedés elleni védekezés módja ismert és egyszerű. Le kell állni a szén, az olaj és a földgáz elégetésével. Erre azonban képtelenek vagyunk. Tudja, az ember rövid időt tölt a Földön, és ezalatt maximálisan kiaknázza a számára elérhető egyéni előnyöket. A demográfia területén ez a logika diktálja a kisebb gyerekszámot, és ezzel a probléma megoldásához segít hozzá. A klímaváltozásnál fordítva van. Az egyéni kényelem szempontjából előnyösebb autózni, repülni, vagyis a legolcsóbb, bár szennyező energiát választani.

HVG: A 15 éves svéd diáklány, Greta Thunberg által elindított Fridays for Future is ez ellen emel szót. Mozgalma nem képes kiváltani azt a szemléletváltozást, ami elrontja a modellszámításokat?

J. R.: Greta fellépése is megjósolható volt. Számos madárfaj tényleg kihal, a méhek eltűnnek, a korallzátonyok elpusztulnak, közben a tengerszint emelkedik. Szerintem 2050-re bekövetkezik a Föld  átlagos hőmérsékletének 2 fokos emelkedése, és 2075-re tetőzik 2,5 fokos többletnél. Hogy ez emberek egy hangos csoportját felzaklatja, az természetes. De sajnos a nagy többség mégsem tesz semmit, ez pedig fokozza a politikai polarizációt. Élesedni fog a szembenállás a klímaharcot hirdetők és az ellenük fellépők között, e téma mentén szakadnak majd a társadalmak.

HVG: A túlnépesedés háborúkkal jár. A klímaváltozás is?

J. R.: Igen. Nézze meg Banglades példáját. A tengerszint emelkedésével millióknak kell majd északabbra költözniük. Csakhogy India már meg is építette a kerítést ezen a határszakaszon. Szerintem ez fegyveres konfliktushoz vezet. Bár azt nem hinném, hogy véresebb lesz, mint amilyenek a hinduk és a muszlimok közötti összecsapások voltak az elmúlt évszázadok során. Klímaháborúk lesznek, klíma-világháború a jóslatom szerint nem.

HVG: A jós szerepe hálátlan, ezt Kasszandra óta tudjuk.

J. R.: A hetvenes években írtunk egy könyvet A fejlődés határai címmel, amit kilencmillió példányban adtak el. A jelek szerint senki sem olvasta. Pontosan lehetett tudni, mi történik, ha a szén-dioxid-kibocsátás fokozódik. Negyven évem ment rá arra, hogy egy jobb világért dolgozzak, voltam a politikában, a civil szektorban, a felsőoktatásban és az üzleti életben. Harcoltam, és sosem hallgattak rám. Ezért a 2052 című könyvemben már nem teszek javaslatokat, mindössze leírom, hova vezet, ha a rövid távú érdekek irányította politikai butaság fennmarad. Gondoltam, ha befejeztem az írását, nyugdíjba is megyek. Ezt elbuktam. Utazom a világot, és jó pénzért bárkiknek elmondom, mekkora marhák, és milyen rossz jövőt alakítanak ki maguknak. Mégis újra és újra hívnak. Az üzlet pörög, ez nagyon vicces.

HVG: Mondhatni, önt is legyőzte a rövid távú érdeke.

J. R.: Azt a stratégiát választottam, hogy nagyon drága vagyok, és ingyen nem beszélek. Ha pénzbe kerül meghallgatni, legalább odafigyelnek, ha nem is követik egyszerű tanácsaimat. Első lépésben ugyanis abba kell hagyni a szén, az olaj és a földgáz felhasználását. Az egyetlen oka, hogy nem állunk át a megújulókra, az elhanyagolható méretű árelőny. Második lépésben csökkenteni kell a populációt, ehhez meg kéne célozni az egygyerekes családmodellt, és végre azokat a nőket jutalmazni, akik nem alapítanak nagycsaládot. A gazdag világban ez még fontosabb, hisz itt a legmagasabb az egy főre jutó fogyasztás. A harmadik lépésben pedig újra kell gondolni a vagyonelosztást, hogy a leggazdagabb 10 százalék fizesse a buli számláját. Igaz ez országon belül és globálisan is.

HVG: Ez valóban rövid lista.

J. R.: A hallgatóság irritálására azért hozzá szoktam fűzni egy negyediket. Ha már olyan hihetetlenül aggódnak a szegény országokért, miért nem támogatják a kínai modell terjedését? A washingtoni recept szerint előbb jön a demokrácia, aztán a szabad piac és a kereskedelem. Csakhogy ezzel a módszerrel egy országnak sem sikerült 40 év alatt kitörnie a nyomorból. Kína viszont ennyi idő alatt bő egymilliárd embert emelt ki a szegénységből. Ezekre lenne hát szükség, hogy sokkal jobb életet biztosítsunk az emberek többségének. Tudom, sok minden cinikusnak és radikálisnak hat abból, amit mondok. Higgye el, jót akarok, de baromi frusztrálttá váltam.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Megint sokkol a Coca-Cola – de most kicsit másképp

Megint sokkol a Coca-Cola – de most kicsit másképp

Donald Trump kinézte magának Grönlandot

Donald Trump kinézte magának Grönlandot

Nagy külföldi befektetést kapott egy okosautókat fejlesztő magyar cég

Nagy külföldi befektetést kapott egy okosautókat fejlesztő magyar cég

Ágyipoloska-invázió borzolja a kedélyeket a világszínvonalú Honvédkórházban

Ágyipoloska-invázió borzolja a kedélyeket a világszínvonalú Honvédkórházban

A francia Pókember egy hongkongi felhőkarcolón bukkant fel – videó

A francia Pókember egy hongkongi felhőkarcolón bukkant fel – videó

A szódások országa vagyunk, mégis hagynánk, hogy kihaljon a szakma

A szódások országa vagyunk, mégis hagynánk, hogy kihaljon a szakma