Csak rossz zsaru-jó zsaru trükköt játszik az izraeli miniszterelnök és Donald Trump? Lángba borul a Közel-Kelet, vagy biztonságosabb hellyé válik a világ? Hogyan dőlnek össze pillanatok alatt stabilnak látszó rezsimek? Az izraeli-iráni háború utáni forgatókönyveket latolgatja az Economist, a Financial Times, a Washington Post, a WSJ, a Die Zeit, a Spiegel, a New York Times és a legjelesebb külpolitikai elemzők.
Izrael merész, de szörnyű szerencsejátékba kezdett, mert ugyan a világ biztonságosabb lenne az iráni atomálmok nélkül, csak lehet, hogy elérhetetlen a cél – írja szerkesztőségi cikkében az Economist, meggondolatlannak minősítve a péntek hajnali összehangolt akciót.
Mert lehet, hogy a végén halálos csapást szenved a teheráni rezsim, de az is bőven belefér, hogy az eredmény hátrányos lesz mind a zsidó államra, mind Amerikára nézve.
Elképzelhető, hogy Netanjahu a következő napokban – Washington segítségével – beviszi a döntő csapást az iráni atomterveknek. Az lenne a legjobb, ha a mullahoknak egyszer s mindenkorra elmenne a kedvük a nukleáris ütőerőtől. Ám jókora kockázattal is számolni kell, mert talán nem is annyira sürgős kiiktatni az iráni létesítményeket, ahogyan azt az izraeli vezetés beállítja.
Az akció a lap szerint ekkor is nagyon súlyos következményekkel járhat. Mert bármennyire is furán hangzik, de destabilizálhatja a régiót, ha bukik az ajatollahok uralma. Senki sem tudja ugyanis, mi lesz a káosz vége, a térség több országa, köztük Szaúd-Arábia is nukleáris fegyvert akar magának.
De a legsúlyosabb gond akkor támad, ha sikertelennek bizonyul a rajtaütés. Akkor ugyanis újrakezdődik a dúsítás, és minden eddiginél fenyegetőbb lehet. Ez esetben Izrael és az USA pár éven belül kezdheti elölről a hadműveletet. Netanjahuval megeshet, hogy erőszakos rombolást indít be a Közel-Keleten és ez szintén halálos fenyegetés lehet országa számára.
Az FT szerkesztőségi állásfoglalásában is úgy ítélik meg, hogy el kellett volna kerülni a háborút, de csak Donald Trump amerikai elnöknek vannak eszközei, hogy jobb belátásra bírja a két hadviselő felet, és élnie is kell a lehetőséggel. Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök hazardírozik a Közel-Kelet sorsával, pedig inkább arra kell összpontosítani, hogy szerződéses úton korlátozza Teherán törekvését az atomfegyver előállítására.
Irán a sarokba szorult, és most inkább a bosszúra lehet számítani részéről, semmint tárgyalásra. Ez pedig növeli annak az eshetőségét, hogy amerikai csapatok belesodródjanak a válságba.
Nem akkor fognak a városi fák hatékonyan hűteni hőhullámok idején, ha sok van belőlük, hanem ha a telepítésükkor olyan szempontokat is figyelembe vesznek, mint a helyi klíma, az épített környezet vagy a már ott élő növények. Az elsivatagosodó Szegeden török és kazah fajokkal is kísérleteznek.
Nyolcan megsérültek a ráfutásos balesetben.
Ha kétségei merülnének fel, akkor nézze meg a 2025-ös év első negyedéves számait.
A kormányfő Diogo Jotáról, Lázár Jánosról és a Tisza Pártról is beszélt egy videós interjúban, meg arról, hogy a felesége szólt neki: ne engedjen be egy migránst sem.
Kijev rákényszerülhet arra, hogy igazságtalan tűzszünetet kössön.
Trump szerint az iráni atomlétesítmények bombázása nem jelenti azt, hogy az USA háborúban állna. Évtizedek óta érvelnek hasonlóan amerikai elnökök.
