Csak rossz zsaru-jó zsaru trükköt játszik az izraeli miniszterelnök és Donald Trump? Lángba borul a Közel-Kelet, vagy biztonságosabb hellyé válik a világ? Hogyan dőlnek össze pillanatok alatt stabilnak látszó rezsimek? Az izraeli-iráni háború utáni forgatókönyveket latolgatja az Economist, a Financial Times, a Washington Post, a WSJ, a Die Zeit, a Spiegel, a New York Times és a legjelesebb külpolitikai elemzők.
Izrael merész, de szörnyű szerencsejátékba kezdett, mert ugyan a világ biztonságosabb lenne az iráni atomálmok nélkül, csak lehet, hogy elérhetetlen a cél – írja szerkesztőségi cikkében az Economist, meggondolatlannak minősítve a péntek hajnali összehangolt akciót.
Mert lehet, hogy a végén halálos csapást szenved a teheráni rezsim, de az is bőven belefér, hogy az eredmény hátrányos lesz mind a zsidó államra, mind Amerikára nézve.
Elképzelhető, hogy Netanjahu a következő napokban – Washington segítségével – beviszi a döntő csapást az iráni atomterveknek. Az lenne a legjobb, ha a mullahoknak egyszer s mindenkorra elmenne a kedvük a nukleáris ütőerőtől. Ám jókora kockázattal is számolni kell, mert talán nem is annyira sürgős kiiktatni az iráni létesítményeket, ahogyan azt az izraeli vezetés beállítja.
Az akció a lap szerint ekkor is nagyon súlyos következményekkel járhat. Mert bármennyire is furán hangzik, de destabilizálhatja a régiót, ha bukik az ajatollahok uralma. Senki sem tudja ugyanis, mi lesz a káosz vége, a térség több országa, köztük Szaúd-Arábia is nukleáris fegyvert akar magának.
De a legsúlyosabb gond akkor támad, ha sikertelennek bizonyul a rajtaütés. Akkor ugyanis újrakezdődik a dúsítás, és minden eddiginél fenyegetőbb lehet. Ez esetben Izrael és az USA pár éven belül kezdheti elölről a hadműveletet. Netanjahuval megeshet, hogy erőszakos rombolást indít be a Közel-Keleten és ez szintén halálos fenyegetés lehet országa számára.
Az FT szerkesztőségi állásfoglalásában is úgy ítélik meg, hogy el kellett volna kerülni a háborút, de csak Donald Trump amerikai elnöknek vannak eszközei, hogy jobb belátásra bírja a két hadviselő felet, és élnie is kell a lehetőséggel. Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök hazardírozik a Közel-Kelet sorsával, pedig inkább arra kell összpontosítani, hogy szerződéses úton korlátozza Teherán törekvését az atomfegyver előállítására.
Irán a sarokba szorult, és most inkább a bosszúra lehet számítani részéről, semmint tárgyalásra. Ez pedig növeli annak az eshetőségét, hogy amerikai csapatok belesodródjanak a válságba.
A magyar mesterségesintelligencia-szuverenitás irreális, a kis országok szűk szakterületi MI-fejlesztésekben lehetnek sikeresek. A kormány most már mintha tényleg komolyan venné az MI-t, de a politikai klíma (bevándorlásellenesség, keresztény fundamentalizmus, elszigetelődés az EU-tól) aligha kedvez egy alapjaiban nemzetközi iparág fejlesztésének. Ahogy a kormánystruktúra instabilitása sem.
Újabb fotót hozott a független országgyűlési képviselő.
Sokan rég elfeledett korok és távoli országok problémájának hiszik, de minap Európában is megjelent.
Szaporodnak a helyi önazonosság védelme nevében hozott rendeletek.
A miniszterelnök név szerint említette a Harcosok órája című YouTube-csatornának adott interjúban, de az elemző szerint ezzel neki nincs dolga.
