Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk, hogyan!
Stabilan mozgott a forint árfolyama piacnyitás után március 3-án – miután Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy az USA általános vámemelést hajt végre lényegében a világ minden országával szemben.
Az euróval szemben a forint valamivel a 401-es szint alatt nyitott, és ott is ragadt reggel, sőt délelőtt 10 után 400,3-ig erősödött. A dollárral szemben a forint 365 alatt nyitott, 366,5-ig gyengült, onnan azonban erősödni kezdett.
A forint árfolyamának változásához hozzátartozik, hogy
a dollár gyengült a vámbejelentés hatására, az euró pedig erősödött.
A várakozások szerint a feltörekvő gazdaságok – mint Magyarország – inkább vesztesei lesznek a vámháborúnak,
a befektetők ugyanis a bizonytalan kilátásokra reagálva kockázatcsökkentési üzemmódba kapcsolnak,
és kiszállnak a kockázatosabb eszközökből.
Az európai részvényindexek – ahogy az amerikai és ázsiai indexek – gyengüléssel kezdtek: a páneurópai Stoxx 600 1,5 százalékot gyengült, a német DAX 2,5 százalékot, a párizsi CAC 40 2,2 százalékot, a spanyol IBEX 1,5 százalékot.
A budapesti BUX index több, mint egy százalékkal alacsonyabb értéken nyitott, mint az előző napi záró értéke, ám erősödni kezdett reggel.
A fontosabb vállalatok közül az OTP és a Magyar Telekom árfolyama 2 százalék körüli mértékben gyengült
– igaz, ebben hazai hatások is szerepet játszhatnak, a kormány a bankokat díjstoppal fenyegeti, a telekommunikációs cégektől „önkéntes” díjcsökkentést vár.
Az olajárak mintegy 3 százalékkal zuhantak – a vámháború rontja a globális gazdasági növekedési kilátásokat, a kisebb gazdasági növekedés kisebb olajkeresletet jelent.
