A Gazdasági Versenyhivatal volt elnöke szerint a jogkör, amelyet a GVH-nak adni terveznek, nem fér bele a hazai jogrendbe se. De ha itthon nem kapna védelmet a tulajdon biztonsága, az uniós jogrendszer biztosítani fogja a vállalkozások működési szabadságát.
Milyen üzletágakban van keresnivalója egy államnak, és mi az, aminek a közelébe se nézzen egy tisztességes kormány? Egyáltalán, kinek jó az, ha az állam megpróbál megjelenni az üzleti szférában, és hogyan lehet megúszni, hogy ne a korrupcióról szóljon minden? Akkor is hatalmasakat tudnak vitatkozni erről a közgazdászok, amikor épp nem konkrét ügy kapcsán kell megvizsgálni a témát, amikor viszont valódi cégneveket is mellé lehet tenni, tényleg elszabadul a pokol.
Az inflációt nem nyomta le, de hozzásegítette a Fideszt egy újabb választási győzelemhez, így azóta is rendületlenül okolhat a párt mindenki mást a drágulásért. Mit adott nekünk az ársapka?
Egy olyan jogszabály tárgyalást kezdik meg az EU-ban, amely alapján például az állami támogatást élvező kínai cégek által megnyert nagy értékű közbeszerzéseket az Európai Bizottság leállíthatja. A cél a belső piac védelme.
A magyar labdarúgás összes vállalata államközeli, közpénzekből működik. Így tulajdonképpen mindegy is, ki a bajnok és ki esik ki, de azért a Fradinak – politikai okokból is – szárnyalnia kell. Vélemény.
A Cserpes Sajtműhely tulajdonosa is megtapasztalta, milyen nehéz manapság értékes munkaerőt találni.
Mi jön Donald Trump és Kim Dzsong Un találkozója után? Mikor oldják fel az amerikaiak azokat a szankciókat, melyek megbénítják Észak-Korea normális gazdasági működését? 600 millió ember jövője függ ettől – állítja Rudi Sirr, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság elnökének gazdasági tanácsadója.
Kínában ismét az uralkodó párt forradalmi jellegét hangsúlyozzák – mondta a HVG hetilapnak Hszü Cseng-kang közgazdász, aki szerint visszaállhat az egyszemélyi vezetés.
A miniszter szerint a reformáció világos és követésre érdemes erkölcsi normarendszert állított fel.
Azt az egyszerű tényt se feledjük, hogy ha a vállalkozásnak van bevétele, akkor van miből béreket emelni, és ha nincs, akkor nincs. Vélemény.
Jó az azonosulás az agresszorral, oldja a feszkót, biztonságot ad a hétköznapok túlélésére. Csak egy kicsit nagy az ára.
Ezt csinálják négy és fél éve. Szabályozott keretek közé szorítják be, amit és akit csak tudnak.
A devizahitelek ügyében beadott alkotmánybírósági indítványban a kormány fehéren-feketén elismeri, hogy értelmezése szerint a mai alkotmány gyengébb védelmet nyújt a gazdasági alkotmányosságnak, mint a korábbi. Ezt eddig is tudtuk, ilyen nyíltsággal leírva viszont még nem láttuk: az, hogy az alaptörvény nem tartalmazza, hogy Magyarország gazdasága piacgazdaság, szó szerint értendő.
Sokan átkozták, és átkozzák a tulajdon és a pénz intézményét, nemrég még Ferenc pápa is elítélően nyilatkozott róluk. Ám kísérletek bizonyítják, nem a pénzben, bennünk van a hiba. Nem vagyunk képesek – mert ez valóban nehéz – különválasztani az önzetlen segítség és az önző racionalitás világát.
Andor László szerint nem a szociális piacgazdaság van válságban, hanem a valutaunió, mert hiányzik belőle a nemzeti valuta mögött álló rendszer; ezért tart tovább az unióban a krízis, mint az Egyesült Államokban vagy Japánban.
Nem feltétlenül ördögtől való a költségvetési támogatások összekapcsolása a pénzügyi rendszerrel. Csak éppen meglehetősen kockázatos. Vélemény.
Miért népszerűek az illiberális demokráciák? Azért, mert csak a politikában illiberálisok, a gazdaságban viszont liberálisok – írja Daniel Gros a Social Europe című lapban.
Az illiberális demokráciáért az ellenzék is felelős. A nem megélt, nem képviselt liberalizmust és demokráciát magára hagyják, azaz elárulják. Ellenfelei és állítólagos barátai egyaránt.
Ahol ennyire jól működik az összhang termelő és kereskedő, ill. kereskedő és állam között, ott már nincs is szükség írásos, jogsértő áregyeztetésre. A népgazdaságunkat megkárosító román árus pedig megszégyenülten távozhat csatavesztése színteréről.
